Eszkimó és öregasszony a Nobel-jelöltek között

Írta: Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle

Összesen 181 jelölés érkezett idén a Nobel-békedíjra; a jelöltek listáján szerepel 46 szervezet és 135 személy, köztük Al Gore volt amerikai alelnök, egy inuit környezetvédő aktivista és egy hajlott korú lengyel asszony, aki zsidó gyerekeket mentett meg a II. világháborúban.

A norvég parlament (storting) által kijelölt ötfős Nobel-békedíj Bizottság (más nevén Norvég Nobel-bizottság), a díj odaítélésére jogosult testület közölte pénteken a február elsejei határidőig beérkezett jelölések számát, a jelöltek neveit azonban nem, ezeket soha nem is szokta. Egyes nevek azért válnak mégis ismeretessé minden évben, mert a jelölő személyek vagy testületek némelyike nyilvánosságra hozza az általa jelöltek nevét.

A jelöltek listája tíz névvel rövidebb a tavalyinál és tizennyolccal a 2005-ös évben felállított rekordnál. Norvég parlamenti képviselők jelölték Al Gore volt alelnököt és Sheila Watt-Cloutier kanadai inuit környezetvédő aktivistát, mindkettőjüket a klímaváltozás veszélyeinek tudatosításában játszott szerepéért. Irene Sendler, egy most 96 éves lengyel asszony több mint 2500 zsidó gyermeket mentett ki a II. világháború idején a varsói gettóból. Jelöltségének támogatói között volt mások mellett Lech Kaczynski lengyel elnök és Ehud Olmert izraeli kormányfő is.

Minden év októberében jelentik be Oslóban a Nobel-békedíjjal kitüntetett személyek vagy intézmények nevét, és december 10-én, a díjalapító, Alfred Nobel svéd gyáros, tudós (a dinamit feltalálója) és filantróp halálának évfordulóján adják át a tízmillió svéd koronával (1,41 millió dollár) járó díjat a kitüntetett személynek vagy szervezetnek.

A hat Nobel-díj közül ez az egyetlen, amelyről Oslóban döntenek, a többiről (az irodalmiról, az orvosiról, a kémiairól, a fizikairól és a közgazdaságiról) Stockholmban. A díjalapító maga rendelkezett így annak idején, de magyarázatot nem adott rá. Nobel életében Norvégia a svéd királysághoz tartozott. Külpolitikai kérdésekben csak a svéd parlament dönthetett, a korlátozott szuverenitású Norvégia parlamentje nem. Sokan feltételezik: a svéd díjalapító azért döntött így, mert azt gondolta, hogy ha svéd bizottság hozna erről határozatot, az nagyobb mértékben ki lenne téve a mindenkori svéd kormány manipulációinak és nyomásának. Arra persze nem számíthatott, hogy kilenc évvel halála (1896) után Norvégia elszakad Svédországtól, és függetlenné válik.

(Forrás: STOP/ MTI)

támogatás
[popup][/popup]