Radikalizmus mellékhatásokkal

Heti Válasz, szeptember 3. (29. oldal) – Prőhle Gergelynek általában igaza van. Izrael kormányának a politikája nem bírálhatatlan, sőt igen fontos, hogy ez a bírálhatóság meglegyen az országon belül és az országon kívül is. (Jó tudni azonban, hogy a magyar belpolitikában folyó viták hangneme messze elmarad attól, amit Izraelben hallani, mert ott sem bánnak egymással kesztyűs kézzel a politikai ellenfelek.)
 

Mazsihisz-elnök: Izraelben sokkal durvábbak a viták mint itt

 

 

(Jó tudni azonban, hogy a magyar belpolitikában folyó viták hangneme messze elmarad attól, amit Izraelben hallani, mert ott sem bánnak egymással kesztyűs kézzel a politikai ellenfelek.)

Nehéz elválasztani a külföldi kritikus hangokat attól az Izrael-ellenességbe burkolt modern antiszemitizmustól, amely Nyugat-Európában elsősorban az olyan baloldali, Magyarországon pedig az olyan konzervatív csoportokat jellemzi, akik azért hangoztatják kifogásaikat Izraellel szemben, hogy azokat aztán kiterjesszék az Izraelben élő összes zsidó emberre, majd általában a zsidóságra, igazolva érezve ezzel az előítéleteiket.

Ők mindig és mindenütt keresik az alkalmat, hogyan lehetne zsigeri zsidóellenességükhöz újabb és újabb érveket találni, és beteges ideológiájuk alátámasztására próbálnak ürügyekre lelni a zsidó állam politikájában.

Sokan vannak, akik ugyanúgy járnak el Izraellel, mint más államokkal kapcsolatban, persze igen sokszor igazságtalanul, mert ahogy a mondás tartja: “a más szemében észreveszik a szálkát, de magukéban a gerendát sem”. Elsősorban az európai politikusok azok, akik olyan etikai, politikai alapelveket kérnek számon egy háborúban álló országtól, amelyeket ők magukra nézve nem tartanak kötelezőnek, de ettől még nem antiszemiták. Hogyan lehet hát tájékozódni?

Nagyon egyszerűen, ugyanis csak azoknak lehet hiteles és elfogadható kritikájuk Izraellel szemben, akikről pontosan tudjuk, hogy soha nem érintette meg őket a rasszizmus, az antiszemitizmus.

Az antiszemitizmus ellen ez év februárjában, Londonban rendezett nemzetközi parlamenti konferencián, felszólalt az a brit képviselő, aki gondolkodás nélkül elment – annak idején – Lengyelországba, hogy támogassa a Szolidaritás mozgalmát, vállalva ezzel a letartóztatást, és most ideje jelentős részét a zsidóellenes mozgalmak elleni küzdelemnek, a megfelelő törvények meghozatalának szenteli, és kitért arra, hogy milyen károsnak tartja a Ciszjordániában épített zsidó telepeket, ahogy ő mondta, a “gyarmatosító” politikát.

Az Európai Zsidó Kongresszus által márciusban, Brüsszelben rendezett konferencián felszólalt az Európai Parlament ALDE frakciójához tartozó képviselője, aki részletesen elemezte, hogy ő mint Németország egyik választott küldöttje miért tartja károsnak az antiszemitizmus minden formáját, és ígéretet tett arra, hogy az EP mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy Európában ne erősödhessen tovább az antiszemitizmus, a zsidóellenesség. Külön kitért ő is az Izrael-ellenességbe burkolt antiszemitizmus veszélyeire, hangsúlyozva, hogy ő az elsők között volt, aki az utcára vonult, hogy tüntessen Izrael gázai hadművelete ellen, mert nem értett azzal egyet. Az ilyen embereknek mindenki elhiszi, hogy nem valamiféle sunyi szándékkal bírálják Izraelt.

Ahhoz, hogy ez Magyarországon is így legyen, szükség volna ilyen emberekre a konzervatív oldalon is. Egyelőre kevés ilyet látni, az egyik ilyen szavahihető ember, Prőhle Gergely, még nem sok követőre talált, de bízzunk abban, hogy a jó példa is lehet ragadós.