UNESCO: Rossz üzenet az arab-muzulmán világnak?

Írta: HetiVálasz Online - Rovat: Hírek - lapszemle

Az outsider bolgár Irina Bokovának az UNESCO élére történt megválasztásában Kairó a „civilizációk összecsapásának” újabb megnyilvánulását látja. Az antiszemitának ítélt kijelentései miatt viták kereszttüzébe került egyiptomi Faruk Hoszni elleni többhetes kampány kifizetődőnek bizonyult, de bizonyára fájó nyomokat fog hagyni maga után.

Elégetném az összes izraeli könyvet – mondta a miniszter

 

 

Faruk Hoszni egyiptomi kulturális miniszternek az UNESCO-ban elszenvedett váratlan veresége ismét felerősítette a „civilizációk összecsapásával” kapcsolatos baljós sejtelmeket Egyiptomban. „A Nyugat képtelen elfogadni a »másikat«, a muzulmán világ képviselőjét, a déli országok jelöltjét”, értékelte a helyzetet az arab írók szakszervezetének a Le Figaro csütörtöki számában idézett elnöke, Mohamed Szalmawy.

A bolgár Irina Bokovát kedd este választották meg az UNESCO főigazgatójának egy meglehetősen átpolitizált kampány eredményeként, amelyet beárnyékolt az antiszemitizmussal vádolt Faruk Hoszni jelölésével kapcsolatos polémia. Az egyiptomi kulturális miniszter tavaly úgy nyilatkozott, hogy kész volna elégetni az Egyiptomban fellelhető összes izraeli könyvet. E mondatáért, amelyet szerinte kiragadtak a szövegkörnyezetből, Hoszni azóta elnézést kért.

A választás másnapján, szerdán az egyiptomi lapok elítélték a szerintük a „cionista lobbi” által összehangolt rágalomkampányt. Még konkrétabban fogalmazott az al-Ahram al-Massai újság, amely a „franciaországi zsidó értelmiségiek méltatlan támadásait” bírálta. A cikkíró különösen a filozófus Bernard-Henri Lévyre és az újságíró-író-filmes Claude Lanzmannra utalhatott, akik Faruk Hosznit „veszélyes embernek” minősítették.

Hoszni huszonkét éve ül a kulturális tárca bársonyszékében, ám korántsem örvend egyöntetű népszerűségnek hazájában sem. „Cenzor”, „a kultúra sírásója”, „inkompetens” – ilyen és hasonló jelzőkkel illetik értelmiségi és művészkörökben. Bár az egyiptomiak közül sokan egyáltalán nem lepődtek meg Hoszni kínos kudarcán – sőt talán örvendeznek is rajta, mint például egyes bloggerek, akik a minisztert a „szabadsággyilkos” hatalom jelképének tartják – az őt érő támadások természete és hevessége mégis felborzolta a kedélyeket. „Fel kell tennünk a kérdést: lehetséges-e annak, aki Izraelt bírálja, nemzetközi szinten felelős posztot elnyernie?”, fogalmazta meg a vélhetően számos arab polgárban felmerülő kételyt a Nílus TV-csatorna műsorvezetője, Nabil el-Subasi. „Ez a választás, ahelyett, hogy a kultúra helyzetével való őszinte szembenézést váltotta volna ki Egyiptomban, várhatóan épp ellenkező hatással jár”, tette hozzá sajnálkozva el-Subasi.

Az egyiptomi sajtó felemelte szavát az Egyesült Államok UNESCO-nagykövete által folytatott „kétszínű” kampány miatt is, azzal vádolván az amerikai diplomatát, hogy nyomást gyakorolt a szegény országokra, hogy ne Faruk Hosznira szavazzanak. „Ha [David T. Killion] a Fehér Ház utasítására járt el”, vélte Mohamed Szalmawy, „az azt jelenti, hogy nincs különbség a Bush-adminisztráció és a jelenlegi között”. Pedig Obama júniusi, Kairóban tartott beszédében „új startot” ígért a muzulmánok és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokban.

Az egyiptomi lapok Franciaországot sem kímélték, amelynek álláspontját „langyosnak” és „kétértelműnek” nevezték. Az Egyiptom részéről mutatkozó értetlenségnek hosszabb távú diplomáciai következményei is lehetnek, mivel Hoszni Mubarak elnök személyesen is kiállt Faruk Hoszni mellett, akinek megválasztásából nemzeti presztízskérdést csinált.

Az utolsó pillanatig folytak a diplomáciai egyeztetések, amelyek végül a küldöttek többsége által kezdetben favorizált, ámde ellentmondásos Faruk Hoszni riválisának kedveztek. Az 57 esztendős volt bolgár külügyminiszter, Irina Bokova nem kis meglepetést okozott azzal, hogy kedden, az ötödik választási fordulóban 31 szavazatot kapott a Hosznira leadott 27 ellenében, így végül ő került ki győztesként a versengésből.

Az UNESCO új főigazgatójának megválasztását még jóvá kell hagynia október 15-én a szervezet 193 tagállamának képviselőiből álló Általános Értekezletnek is. A négyéves mandátumát ezután megkezdő Bokova személyében először áll majd egy nő irányítása alatt az UNESCO.

A szavazás első négy fordulójában nem sikerült dönteni a jelöltek között. Kedd délután egészen az utolsó pillanatig úgy tűnt, hogy a Végrehajtó Tanács tagországainak két tömbje – mindkét oldalon pont 29-en – bebetonozódott pozíciójába: egyik is, másik is a saját jelöltje mögött.

Az antiszemitának tekintett írásai miatt ádáz viták kereszttüzében álló Faruk Hosznit – az arab országokon és az afrikai államok többségén kívül – Franciaország és egy maroknyi más európai ország, köztük Olaszország és Spanyolország is támogatta. A kezdetben versengő kilenc jelölt közül még a legnagyobb támogatottságot élvező Hoszni esélyei a jelölési folyamat előre haladtával szép lassan szétfoszlottak. A negyedik forduló után visszalépő osztrák jelölt, Benita Ferrero-Waldner (jelenleg az Európai Bizottság külkapcsolatokért felelős tagja, az EU külügyi biztosa) egyértelműen az egyiptomi jelölt elutasítására hívott fel, hangsúlyozván, hogy az „UNESCO morális értékei és eszméi képezik a választás valódi tétjét”. Kétségtelen, hogy több mint hatvan évvel ezelőtti létrehozása óta még soha ekkora médiafigyelem nem kísérte az oktatás, a tudomány és a kultúra ügyét világszerte előmozdítani hivatott intézmény legfőbb tisztségviselőjének megválasztását.

A Hoszni-ellenes egységfront kialakításának jegyében az európai országok többsége Bokovára szavazott. Az egyiptomi jelölt támogatói egyelőre csak találgatnak, hogy végül mely két ország hajlott meg a nyomás alatt, és sorakozott fel a Bokovára szavazókhoz Spanyolország, Olaszország vagy a kis afrikai országok közül. Utóbbiakról tudni kell, hogy élen járnak az UNESCO tisztségeinek saját diplomatáikkal való betöltésében. A kulisszák mögötti egyezkedések – az UNESCO politikájának általános irányvonalán túl – így főként posztok odaígéréséről szóltak, szavazatokért cserébe. Jövő év elején valószínűleg mindenre fény derül, amikor sor kerül a főigazgató-helyettes és Bokova féltucat tanácsadójának kinevezésére: ekkor lehet majd megjutalmazni az utolsó pillanatban átpártolt támogatókat.

Meglepő, de Izrael tartózkodó hozzáállást tanúsított a Hoszni-üggyel kapcsolatban. Az egyiptomi kulturális miniszter 2008-ban tette ominózus kijelentését az izraeli könyvek elégetésére való készségéről. Múlt tavasszal azonban, Benjamin Netanjahu miniszterelnök és az egyiptomi elnök, Hoszni Mubarak találkozóját követően, a zsidó állam jelezte, hogy eláll az egyiptomi jelöléssel szemben emelt kifogásától. Diplomáciai források szerint Izrael állítólag cserében elérte, hogy a következő tisztújításkor bekerülhet majd a Végrehajtó Tanácsba, az UNESCO 59 tagú irányító testületébe.

Ami Franciaországot illeti, eleinte nem volt egyértelmű az álláspontja, de végül Hosznira adta le a voksát – legalábbis a Le Figaro által megkérdezett diplomaták többsége meg van győződve róla. A bizonytalanság az Élysée és a Quai d’Orsay kezdetben eltérő megnyilatkozásaiból fakadt. A francia elnöki palota kezdettől fogva támogatta az egyiptomi jelöltet a külpolitikai realizmus jegyében. Nicolas Sarkozy ugyanis tisztában van azzal, hogy a közel-keleti stabilitáshoz elengedhetetlen Kairó politikai támogatása, akárcsak a tavaly életre hívott Mediterrán Unió sikeres működéséhez. Egyiptom az első olyan arab ország, amely békét kötött Izraellel 1979-ben, a 44 mediterrán országot felölelő együttműködési fórumnak, a Mediterrán Uniónak pedig Franciaország mellett társkezdeményezője és első társelnöke. Ezzel szemben a francia külügyminiszter, Bernard Kouchner nem nézte jó szemmel a saját országában cenzúrához folyamodó egyiptomi kulturális miniszter melletti kiállást, melyet hevesen bírált számos franciaországi zsidó szervezet és értelmiségi is.

Tapasztalt diplomataként a frissen megválasztott Irina Bokova sietett kezet nyújtani pórul járt riválisának, biztosítván őt arról, hogy a választás „nem háború”, csupán „baráti mérkőzés”. Hangsúlyozta továbbá: az a tény, hogy elnyerhette az UNESCO vezetői tisztségét, fontos üzenet a nemek közötti esélyegyenlőség szempontjából. (Nem mellesleg, egy arab ország jelöltjének megválasztása ugyancsak nóvum lett volna az UNESCO történetében.)
 

támogatás
Pop up banner1
[popup][/popup]