A magyarországi történelmi egyházak vezetőivel találkozott az EBESZ főbiztos
A határokon átnyúló együttműködés sikerének egyik kulcsa, hogy az együttműködés területi és ne etnikai alapú legyen – hangsúlyozta Knut Vollebaek kedden egy budapesti konferencián. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségi főbiztosa a magyarországi történelmi egyházak vezetőivel is találkozott.
A területi elv célja ezen a téren, hogy a határ menti térségekben mindenki élvezhesse az együttműködés nyújtotta előnyöket. Ezzel szemben az etnikai alapú juttatások súlyos biztonsági kockázatot jelenthetnek azzal, hogy a határok környékén privilegizált közösségeket teremtenek. Gyanút kelthetnek továbbá az együttműködés kialakításának valódi motivációját illetően, azt a benyomást kelthetik, hogy az irredentizmus kártyáját akarják kihasználni – mondta az EBESZ-főbiztos a Kisebbségek egy varratmentes Európában című nemzetközi konferenciát megnyitó beszédében.
Vollebaek a területi alapú együttműködés kiváló példájaként említette a Magyarország és Ukrajna közötti vízummentességi megállapodást, amely a határ menti térségben élő valamennyi etnikai csoportnak előnyös. A határon átnyúló együttműködés példa nélküli lehetőségeket biztosít a XX. század sebeinek begyógyítására, és Európa szilárd jogi alapokkal rendelkezik ennek megvalósításához – mondta Vollebaek előadásában, utalva az Európa Tanács 1980-ban elfogadott madridi konvenciójára és annak kiegészítő jegyzőkönyveire.
A főbiztos kiemelte: a határokon átívelő együttműködés akkor igazán hatékony, ha az érintett közösségek gazdasági előnyökhöz is jutnak. Példaként említette, hogy az Esztergom és Párkány közötti több évszázados nyelvi és kulturális kötődéseket a két város közötti intenzív üzleti kapcsolatok is erősítik. A határon átnyúló együttműködés sikeréhez az is szükséges, hogy az érintett lakosság egésze részt vegyen benne, és azt ne kizárólag kisebbségi ügyként kezeljék. Különösen érvényes ez a nyelvtanulásra: a határ menti közösségeknek két- vagy többnyelvűnek kell lenniük, meg kell tanulniuk egymás nyelvét – hangsúlyozta a főbiztos.
Vollebaek kitért az államok közti kétoldalú egyezmények fontosságára is. Hangsúlyozta, hogy a határokon átnyúló együttműködés előmozdításáért a politikusoknak a fővárosokban is lépéseket kell tenniük a nemzetközi emberi jogi dokumentumok előírásaira támaszkodva.
A szlovák nyelvtörvényről is szó esett
A magyarországi történelmi egyházak vezetőivel találkozott kedden Knut Vollebaek. A budapesti megbeszélésen a szlovák nyelvtörvényről esett szó – közölte a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) sajtóirodája. A munkareggelin ott volt Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek, Kiss-Rigó László szeged–csanádi püspök, Bölcskei Gusztáv, a református zsinat lelkészi elnöke, Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője, Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke és Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója. A találkozót a főbiztos kezdeményezte azt követően, hogy az egyházi vezetők levélben keresték meg – olvasható a közleményben.
A megbeszélésen a felek a szlovák nyelvtörvény életbelépését követő helyzetet tárgyalták meg. Az egyházi vezetők megosztották a főbiztossal saját felekezeteik tapasztalatait a szlovákiai magyar nyelvhasználattal kapcsolatban. A magyarországi történelmi egyházak vezetői azt közölték: méltányolják Knut Vollebaek erőfeszítéseit, és fontosnak tartják, hogy tevékenységével továbbra is segítse a két ország közötti kapcsolatok rendezését, illetve a szlovákiai nyelvtörvény végrehajtását, remélhető módosításait folyamatosan monitorozza – írta a Mazsihisz sajtóirodája.
Knut Vollebaek kedden érkezett Magyarországra, majd szerdán már Szlovákiában tárgyal. A főbiztos kedd délután részt vesz az Országgyűlés külügyi bizottságának zárt ülésén, délután pedig találkozik Bajnai Gordon miniszterelnökkel és Balázs Péter külügyminiszterrel. Bajnai Gordon magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök szeptember 10-én Szécsényben abban állapodott meg, hogy a szlovák államnyelvtörvény módosítása ügyében kialakult vitát a főbiztos ajánlásait figyelembe véve rendezik.
