“Nincs bizonyítékunk” – a média, a zsidók és a vérvád

Antiszemitizmussal, középkori vérvádak újracsomagolásával vádolta meg a zsidó állam Stockholmot, miután egy svéd bulvárlap azt állította, izraeli katonák palesztinok szerveivel kereskednek. Miközben az EU elnökségét ellátó Svédország kiáll “a sajtó szabadsága” mellett, az Aftonbladet elismerte: semmilyen bizonyítéka nincs a sztorira.
 

 

“Nem vagyok náci, nem vagyok antiszemita” – közölte Jan Helin, az Aftonbladet délutáni bulvárlap részéről blogjában. “Főszerkesztőként megengedtem egy kulturális cikk közlését, mert számos releváns kérdést feszegetett.” A nagy példányszámú, független balközép napilap főszerkesztője – országa vezetőihez hasonlóan – a sajtó szabadságára hivatkozott, azt a kérdést azonban nemigen feszegette, mi a helyzet a szabadon megjelent írás valóságtartalmával.

Mint kiderült, a szabadúszó Donald Boström által írt cikk alapvetően palesztin családok feltételezéseire, vádjaira alapul, amelyet nem követett komolyan vehető oknyomozó, tényfeltáró munka. A lap ezzel együtt úgy ítélte meg, közli a cikket.

A krízist, amelyet izraeli szakértők szerint a két országnak csendesebb, diplomáciai úton kellett volna rendeznie, csak fokozta, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök a svéd kormánytól várt volna kemény hangú elhatárolódást, holott – Izraelhez hasonlóan – Svédországban sem a kormányzat irányítja a médiát. A kormányfő közölte, a sztori őt a középkori vérvádakra emlékezteti, amikor is a zsidókat azzal vádolták meg, hogy rituális okokból keresztény gyerekeket ölnek a vérükért.

Izrael stockholmi nagykövetsége mindenesetre a cikket élesen elítélő jegyzéket küldött a svéd kormánynak és magának az újságnak is. Izraeli publicisták pedig rendre emlékeztették a svéd politikusokat, hogy a sajtó szabadsága nem jelentheti a hazugság és gyűlöletkeltés szabadságát.

Pletykák és szerves összefüggések

“Elrabolják fiaink szerveit” – ez volt a címe az ominózus újságcikknek, amely idéz olyan palesztin állításokat, melyek szerint fiatalembereket Ciszjordániából és a Gázai övezetből elraboltak izraeli katonák, majd holttestüket néhány nap múlva úgy kapta vissza a család, hogy egyes szerveik hiányoztak.

Boström összefüggést lát e történetek és egy New Jersey-i bűnszervezet közelmúltbeli felbukkanása között. Hírek szerint a szervezet tagja több amerikai rabbi és egy bizonyos Levy Izhak Rosenbaum, akinek az ellene emelt vád szerint szerepe volt emberi vese eladásában beültetés céljára.

Az Aftonbladet elhíresült cikke: minden bizonyíték nélkül

Az újságíró említést tesz egy állítólagos szervrablási esetről 1992-ből, az első intifáda (palesztin felkelés) idejéből is. Akkor, mint írja, egy Náblusz környéki kődobáló fiatalember lett a szervkereskedelem áldozata.

A lap vasárnap közölt egy “utánlövést”, amelyben sürgette, hogy nyomozzák ki a szervkereskedelemről szóló, “szűnni nem akaró palesztin pletykákat”, vagy ha a pletykák igaznak bizonyulnak, hagyják abba a szervkereskedelmet.

Izraeli közlés szerint nem túl rejtélyes az ügy magyarázata: az izraeli-palesztin összetűzések során megölt palesztinok holttestét rutinszerűen felboncolták, hogy megállapítsák a halál pontos okát.

Aggasztó árnyék

Az izraeli rádió ezután interjút készített Boströmmel, aki elismerte, nem tud kezességet vállalni a cikk állításainak pontosságáért. “…Azt akarom, hogy ki legyen vizsgálva, ez tény. De, hogy vajon ez igaz, vagy nem, arról fogalmam sincs” – mondta a rádiónak. Egy másik interjúban azt mondta, leginkább “vádakról és gyanús körülményekről” van szó. Kedden az Aftonbladet főszerkesztője, Jan Helin is beismerte: a lapnak nincs bizonyítéka arra, hogy az izraeli hadsereg katonái ilyen borzalmakat követtek volna el.

Juval Steinic izraeli pénzügyminiszter egy rádiónyilatkozatában kijelentette: ha Svédország továbbra sem hajlandó elítélni az Aftonbladet cikkét, elképzelhető, hogy Izrael lemondja Carl Bildt svéd külügyminiszter szeptemberre tervezett látogatását.

Igal Palmor külügyi szóvivő szerint az Európai Unió soros elnökének tisztjét betöltő Svédország külügyminisztere látogatásának lemondásáról nincs szó, de a vita, ha nem rendezik, mindenképpen “aggasztó árnyékot vet a tárgyalásokra”.

“Antisemitbladet”

A Sydsvenskan című liberális újság, Dél-Svédország fő napilapja véleményoldalán élesen bírálta az Aftonbladet cikkét, “Antisemitbladet” címmel űzve szójátékot az utóbbi nevével.

“Ezt a sztorit már hallottuk ilyen-olyan formában, az összeesküvés-elmélet hagyományos sémáit követi. (…) Suttogások a sötétben, névtelen források, híresztelések, csak ennyi kell hozzá. Végül is tudjuk mind, milyenek (a zsidók), nemde: embertelenek, megátalkodottak, képesek bármire. És a védekezés is megjósolható: antiszemitizmus? – nem, dehogy, csak Izrael bírálata.”

Az Aftonbladet egyébként nem először kénytelen elviselni, hogy antiszemita vádakkal illetik.