Izrael és a melegek
Izraelt régóta megosztja a vallás társadalmi szerepe: az ortodoxok teokráciát, a világiak liberális demokráciát szeretnének. A Tel Aviv-i melegbár elleni merénylet arra utal, hogy egyre durvul a kultúrharc a két tábor között.
„A világi és a vallásos zsidók közötti viszály nem új keletű. Jeruzsálemben a demográfiai átalakulás miatt már régóta feszült az egyre népesebb ultraortodox tábor és a világiak együttélése. Most azonban az ország többi részére is átterjedni látszik a konfliktus, ahogy az ultraortodoxok beköltöznek a korábban főleg világi zsidók által lakott környékekre” – írja a Boston Globe az augusztus elsejei lövöldözés kapcsán. A Tel Aviv-i melegbár előtt eddig ismeretlen fegyveresek tüzet nyitottak: két fiatal meghalt, több mint egy tucat megsebesült.
Tel-Aviv a világ egyik ismert melegközpontja. A homoszexuálisok iránti toleranciát jól mutatja, hogy 2005-ben az önkormányzatok anyagi támogatásával melegközpontot alapítottak, és az izraeli turisztikai minisztérium marketingkampányában kipában csókolózó férfiakat ábrázoló plakáttal igyekezett a városba csábítani a melegeket. Izraelben a melegek a házassággal jogi szempontból egyenértékű élettársi kapcsolatban élhetnek, sőt gyereket is örökbe fogadhatnak.
A vallás társadalmi jelentőségével kapcsolatos viták évtizedek óta jelen vannak az izraeli politikában, erőszak azonban ritkán fordult elő. Mostanában azonban egyre több ultraortodox zsidó költözik a többnyire világias nagyvárosokba, és ezáltal a kultúrharc az élet újabb területeire terjed ki. Mint arról a Metazin is beszámolt, az ultraortodoxok aránya egyre nő, így elkerülhetetlen, hogy újabb és újabb területeken jelenjenek meg. Az együttélés azonban rendkívül nehéz: a vallásos zsidók nehezen viselik a zajos mulatókat, a szabados fiatalokat és főleg a melegeket. Egy nemrég készült felmérés szerint az ultraortodoxok háromnegyede perverznek tekinti a homoszexuálisokat (a világi zsidóknak csak negyede gondolja ezt). A világiak pedig azt kifogásolják, hogy az ultraortodoxok rájuk akarják erőszakolni a vallási normáikat és életformájukat.
„A támadás rávilágít az izraeli társadalom ingatag egyensúlyára: a nyugati liberalizmus és az ortodox zsidó értékek konfliktusára” – kommentálta a mészárlást Matthew Kalman, a Time magazin jeruzsálemi tudósítója.
Kalman szerint a problémák abból fakadnak, hogy Izraelben nem történt meg az állam és az egyház szétválasztása: az állam aktívan támogatja a zsidó, a muszlim és a keresztény felekezetet. A családjogi ügyekben a vallási bíróságok döntenek. A világi zsidók – köztük a melegek – modern, liberális demokráciát és jogállamot szeretnének, az ortodoxok pedig tradicionális teokráciát és vallási bíróságokat.
