“Nem kívánatos a neonáci rendezvény”

Sólyom László köztársasági elnök szerint Magyarországon nem kívánatos neonáci rendezvény – közölte az államfő hivatala kedden.
 

Sólyom: felháborító, hogy megemlékezést tartanak egy háborús bűnösről

 

“Sólyom László köztársasági elnök felháborodással értesült arról, hogy hazai és külföldi neonáci szervezetek Magyarországon terveznek megemlékezést tartani Rudolf Hess, a háborús bűnök miatt elítélt náci vezető halálának évfordulóján” – olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben. Mint írták, az államfő határozott álláspontja szerint Magyarországon nem kívánatos a neonáci rendezvény.

Sólyom László bízik abban, hogy a náci ideológia éltetését és egy háborús bűnös ünneplését a magyar közélet elutasítja és kiveti magából – közölte a hivatal. A Népszabadság hétfőn írt arról, hogy Rudolf Hess halálának évfordulója alkalmából az NS Front elnevezésű magyar nemzetiszocialista tömörülés augusztus 15-re a fővárosba szervez megemlékezést, amelyre külföldi résztvevőket is várnak. Bajnai Gordon miniszterelnök az MSZP-frakció tematikus ülése után hétfőn azt mondta: Budapest és Magyarország nem lehet az újfasiszták paradicsoma, meg kell akadályozni a tervezett neonáci tüntetést.

A kormányfő azt kérte az illetékes rendészeti szervektől: a magyar jog adta lehetőségek maximumát kihasználva akadályozzák meg, hogy Magyarországon újfasiszták, neonácik “grasszáljanak”, hogy Magyarországot tekintsék vonzó terepnek azok, akik a “maguk ordas eszméit” teríteni szeretnék.

Mint Bajnai Gordon fogalmazott, abban bízik, hogy a tüntetés nem jön létre, ezt “így, vagy úgy” meg fogja akadályozni, a jog kereteit betartva, a magyar közrendvédelem. Az MTI a rendőrségtől július közepén úgy értesült: valóban volt egy ilyen demonstrációs bejelentés, de annak megtartását a rendőrség megtiltotta arra hivatkozva, hogy a közlekedés más útvonalon nem biztosítható. A bejelentő felülvizsgálati kérelmét a bíróság elutasította. Valki László nemzetközi jogász szerint egy Rudolf Hessről megemlékező felvonulás csak fasiszta rendezvény lehet, ezt pedig egyértelműen tilalmazzák azok a nemzetközi normák, amelyeket Magyarország is elfogadott.

A szakértő hétfőn az MTI-nek elmondta, hogy a Rómában 1950-ben elfogadott európai emberi jogi egyezmény és az 1966-os New York-i polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya ugyan egyaránt kimondja a szólás és gyülekezés szabadságát, azonban mindkét egyezmény rögzíti azt is, hogy ezeket az állam korlátozhatja a nemzetbiztonság, a közbiztonság, illetve mások jogainak és érdekeinek védelme céljából. Mint ismertette, az 1947-es párizsi békeszerződés tudomásul veszi, hogy Magyarország felszámolta a fasiszta jellegű szervezeteket, és minden más olyan szervezetet, amely ellenséges propagandát folytat a szövetséges államokkal szemben.

A szerződés rögzíti azt is, hogy Magyarország a jövőben sem engedheti meg az ilyen szervezetek működését, melyek célja megfosztani a népet demokratikus jogaitól. A jogász szerint a magyar állam, amely részese ezeknek az egyezményeknek, az azokban foglalt megszorításokat a rendszerváltozáskor nem ültette át tökéletesen a belső jogba, és így a jogalkalmazók, a rendőrség, a bíróság sem szerezhet azoknak könnyen érvényt. Pedig a párizsi békeszerződés alapján ma egyértelműen van alapja a határozott hatósági fellépésnek a fasiszta, vagy fasiszta jellegű megmozdulásokkal szemben.

A Civilek a Szélsőjobb Ellen Mozgalom ugyancsak augusztus 15-re hirdetett demonstrációt a kirekesztés és az erőszak ellen Budapestre. A több mint ötven hazai és nemzetközi szervezetet tömörítő mozgalom No pasaran! – Nem törnek át! címmel rendezi meg a “békés akciónapot”. (A “No pasaran!” a spanyol polgárháború híres antifasiszta jelszava.)