Tiltólistán maradnak a német holokauszttagadók
Elutasította szerdán a lipcsei szövetségi közigazgatási
bíróság két szélsőjobboldalinak és antiszemitának minősített egyesület
keresetét, amely a szervezetek betiltására vonatkozó belügyminisztériumi döntés
érvénytelenítését kérte a testülettől.
2009. augusztus 7./ MTI
Elutasította szerdán a lipcsei szövetségi közigazgatásibíróság két szélsőjobboldalinak és antiszemitának minősített egyesületkeresetét, amely a szervezetek betiltására vonatkozó belügyminisztériumi döntésérvénytelenítését kérte a testülettől.
A bíróság szerint nem kétséges, hogy az egyesületektevékenysége jogellenes és ütközik az alaptörvénnyel. A tagok számosmegnyilatkozása arról tanúskodik, hogy teljes meggyőződéssel vallják anemzetiszocializmus eszméit, és istenként tisztelik az eszmerendszer vezetőszemélyiségeit. A két egyesület holokauszttagadók gyűjtőhelye, a zsidókszisztematikus legyilkolásának tényét tagadókat pedig büntetni rendeli atörvény – indokolta a bírói tanács elnöke a határozatot, amely megerősítiWolfgang Schauble belügyminiszter döntését.
A Collegium Humanum és Bauernhilfe (Parasztsegély) nevűszervezetet a minisztérium 2008-ban tiltotta be, vagyonukat pedig elkobozta azegyesületek működéséről szóló törvény egy cikkelye alapján, amelyjogszabályellenesnek mondja ki a több mint hatmillió zsidó előre kiterveltmeggyilkolásának a tagadását.
Beszámolók szerint a per feszült légkörben zajlott. Ahallgatóság soraiból néhányan uszító megjegyzéseket kiabáltak a jelen lévősajtófotósok felé. A tárgyaláson elnöklő bíró nyugalomra intette amegjelenteket, és megtiltotta, hogy bárki is hangot adjon érzelmeinek. Abíróság épületét körülvevő rendőrkordonnál antifasiszta tüntetők tiltakoztak atörténelem meghamisítása ellen.
A Collegium Humanum egykori elnöke, UrsulaHaverbeck-Wetzel személyesen jelent meg a tárgyaláson. A közösség elleniizgatásért több alkalommal elítélt nyolcvanéves asszony a bíróság előttkifejtette: úgy érzi, igazságtalanul ítélték el, hiszen egyáltalán nem tagadjaa holokausztot. A belügyminisztérium ügyvédje amellett érvelt, hogyHaverbeck-Wetzel és 1963-ban alapított egyesületének célja a népirtás megkérdőjelezése.
Haverbeck-Wetzel jogi képviselője arról próbálta meggyőznia bíróságot, hogy az egyesületek alacsony taglétszáma és a tagok magasátlagéletkora következtében egyik szervezet sem fejt ki észrevehető hatást. Abírói tanács szerint a számok jelentősége elhanyagolható, a döntő az, hogy azegyesületek szembeszegülnek-e a demokratikus együttélésnek az alkotmánybanszabályozott rendjével.
