“Sólyom Lászlónak sajnos súlyos felelőssége van abban, hogy idáig fajulhatott a magyar közbeszéd”

Milyen ország az, amelynek egyik országos napilapjában le lehet írni a következőket? “Fellármázták Európát bértollnok álíróikkal, Kertésszel, Nádassal, Esterházyval és még sok más szarházival, hogy Magyarországon rasszizmus van, antiszemitizmus, ölik a cigányt, és a potens entellektüelek becsomagolt bőrönddel várják az ordas eszmék megjelentét.” 

Forrás: Népszava

 

 

Árpád-háziak Európán kívül

 

Milyen ország az, amelynek egyik országos napilapjában le lehet írni a következőket? “Fellármázták Európát bértollnok álíróikkal, Kertésszel, Nádassal, Esterházyval és még sok más szarházival, hogy Magyarországon rasszizmus van, antiszemitizmus, ölik a cigányt, és a potens entellektüelek becsomagolt bőrönddel várják az ordas eszmék megjelentét.”

Európán kívüli ország, ez nem vitás. Volt ugyan idő Európában, amikor ilyen hangnemben és ezzel a tartalommal lehetett szellemi nagyságokat minősíteni, a magyar nyilas sajtó nem is habozott ezt folyamatosan megtenni, volt is Radnótink, Szerb Antalunk, Bálint Györgyünk, a különbség mindössze annyi, hogy a negyvenes években még nem szégyellték a rasszizmust, az antiszemitizmust, ma meg valamiért nem vállalják. Hát akkor nézzük meg, mit írt a minap ugyanennek az újságnak a másik főszerkesztő-helyettese (mert az előző idézet szerzője is az): “2009-ben járunk, egyre inkább gójban az igazság, tessék ehhez hozzászokni.” Hogy félreértés ne essék, a cikk címe is ez: “Gójban az igazság”. És mivel a gój mai használatában köztudomásúan nem zsidót jelent, az üzenetet sem lehet félreérteni. Az igazság származási alapon kereshető és található. Gójban van, nem gójban nincs. Bár a másik főszerkesztő-helyettes szerint Magyarországon nincs rasszizmus és antiszemitizmus.

Csak azt csodálom, hogy miért tagadják olyan felháborodottan. Rasszistának ezek szerint nem illendő lenni, cigányozni, zsidózni viszont talpig magyar dolog? Miért nem vállalják őszintén és egyenesen? Miért hagyják a becsületes, egyértelmű beszédet a névtelen internetes hozzászólók ezreire, tízezreire, akikből mindenféle óvatoskodás nélkül ömlik, fröcsög a gyűlölet és a gyilkolni vágyás? És miért csak közvetve védik, támogatják a betiltott Gárdát, amelynek vezetői és tagjai rendszeresen szónokolnak zsidóuralomról és cigányveszélyről (bár a rasszizmust természetesen ők sem vállalják)? Van még ezekben az újságot író emberekben valamilyen gát és gátlás? Ugyan már. Aki ma Magyarországon azt merészeli leírni a magyar irodalom legnagyobbjairól, hogy bértollnokok, álírók és szarháziak, az egyszerűen minősíthetetlen. Nem használom ugyanazt a jelzőt, amelyet ő látható élvezettel alkalmazott, legyen ő ehelyett olyan házi, amit biztosan nem bánna: Árpád-házi. Ezt ugyan nehéz lenne a családfában is visszavezetni, mert sajnálatos módon az uralkodó ház kihalt, de sebaj. Szerző és rendszeres olvasói, valamint eszmei támogatói minden bizonnyal odaadó hívei az árpádsávos zászlónak, mégpedig minduntalan hangsúlyozva, hogy annak használata nem a nyilas eszmék melletti kiállás, és rossz az, aki rosszra gondol. Helyes. Én jóra és jókra gondolok. Az Árpád-háziakra.

Királyunk nincs, köztársasági elnökünk van. Olyan, aki évekkel ezelőtt képes volt egy kalap alá venni a brutálisan szélsőséges hírportált és a liberális hetilapot. Olyan, akinek egyetlen szava sem volt ahhoz, hogy a Gárda kihívó pimaszsággal az orra, a hivatala előtt alakult meg. Olyan, aki egyetlen rosszalló, figyelmeztető vagy bíráló kijelentést nem tett a magyarországi szélsőjobb elképesztő előretörése láttán, vezéralakjainak durván gyűlöletkeltő, a polgári demokráciát kétségbevonó megnyilvánulásainak hallatán. És olyan, aki szó nélkül hagyja, hogy egy országos napilapban az imént idézett förmedvényeket lehessen leírni mindannyiunk közös szégyenére. Sólyom Lászlónak sajnos súlyos felelőssége van abban, hogy idáig fajulhatott a magyar közbeszéd, súlyos felelőssége van abban, hogy a jobboldalon még meglévő valamelyes tekintélyét sohasem vetette be a józanság, a tisztesség, a polgári demokratikus értékrend védelmében, súlyos felelőssége van abban, hogy a gyűlöletbeszédet ebben az országban nem lehetett korlátok közé szorítani a mainál sokkal egyértelműbb jogi tiltással.

A napokban az egyik polgári demokratikus mintaállamban, Nagy-Britanniában hosszú börtönbüntetésre ítéltek két embert amiatt, hogy szórólapokon és egy internetes portálon zsidóztak, holokamuztak, Auschwitzot pedig nyári tábornak titulálták. Nem angol kurucokról van szó, az ő vacak kis website-jukat nem sok ezren olvasták, komoly visszhangja nem volt, egy feljelentés nyomán szereztek csak róla tudomást, és mégis a bíró a társadalmi nyugalmat súlyosan veszélyeztetőnek nevezte a megdöbbentő írásokat. Vajon mit szólna az angol bíróság, az angol igazságszolgáltatás a magyar példákhoz? Nem egyhez, hanem rengeteghez? Nem elszigetelthez, hanem tömegesen terjesztettekhez, olvasottakhoz? A brithez hasonlóhoz és még sokkal durvábbhoz? Mit szólna a brit politika meg az európai politika, ha tudná, hogy a jogalkotás állandó akadályozása, valamint a meglévő jog alkalmazásának felülről gyakorolt bizonytalansága miatt Magyarországon tömegesen lehet terjeszteni olyan nézeteket, amelyek miatt másutt kemény börtönbüntetéseket osztanak ki?

A nyugati sajtóban, médiában egyelőre csak a magyar felszínt látják és mutatják. Azt, hogy előretört egy szélsőjobboldali párt, és hogy van, azaz volt neki egy félkatonai szervezete is, ami így együtt a fasizmus újjáéledésének veszélyét sejteti. Arról azonban fogalmuk sincs, hogy a szélsőséges portálok milyen nagyok és népszerűek, és hogy az úgynevezett fősodratú jobboldali médiában ugyanaz a hangnem, ugyanaz az üzenet jelenik meg, mint az abszolút szélsőségben. Az MSZP európai képviselőjét egyértelműen lehomokosozzák nem is egy, hanem mind a két jobboldali napilapban, és közben eszükbe sem jut, mi van, ha a balliberális sajtó ugyanezt tenné egy jobboldalival. És igazuk van, mert a balliberális oldalon ez nem lehet kérdés, ezen az oldalon ennek a fölvetése sima gyalázat, vagyis a jobboldalon minden kockázat nélkül gyalázkodhatnak, mert tudják, hogy a másik oldalról elvi és emberi alapon nem érkezik válasz, mert válasz nem is lehetséges.

De ha az Árpád-házi dippoldoknak, bayereknek és stefkáknak senki nem mondja, hogy elég volt, megállj, akkor nem a Horthy-rendszer köszönt be hamarosan Magyarországon, hanem az árpádsávos. De az már biztosan Európán kívül lesz. Akármi történik a világválság nyomán az Unióban, akár felbomlik, akár tovább erősödik, az árpádsávos, zsidózó, cigányozó, buzizó, szarházizó Magyarországnak biztosan befellegzik. A Fidesz következő születésnapi tortájának felvágásakor valaki mondja ezt meg a régi barátnak, alapító tagnak és szellemi társainak. Ha még jelent a Fideszben valamit a D betű.