Senkinek sem kell a Jobbik Brüsszelben

Kezd végső formát ölteni a pártcsaládok (frakciók) összetétele az újjáválasztott Európai Parlamentben. Magyar szempontból két érdekessége van a történéseknek: az egyik, hogy a toryk oldalán Bokros Lajos tagja lesz a kulcsfontosságú költségvetési bizottságnak. A másik, hogy a szélsőséges Jobbik magára maradt, nem ül egyetlen frakcióba sem, így súlytalanná válhat az európai színtéren.

Forrás: Hírszerző

 

 

“…mi hárman együtt maradunk, s egyikünk sem fogja megtagadni a Jobbik alapértékeit, sem pedig a Magyar Gárdát, semmiféle előny vagy politikai kompromisszum érdekében” – írta június 26-i sajtóközleményében Morvai Krisztina, cáfolva a HVG információját, amely szerint a formálisan nem Jobbik-tag EP-listavezető bekerülhetne a jobboldali brit UKIP vezette euroszkeptikus frakcióba.

Morvai azt állította, kaptak informális megkeresést a Szabadság és Demokrácia Európája (EFD, korábban Függetlenség/Demokrácia, Ind/Dem) frakciótól, és Nigel Farage UKIP-vezérrel “már ismerkedő beszélgetésre is sort kerítettek”. Ennek hivatalos eredményéről azonban sajtóközleményében nem írt – talán nem véletlenül.

“Nem. Határozottan állíthatom, hogy nem kerestük meg a Jobbikot, a párt nem fog beülni a frakciónkba” – jelentette ki a Hírszerző megkeresésére Gawain Towler, az EFD sajtótitkára, aki azt nem zárta ki ugyan, hogy Morvai Krisztina felhívhatta valamelyiküket, ismerkedő beszélgetés azonban szerinte nem történt. “A Jobbik hivatalosan még egyik EP-frakciónak sem kötelezte el magát” – írta róluk az euractiv.hu, ami valószínűleg inkább úgy igaz, hogy ők elkötelezték volna magukat, de testvérpártjukkal, a rasszista Brit Nemzeti Párttal (BNP) együtt nem kellettek senkinek.

De még ha hívnák is a Jobbikot az EFD-be, nemet kellene mondaniuk: a 30 fős új frakcióban helyet kapott a Slota-féle Szlovák Nemzeti Párt (SNS) is, márpedig a Jobbik határozottan kijelentette, magyarellenes párttal nem ülnek egy csoportba.

Bár a Függetlenség/Demokrácia mindig is hangsúlyozta, hogy távol áll tőle a rasszizmus és a xenofóbia, az osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) és a flamand Vlaams Belang-al pl. eleve nem is tárgyaltak, a toryk vezette új, konzervatív-liberális pártcsoport szélsőségesnek tartja az EDF-et (“extrém politikai nézeteket valló emberekről van szó”) – nem minden alap nélkül.

A 13 fős UKIP-es különítményt (ez a szintén konzervatív párt kivezetné a briteket az EU-ból) leginkább a bevándorló- és általában idegenellenes, olasz Északi Liga kilenc képviselője valamint a hasonló világnézetű Dán Néppárt két embere erősíti. A Liga korábban egy frakcióval jobbra, az azóta megszűnt  Nemzetek Európája Unióban (UEN) ült.

Az EDF most ismét hangsúlyozza: a frakció politikai programjában kifejezetten előírják, hogy a tagok elutasítják “az idegengyűlöletet, az antiszemitizmust és a diszkrimináció bármely egyéb formáját”,csak azt vallják, hogy “Európai népeinek joguk van megvédeni határaikat és erősíteni saját történelmi és kulturális hagyományaikból fakadó értékeiket”. Egyik legfontosabb céljuk, hogy megbuktassák az október 2-i, ismételt ír népszavazást a Lisszaboni Szerződésről.
 
Mint arról már többször beszámoltunk, az MDF EP-listavezetője, Bokros Lajos meglepetésre nem az Európai Néppárt (EPP-ED), hanem az azzal szakító brit toryk, cseh polgári demokraták (ODS) és a Kaczynsky-féle lengyel Jog és Igazságosság (PiS) vezette új euroszkeptikus frakciót, az 55 fős Európai Konzervatívok és Reformerek csoportját (ECR) erősíti jelenlétével. Ők lesznek az új EP negyedik legerősebb frakciója a néppárt, a szocialisták és a liberálisok után.

A meggyőződéses föderalista Bokros persze nem annyira euroszkepszisből ült át az ECR-be, hanem mert David Cameron, az ellenzéki toryk vezetője nemrég tudatta vele és Dávid Ibolyával, hogy pártja szívesen látná Bokrost az EP költségvetési bizottságában.

Bokros a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: ez a frakció megfogalmazta azokat az értékeket, amelyeket a volt pénzügyminiszter és világbanki igazgató maga is fontosnak tart. Ez pedig “elsődlegesen a reformok szorgalmazása és egyben a kapitalizmus agyonszabályozásának, a paternalizmusnak, az intervencionizmusnak, vagyis az európai leszakadás további beprogramozásának az elutasítása.”

Az Európai Parlamentben nagyjából fele-fele arányban ülnek a régi és a június elején újraválasztott képviselők. Az előző öt éves ciklus 785 képviselőjéhez képest mostantól 736 képviselője lesz majd az EP-nek, amely első teljes ülését július 14-16-án tartják Strasbourgban.

Változás az előző ciklushoz képest, hogy nem alakult újra a Nagy-Románia Párt botrányos viselkedése nyomán feloszlott euro-nacionalista blokk, a Nemzetek Európája Unió (UEN), úgyhogy a maguknak frakciót nem talált kis pártok emberei (33 ilyen maradt) lényegében pénz, befolyás és plusz beszédidő nélkül maradnak. Geert Wilders iszlámellenes holland Szabadságpártja (PVV) például többször közölte, ők inkább maradnak függetlenek, de nácikkal nem közösködnek. Új frakció alapításához – egy két évvel ezelőtti szigorítás nyomán – legalább hét ország 25 képviselőjét kéne összerántani.

Nem keltett különösebb feltűnést, hogy bonyolultabb nevet választottak maguknak az európai szocialisták is: a 183 fős csoport ezentúl a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európában (PASDE) nevet viseli. Az EP fontos feladata lesz az új elnök és alelnökök megválasztása, nagyon valószínű azonban, hogy a ciklust megfelezik majd, tehát egy néppárti és egy baloldali vagy liberális osztozik majd a tisztségen kétés fél-két és fél évig.

(Hírszerző, BBC, euractiv.hu, EU Observer)