Magyar Gárda-tüntetés: oszlatni vagy engedélyezni?
A szombati tüntetésnél a gárdisták és a rendőrség is hibázott – véli a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje. Szerinte a hatóságok úgy jártak volna el jogszerűen, ha tudomásul veszik a tüntetést, ám azonnal oszlatni kezdenek. Vona Gábor szerint ugyanakkor a rendőri intézkedés jogszerűtlen volt, hiszen békésen demonstráltak. A rendőrség úgy tűnik, új taktikát választott: engedélyezte a július 11-i újabb Jobbikos tüntetést a Magyar Gárda mellett.
Forrás: Hírszerző
A szombati tüntetés után több mint kétszáz embert állítottak elő, köztük Vona Gábort is, a Jobbik Magyarország Mozgalom elnökét is. Az Erzsébet tér aznap már a sokadik helyszín volt, ahol a gárdisták fel akartak sorakozni egyenruhában. Így akartak ugyanis demonstrálni a Magyar Gárdát feloszlató bírósági döntés ellen, illetve a terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal való visszaéléssel és emberölés előkészületével is gyanúsított Budaházy György mellett. (A demonstráció részleteiről itt olvashat.)
A rendőrség egyetlen helyszínen sem vette tudomásul a tüntetést. És mivel rendőri engedélyük nem volt a szervezőknek – bár eleinte békésen ültek az Erzsébet téren, de nem hagyták el a helyszínt a rendőri felszólításra -, erre hivatkozva előállították őket. (Azért eleinte, mert a tüntetők később többször dulakodtak a rendőrökkel, akik könnygázt is bevetettek az engedély nélküli megmozdulás feloszlatásához.)
Nem volt spontán
A Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, Fazekas Tamás a Hírszerzőnek azt mondta, a helyszíni rendőri intézkedést és azt, hogy a rendőrség nem vette tudomásul a tüntetéseket, külön kell választani. “Egy nem engedélyezett tüntetés oszlatása jogszerű, aki ugyanis a felszólítások ellenére sem hagyja el a helyszínt, az szabálysértést követ el” – vélte.
Fazekas Tamás szerint ugyanakkor a rendőrség is hibázott, amikor nem vette tudomásul a demonstrációk helyszíneit. “A rendőrség egy olyan rendelkezésre hivatkozik, amely jelen esetben nem állja meg a helyét. Az említett paragrafus szerint demonstrációt két esetben lehet megtiltani: ha a helyszínt közlekedésileg az megbénítaná, illetve ha a bíróságok és népképviseleti szervek munkáját ellehetetlenítené. Itt egyik sem valósult meg” – mondta az ügyvéd.
Fazekas Tamás úgy látja, a rendőrség akkor járt volna el jogszerűen, ha tudomásul vette volna a tüntetést, és figyelmeztetett volna, hogy oszlatni fognak a demonstráció célja és tartalma miatt. Azt is hozzátette, hogy bár sokan szeretnék úgy beállítani, hogy a tüntetés spontán volt (ebben az esetben nem lehet oszlatni), ám ez sem igaz, hiszen volt előzetes szervezés, ami már eleve kizárja a spontán tüntetés fogalmát. “Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy bejelentették” – mondta az ügyvéd.
Politikai üzenet?
Nem ért ezzel egyet sem a Jobbik elnöke, sem Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi ügyvezetője. Vona szerint “a szombati délutáni fővárosi tüntetés békés volt, és mindvégig megőrizte békés jellegét, ezért a rendőri intézkedés jogszerűtlen volt”. Vona szerint a rendőri intézkedés mögött politikai üzenet van, mégpedig a Jobbik parlamentbe kerülésének megakadályozása. Bejelentette, hogy most szombaton szintén tüntetést tartanak, a rendezvényt bejelentették a rendőrségnek, amely tudomásul vette azt.
Gaudi-Nagy Tamás szintén úgy fogalmazott: a rendőri intézkedés aránytalan, szükségtelen és megalázó volt. A múlt heti, a Magyar Gárdát feloszlató jogerős bírósági ítéletről azt mondta, az nem felelt meg a jogállami normáknak. A cél véleménye szerint az, hogy a gárda sehol ne jelenjen meg. Azon a véleményen volt, hogy önmagában az öltözékkel nem lehet garázdaságot elkövetni. “A rendőrség folytatja azt a jogkorlátozó magatartást, amit eddig is tett. A rendőrség ma már nem a közrend és közbiztonság cselekvő őre, hanem a jogtiprás eszközévé vált” – mondta, majd hozzátette, hogy egy spontán, békés demonstrációt nem oszlathat fel a rendőrség.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának munkatársai is kint voltak az Erzsébet téren. Személyesen is tájékozódtak, de tapasztalataikból egyelőre nem vonnak le következtetéseket. Ehhez megvárják valamennyi beérkező panaszt, majd dokumentumokat kérnek a rendőrségtől. Eközben öt panasz érkezett a szombati rendőri intézkedések miatt a Független Rendészeti Panasztestülethez, elsősorban az indokolatlanul erőszakos fellépés ellen emeltek szót. A civil kontrollt ellátó testülethez a kifogásolt rendőri intézkedést követő nyolc napon belül lehet írásban fordulni.
Még éjszaka elengedték a gárdistákat
Több mint 200 embert állítottak elő a rendőrök, közülük négy esetében bűncselekmény miatt vált szükségessé személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, velük szemben hivatalos személy elleni erőszak miatt indult büntetőeljárás. Egy őrizetbe vett 35 éves fővárosi férfi ellen a Budapesti Nyomozó Ügyészség folytat eljárást. Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a Független Hírügynökséget úgy tájékoztatta: a férfit várhatóan gyorsított eljárásban állítják bíróság elé. Rajta kívül a nyomozó ügyészség munkatársai másik két személyt is kihallgattak.
A rendőrség összesítése szerint 205 személlyel szemben különböző szabálysértések – garázdaság, közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés, jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni engedetlenség, valamint személyi igazolvánnyal kapcsolatos szabálysértés – elkövetése miatt indult eljárás. Az előállítottak nagy részét még az éjszaka elengedték.
