Nyilatkozat a holokauszt áldozatainak kárpótlásáról

Több mint hatvan évvel a II. világháború befejeződése után negyvenhat ország vállalta, hogy folytatja a kárpótlási folyamatot a náci rendszer idején javaiktól megfosztott zsidók tekintetében.
 

Forrás: Múlt-kor

 

 

Az erről szóló nyilatkozatot hétfőn hagyták jóvá a Prágában folyó nemzetközi holokauszt-konferencián. A pénteken kezdődött ötnapos tanácskozáson azokat az erőfeszítéseket tekintették át, amelyek a nácik által ellopott ingatlanoknak és ingó javaknak a törvényes tulajdonosok vagy örököseik részére történő visszaszolgáltatására irányulnak. A konferencia kedden a Prágától nyugatra fekvő Terezínben zárul, ahol a II. világháború idején koncentrációs tábor működött.

A hosszú viták eredményeként megszövegezett, hétfőn elfogadott Terezíni Nyilatkozatban a konferencián részt vevő 46 ország rámutatott, hogy “ki kell igazítani a vagyonok jogellenes lefoglalásainak, mint az elkobzásoknak és kényszereladásoknak a következményeit”. Kiemelték: annak tudatában, hogy a holokauszt-túlélők és a náci üldözés más áldozatai már időskorúak, égetően sürgős és elsőrendű feladat szociális szükségleteikről gondoskodni. Felszólították a kormányokat, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést a nácik által ellopott zsidó közösségi és vallási vagyon visszaadására, valamint azt tanácsolták, hogy az országok dolgozzák ki és hajtsák végre saját nemzeti programjukat a magántulajdonú épületek és földek problémakörének rendezésére.

Stuart Eizenstat, az amerikai delegáció vezetője a tanácskozás előtt elmondta: a cél az, hogy nemzetközi irányelveket dolgozzanak ki az ellopott javak visszaadására vagy a kárpótlásra. Elismerte azonban, hogy az ilyen irányelvek nem kényszerítő erejűek az érintett kormányok számára, mivel “nincs meg a politikai akarat egy kötelező érvényű szerződésre”. Ezzel együtt üdvözölte a Terezíni Nyilatkozatot, amely “az eddigi legátfogóbb és legteljesebb”, korábban fel nem vetett kérdésekre, így a túlélők szociális helyzetére és a magántulajdon visszaadásának kényes témájára is kitér.

Sidney Zabludoff amerikai közgazdász 2007-es tanulmányában azt írta, hogy a holokauszt előtt az európai zsidók vagyonának összértéke 10 és 15 milliárd dollár között mozgott. A jelenlegi áron 115 és 175 milliárd dollár értékű vagyon túlnyomó részét soha nem fizették vissza. Nyugaton a töredékét adták vissza, a kelet-európai országokban pedig szinte semmit – mondta Eizenstat.

Az amerikai diplomata azt is bejelentette, hogy a Vatikán megnyitja a második világháborús archívumát. A 16 millió dokumentum katalogizálása hat évig is eltarthat. A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy meg kell nyitni más irattárakat is, amelyekben dokumentumokat őrizhetnek a holokausztról. Az Európai Unió vállalta, hogy az így nyert adatok összegyűjtésére és rendszerezésére, valamint a kárpótlási folyamat nyomon követésére Terezínben létrehozza a soá örökségét gondozó európai intézetet.

A Terezíni Nyilatkozathoz csatlakozott Oroszország is, de hangsúlyozta, hogy a kárpótlás kérdésében a II. világháború után aláírt nemzetközi szerződésekhez tartja magát, ami korlátozza az esetleges restitúciókat.

Emellett közös nyilatkozatban szólította fel az Európai Bizottság (EB) és az Európai Unió (EU) soros elnöki tisztségét ellátó Csehország az uniós tagállamokat, hogy szenteljenek nagyobb figyelmet a holokausztról szóló ismeretek terjesztésének, a túlélőket érintő szociális szükségletek kielégítésének és a történelmi tragédiára emlékeztető helyek ápolásának. Tomás Kraus, a csehországi Zsidó Hitközségek Szövetségének titkára elmondta: a fórum végén a résztvevők közös nyilatkozatot fogadnak el. Ez nem kötelező jellegű ajánlásokat fog tartalmazni arra vonatkozóan, hogy miként lehetne leróni még a nemzetközi közösség tartozását a holokauszt áldozataival szemben.

“Nemcsak a vagyonjogi sérelmek orvoslására van szükség, hanem arra is, hogy mihamarabb átvizsgálják azokat az eddig még érintetlen levéltárakat, amelyek újabb ismeretekkel szolgálhatnak arról, mi is történt a zsidókkal a II. világháború idején” – fejtette ki Kraus. A Terezíni Nyilatkozat szellemében a cseh kisvárosban intézményt hoznak létre, amely a holokauszttal és a zsidó múlttal foglalkozik majd.

A konferencián, amely a cseh uniós elnökség utolsó rendezvényeinek egyike, számos nemzetközileg ismert személyiség – köztük Elie Wiesel Nobel-békedíjas író és Madeleine Albright volt amerikai külügyminiszter – is részt vesz.