Hét év után kilépek az SZDSZ-ből
Hét év tagság után a mai napon kiléptem a Szabad Demokraták Szövetségéből. A szakítás ellenére az első szó mégis a köszöneté: köszönet azoknak, akiktől tanulhattam, azoknak, akik kritikáikkal, tanácsaikkal segítettek.
Forrás: Ilyen máshol nincs
új kultúrának tűnt pedig,
de felszáradt, mint egy vodkafolt,
s eltűnt, mint a rakkendrollmjuzik.“
(Bereményi Géza – Cseh Tamás: Désire bottal üti a saját nyomát)
Régóta érlelődő elhatározásomhoz a végső lökést a párt nevében eljáró parlamenti frakció adta, amikor a Bajnai-kormány vagyonadóról szóló javaslatának támogatásáról döntött. XIII. kerületi képviselőként a választóimnak tartozom felelősséggel, nem pedig egy hajdan szebb napokat élt párt nevében eljáró parlamenti frakció tagjainak. A javaslat nem adóreformot jelent, hanem egy önkényesen kiválasztott réteg további értelmetlen sarcolását, liberálisként és felelős képviselőként ezzel nem tudok közösséget vállalni.
Természetesen értékrendem változatlan, továbbra is egy nyitott, befogadó Magyarországon szeretnék élni. Olyan országban, ahol a politika döntéseit átlátható módon, nem pedig homályos háttéralkuk alapján hozza meg. Olyan országban, ahol a köz ügyeinek intézésére megválasztott politikusok nem a kormány vagy a saját túlélésük érdekében hoznak döntéseket. Politikusként ismerem és érzem saját felelősségemet, ennek tudatában mindent meg fogok tenni a jövőben is annak érdekében, hogy valóban ilyen országban éljünk mindannyian.
A képviselői mandátumomból hátralevő időszakot vállalásomnak megfelelően kitöltöm, továbbra is a XIII. kerület, Újlipótváros, Angyalföld és Vizafogó érdekében dolgozom lelkiismeretem és legjobb tudásom szerint.
Budapest-Újlipótváros, 2009. június 29.
