Kilencven éve halt meg Csontváry Kosztka Tivadar

Kilencven éve, 1919. június 20-án halt meg Csontváry Kosztka Tivadar, a modern magyar festészet egyik legeredetibb alakja.
 

Forrás: MTI

 

 

1853. július 5-én született Kisszebenben (ma Sabinov, Szlovákia). Kereskedősegéd volt, majd gyógyszerészdiplomát szerzett, később jogot tanult, és tisztviselő lett Pesten. 1880. október 13-án az iglói gyógyszertár patikussegéde volt, amikor egy égi szózat (valószínűleg skizofréniás hallucináció) közölte vele: “Te leszel a világ legnagyobb napút festője. Nagyobb Raffaelnél”.

Csontváry rögtön Rómába ment és Raffaello képeit tanulmányozva úgy döntött, ennél jobbat is tud festeni. 1894-ig a Losonc melletti Gács községben patikusként dolgozott, festészeti stúdiumait csak 41 évesen kezdte meg.

Hollósy Simon müncheni iskolájában, majd Párizsban, Itáliában tanult. Hátára kötözött ládájával bejárta Dalmáciát, Nyugat-Európát, Egyiptomot és Palesztinát, Libanont és Szíriát, miközben megállás nélkül festett. Műveivel nem érte el a remélt sikert, olykor bolondnak nézték. 1909-től egyre jobban hatalmukba kerítették téveszméi, kultúrával és művészettel foglalkozó írásokban bizonygatta igazát, beadványokat írt, csataképeket és történelmi tablókat tervezett. Az első világháború során vagyonát elvesztette, magányosan és szegényen halt meg 1919. július 20-án.

Csontváry kora egyetlen irányzatához sem tartozott, az emberi lét egyetemes kérdései, a belső és a külvilág ellentmondásai nőttek kozmikussá művészetében. Festészetét varázsos színvilág, mágikus-realista hangvétel és szuverén szimbólumteremtő erő jellemzi. Korai művei közül jelentős Önarcképe.

“Életnagyságú tájképeinek” sorát a Selmecbánya látképe nyitja, melyet 1903-ban a Vihar a Nagy Hortobágyon követett. Jelentős műve a Fohászkodó Üdvözítő, A Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben. Belső lelki drámáit vetítette a természet jelenségeibe, azok panteisztikus megfogalmazását adta a Görög színház romjai Taorminánál, a Baalbek című képén, lírai, mesehangulatú alkotása a Sétakocsizás Athénban újholdnál. A Magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban pszichózissal átitatott mágikus panteizmusát fejezi ki. Fontos műve a hatalmas Mária kútja Názáretben, utolsó jelentős képe a Tengerparti sétalovaglás.

Műveinek utóélete éppoly furcsa, mint élete volt. Képeit Gerlóczy Gedeon építészmérnök mentette meg, aki 1919-ben a Bartók Béla út 36-38. számú házban irodahelyiséget keresve botlott a tetőtéri műteremben összetekert, hagyatéki árverés során zsákvászon-értékben számba vett vásznakba.

Gerlóczy megvásárolta a műveket, neki köszönhető az életmű fennmaradása. A képek már a festő életében megrongálódtak, később is sokat hányódtak, emiatt komoly restaurálásra szorultak. Csontváry művészete végül nagy nemzetközi sikert aratott, “Nem is tudtam, hogy rajtam kívül más nagy festője is volt századunknak” – jelentette ki Picasso képeit látván.

Csontváry 127 ismert alkotásának nagy része Pécsett, néhány jelentős képe a Nemzeti Galériában látható. Árveréseken ritkán felbukkanó képeit rekordárakon ütik le, 2006-ban 230 millió forintért kelt el A szerelmesek találkozása (Randevú) című alkotása.