Karantén vagy szalagcím a szélsőjobbnak?

A német közszolgálati és kereskedelmi média egy dologban nagyon összetart: a tévécsatornák és a rádióadók semmilyen formában sem nyújtanak propagandateret az itt is megtalálható szélsőjobboldali pártoknak – írta berlini tudósítónk.

 

Az általános “politikai higiénia” érdekében elképzelhetetlen, hogy az NPD, a DVU, a Republikánusok vagy más újbarna, idegengyűlölő pártok vezetőit televíziós vagy rádiós interjúra a stúdiókba hívják, a reggeli információs magazinok, illetve az esti híradók, politikai háttérműsorok vendégei legyenek. Ahogy a politikai közbeszéd, a média sem tűri meg az uszítást, mások megbélyegzését.

A minőségi sajtó is tartja magát a szélsőjobbal szembeni karanténhoz: az NPD és más hasonló szellemiségű pártok vezetőivel nem közölnek interjút. A szélsőjobboldallal foglalkozó cikkekben előfordul, hogy megszólaltatnak újbarna politikusokat, de a nyilatkozatok “szakkérdésekre” koncentrálnak. A “nemzeti demokraták” esetében arra, hogy mi lesz az NPD-vel azután, hogy több mint 1,2 millió eurós büntetést kell fizetniük a pártfinanszírozási törvény megsértése miatt.

REUTERS – Thomas Vanhaute A német média általános hozzáállását a legjobban Guido Knopp, a ZDF számára számos történelmi dokumentumfilmet készítő újságíró fogalmazta meg. Amikor a minap Barack Obama amerikai elnök és Angela Merkel kancellár az egykori buchenwaldi koncentrációs táborban járt, Knopp azt mondta: a mai és a jövőbeni generációk felelőssége, hogy az áldozatokra ma és a jövőben is emlékezzenek.

Nehéz sajtószereplés nélkül mandátumot szerezni – panaszolták a sikertelen EP-választás után a szélsőjobboldal apró pártjai, melyek a 79 lista között kimaradtak ugyan a kampányból, de gyakori szereplői a sajtónak – jelentette római tudósítónk. Hiába parlamenten kívüli erők, ezek vezetői kapnak főszerepet és nyilatkozási teret, amikor híveik izraeli zászlókat égetnek, amikor bevándorlókat támadnak meg, vagy amikor éppen Alessandra Mussolini éhségsztrájkol egykori szélsőjobbos pártjának betiltása ellen.

Az esemény nem pártfüggő – hangzik az olasz sajtójelszó, és ha a romák regisztrálása a téma, akkor kormány és ellenzék mellett a romatáborok felgyújtását el nem ítélő radikális pártok politikusait is megszólaltatják. Felháborodás kísérte viszont, amikor az egyik baloldali hetilap az olasz szélsőjobb vezéréről készített portrét. A szerkesztőséget elárasztó olvasói levelek cenzúrát követeltek.

A csehországi szélsőségesekről készült tudósítások általában nem tartalmukban, hanem tálalásukban különböznek a cseh véleményformáló nyomtatott sajtóban és a szeriőz internetes portálokon – írja pozsonyi tudósítónk. Az előbbiek tényszerűen és történtek közéleti súlyának megfelelően, vagyis kis terjedelemben tájékoztatnak. A portálok szerkesztési értékrendje más: ezért kerülnek itt nem ritkán vezető helyre a szélsőséges csoportok.

Csehországban ugyan a múlt heti európai parlamenti választásokon a három jobboldali szélsőséges tömörülés összesen alig kétszázalékos támogatást szerzett. Egyiküknek sincs esélye az októberi előre hozott választások után bejutni a törvényhozásba. Ennek ellenére ezeknek a csoportoknak a demokratikus közéletet beárnyékoló törekvéseit nem becsülik le. Nemrég minden média vezető helyen ismertette a Belbiztonsági Információs Szolgálat (BIS) jelentését, amely szerint egyre többen rokonszenveznek a romaellenes szélsőségesekkel. A dokumentum rámutat arra is, hogy a rendőrség és a hadsereg kötelékében is akadnak híveik. Aggasztó jelenségnek tartja az elemzés azt is, hogy az egyik internetes portál közölte a zsidó származású neves cseh művészek névsorát, s fikciónak minősítette a koncentrációs táborokról ismert tényeket.

Szlovákiában nincs közmegegyezés arról sem, vajon milyen csoport vagy párt nevezhető szélsőségesnek. Egyesek az idegengyűlölő és hivatalosan már betiltott – ám azóta újabb gyűléseket és meneteléseket szervező – Szlovák Testvéri Közösséget (Slovenské pospolitost) és hozzájuk hasonló, jórészt zsidó-, roma- és magyarellenes csoportokat sorolják ebbe a dicstelen társaságba.

Több szlovák politológus és más szakértő szerint viszont Ján Slota alpári megnyilvánulásai sem különbek. Az utóbbiak nagy teret kapnak a szlovák véleményformáló sajtóban. Néhány főszerkesztő azzal érvel, hogy az elhíresült magyarellenes politikus vezette Szlovák Nemzeti Párt mégis csak törvényesen megválasztott parlamenti tömörülés, sőt: koalíciós erő. Magánbeszélgetések során viszont elárulják, a pártvezér példányszámot és az internetek olvasottságát növelő tényező. Továbbra is a harmadik legnépszerűbb politikus (Robert Fico miniszterelnök és Ivan Gasparovic államfő mögött) Szlovákiában. Közéleti, többnyire ittasan elharsogott durva megnyilvánulásai és korrupciós botrányai ellenére…