Magyarokat mentő bátor portugálokra emlékeztek

Írta: Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle

Kiállítás nyílt Sampaio Garrido és Teixeira Branquinho portugál diplomaták tevékenységéről, Budapesten szerdán; Portugália 1944-es magyarországi nagykövete és ügyvivője a holokauszt idején ezer zsidó embert és más üldözöttet menekített az ibér országba.

   

Újra és újra el kell mondani mindenkinek mindazt, ami a holokauszt idején történt – mondta Peremiczky Szilvia, a Magyar Zsidó Múzeum igazgatónője a Portugália magyarországi nagykövetsége és a múzeum rendezvényén. A Portugália nemzeti ünnepe napján tartott rendezvényen rámutatott: az embermentők lehettek egyszerű emberek és diplomaták, ugyanígy bal- és jobboldaliak, vallástalanok és vallásosak. Garridóról elmondta: a konzervatív beállítottságú tisztviselőt a nyilasok megverték, mert segített menekülni a zsidóknak a vészkorszak idején, s utódja, Branquinho is szembeszállt a Gestapóval és a nyilasokkal.

Simó Endre újságíró előadásában kitért arra, hogy Sampaio Garrido 1939 júliusa és 1944 júniusa között diplomáciai szolgálatot teljesített Budapesten, majd Bernbe történt áthelyezése után Teixeira Branquinho ügyvivő vette át Portugália budapesti követségének irányítását 1944 októberéig.

Nekik köszönhették életüket többi között Gábor Zsazsa, a későbbi híres amerikai színésznő családja, Tillemann Ágnes, aki Tom Lantos amerikai képviselő felesége volt, a Zwack-család, Chorin és Kornfeld bárók. A diplomaták elsősorban zsidókat mentettek, de szerepeltek listájukon politikai üldözöttek is – tette hozzá.

Garrido és Branquinho svájci, svéd, spanyol és a vatikáni misszióval működtek együtt az embermentésben. Ezek az államok segítséget nyújtottak az amerikai Háborús Menekültügyi Központnak és a Komoly Ottó vezette Vaada Zsidó Bizottságnak a németek által megszállt országok zsidóinak megmentéséhez.

A két diplomata Portugália politikai vezetésével is kemény csatákat vívott az üldözöttek kimenekítéséért Magyarországról, mert a salazari rendszer sorozatosan akadályozta a menlevelek kiadását és a kimenekítéseket. A vízumkérelmeket az embermentőknek közvetlenül a politikai rendőrségnek kellett eljuttatniuk, a portugál külügyminisztérium csak kivételes esetekben dönthetett vízumkiadásról – hangsúlyozta. A menleveleket olykor saját felelősségükre adták ki és személyes kapcsolataikat is kénytelenek voltak igénybe venni Lisszabonban az embermentés érdekében.

Simó Endre arra is felhívta a figyelmet, hogy Garridóhoz, a Tahiban berendezett menedékhelyre, 1944. április 28-án gestapósok és nyilasok hatoltak be, és onnan elhurcolták a menekülteket és őt magát is. Garridót később elengedték és sikerült kiharcolnia, hogy védenceit is szabadon engedjék.

Sampaio Garrido és Teixeira Branquinho 1995-ben posztumusz kitüntetésben részesült a Magyar Köztársaság akkori elnökétől, Göncz Árpádtól. Portugália nemzeti ünnepe június 10-re esik, ugyanis 1910-ben ezen a napon döntötték meg a királyságot, és kiáltották ki a köztársaságot.

támogatás
Pop up banner1
[popup][/popup]