Király Júlia: itt nincs jelentősége a pénznek

Írta: Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle

Lugosi Viktória legújabb könyvének bemutatóján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke mondott beszédet, melyben “egyszerű olvasóként” ismertette a művet. Az alelnök üdvözölte, hogy a Dafke végkifejlete nem a zsidó könyvekre jellemző vonalat követi, és pozitívként értékelte azt is, hogy a történet szereplői “nagy ívben lesz*rják a pénzt”.

Forrás: STOP

 

 

A nagy sikerű, és igen jó kritikákat kapó Ajvé után Lugosi Viktória újabb könyvvel jelentkezik, amely a Dafke címet kapta. A mű egy harminc felé járó nőről szól, aki csak mesterséges megtermékenyítéssel tud teherbe esni. Bár barátjával és vele is minden rendben van, mégsem lehet “normális” módon gyermekük – így hát orvosról orvosra járnak, elkezdik a kezeléseket, és reménykednek a csodában. Az olvasó pedig mindeközben megismeri múltjukat, jelenüket, az embereket, akik körülveszik őket. A könyv különlegessége, hogy hű képet nyújt a korai és késői Kádár-korszakról egyaránt – ráadásul mindezt egy zsidó család szemszögéből nézve teszi.

A kötetet ismertető sajtótájékoztatón és dedikáláson Király Júlia mondott beszédet. “Életemben nem mutattam még be könyvet egyszerű olvasóként, és soha nem kellett még szépirodalomról beszélnem” – kezdte az MNB alelnöke, aki a művet először az Igali Gyógyfürdőben vette kezébe.

“Nem tudom, hogy jártak-e mostanában ott. A fürdő abszolút szocialista, és én úgy éreztem, mintha a szereplőkkel lennék egy helyiségben. Az elfolyó testű nők, a környezet, mind a könyv hangulatát idézték” – mondta el Király Júlia.

Király Júlia és a nőgyógyász

Az alelnök ezután nőgyógyászati élményeit ismertette – miszerint 10 könyvvel vonult be a rendelőbe -, és amelyek szintén visszaköszöntek a műben. “Olvasás közben éreztem a szocialista nőgyógyászat illatát az orromban” – avatta be a közönséget. Király Júlia szerint Lugosi megcsinálta, amit csak kevesek, nevezetesen, hogy olyan zsidó könyvet írt, aminek happy end a vége. “Ami feltűnő még, hogy a szereplők nagy ívben leszarják a pénzt. Ebben a kötetben nincs jelentősége a pénznek” – hangsúlyozott egy újabb pozitívumot. A főszereplő barátjára kitérve elmondta: szerinte ilyen pasi nincs, a legtöbben igen gyorsan elhagyták volna a nőt, ahelyett, hogy újra és újra próbálkoztak volna.

Király Júlia lelkes beszédében nem túlzott, a Dafke valóban élvezetes olvasmány. Az utóbbi időben jó néhány könyv fordult meg a kezemben – a celebéletrajzoktól kezdve Alice Walker írásain át -, ám a legtöbbet néhány oldal eldobtam, mint Radnóti a hasonlatot. Lugosi viszont lekötött, és egyszercsak azt vettem észre, hogy már este tíz óra van, és én órák óta ugyanabban a pózban fekszem az ágyon, nem mozgok, csak lapozok.

Az író humorát már többször emlegették különböző kritikákban, és tényleg: van neki, néha csak annyit ad belőle, ami megmosolyogtat, de előfordul, hogy egy nagyobb dózissal is megajándékoz, és akkor csak a kacagás van, semmi más. Emellett a Dafke karakterei is szerethetők, az édesanya, az anyós, az após jelleme kellően kidolgozott, árnyalt, nem mindenki fekete vagy fehér, ami jó. És ami különösen pozitív, hogy a maga könnyed stílusában mutatja be azt a korszakot, amit az új generáció már csak alig ismer, pedig nem ártana egy kicsit jobban elmélyedni benne. Hiszen nem is olyan rég volt, mindössze 20-30 éve, ami még túl közeli ahhoz, hogy teljesen a homályba vesszen.
 

támogatás
Pop up banner1
[popup][/popup]