Kuruc.info-ügy – Leszavazták a legfőbb ügyész válaszát
Leszavazták a legfőbb ügyész Gusztos Péter SZDSZ-es képviselő interpellációjára adott válaszát hétfőn a parlamentben; egy hónapon belül ez volt a második alkalom, hogy a kuruc.info kapcsán feltett kérdésben elutasították Kovács Tamás válaszát.
A képviselők 169 igen, 159 nem és 22 tartózkodó szavazat mellett utasították el a választ.
Gusztos Péter arról kérdezte a legfőbb ügyészt, miért van az, hogy ha a kuruc.info internetes portálon ügyészek és bírák privát elérhetősége jelenik meg, akkor gyakorlatilag kétely nélkül, hivatalból eljárást indítnak, míg ha civilekről, politikusokról, hétköznapi polgárokról, más közszereplőkről van szó, ez minden egyes esetben elmarad.
Ha az ügyészek és bírák telefonszámainak közzétételét észlelték hivatalból, hogy fordulhat elő, hogy az elmúlt években nem észlelték hivatalból civilek, egyetemisták, újságírók, politikusok, közszereplők, zsidó fiatalok, munkájukat végző közrendőrök, melegjogi aktivisták ugyanott, ugyanúgy, ugyanolyan jogsértő módon megjelentetett személyes adatait? – kérdezte a politikus. A politikusok és közszereplők között említette Teleki Lászlót (MSZP), Rogán Antalt (Fidesz) és Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum vezetőjét.
Mi az oka annak, hogy az ügyészség 2006 ősze óta tisztában van azzal, hogy a portál személyes adatokkal való visszaéléseket folytat, és hogy ki a lap főszerkesztője, mégis hónapokon keresztül minden interpellációra adott válaszban azt állította, hogy hivatalosan nem észleltek semmit? Milyen hivatalos észleléssel fedezték fel, hogy a honlap ügyészek és bírák személyes adatait tette közzé és miért nem alkalmazható ez más, nem az ügyészség vagy bíróság kötelekében dolgozó magyar állampolgárok jogsérelme esetén? – sorolta kérdéseit Gusztos Péter.
Kovács Tamás legfőbb ügyész válaszában azt mondta, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény szerint az ügyész kizárólag a hivatali hatáskörében tudomására jutott adatok alapján, illetve feljelentésre rendelhet el nyomozást.
Arról, hogy ha bírák, ügyészek a sértettek, az ügyészség más joggyakorlatot folytatna, mint egyébként, azt mondta, hogy ez a vélekedés nem valós, s ezt adatok is cáfolják.
A személyes adattal való visszaélés miatt kizárólag annak a négy bírónak és egy ügyésznek a sérelmére látták megalapozottnak a bűncselekmény elkövetését, akinek a nevén és fényképén kívül egyéb személyes adatait is közzétették.
Megjegyezte: a jogosulatlan vagy céltól eltérő adatkezelés csak akkor valósít meg bűncselekményt, ha ezzel más, vagy mások érdekeit jelentősen sértik.
Ezzel szemben nem történt vádemelés azon bírák és ügyészek vonatkozásában, akiknek csak a neve, beosztása, szolgálati helye, tárgyaláson készült fényképe vált megismerhetővé, hiszen ezek bárki számára jogszerűen hozzáférhetők.
Nem valósult meg bűncselekmény azon bírák, ügyészek sérelmére sem, akiknek nem a valós vagy aktuális lakcímét, telefonszámát szerepeltették.
A képviselő állításaival szemben a személyes adatok jogsértő módon való megjelenítése önmagában bűncselekménynek nem minősül, ahhoz az is szükséges, hogy azonosításra minden tekintetben alkalmas legyen – hívta fel a figyelmet.
Kitért arra, hogy Horn Gábor szabad demokrata képviselő nyílt levele – amelyben a politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a honlapon személyes adatok találhatók jelenleg is – feljelentésnek minősíthető és megalapozhatja a nyomozás elrendelését. A levélben foglaltak kivizsgálására a szükséges intézkedéseket megtette – mondta.
A választ Gusztos Péter nem fogadta el, amit a képviselők többsége is elutasított, 169 igen, 159 nem és 22 tartózkodó szavazat mellett.
Az MSZP-frakciója megosztva szavazott, 16-an elfogadták a legfőbb ügyész válaszát, köztük Bárándy Gergely, Veres János és Ujhelyi István is, ugyanakkor 138 szocialista nemmel szavazott, 21-en tartózkodtak, 14-en pedig hiányoztak a szavazásról.
Az SZDSZ egységesen nemmel szavazott, a Fidesz és a KDNP viszont elfogadta a választ, kivéve Pelczné Gáll Ildikót, aki a “nem” gombot nyomta meg.
A függetlenek közül hatan elfogadták a választ, hárman – köztük Dávid Ibolya, az MDF elnöke és Herényi Károly volt frakcióvezető – nemet mondott, a volt MDF-es Csapody Miklós pedig tartózkodott.
Legutóbb április 27-én szavazták le Kovács Tamás legfőbb ügyész interpellációra adott válaszát: akkor szintén Gusztos Péter kérdezte, és szintén a kuruc.info volt a téma. Ezt megelőzően március 2-án utasították el Kovács Tamás válaszát, amikor az SZDSZ-es Bőhm András a Teve utcai rendőrszékház elleni támadással kapcsolatos vizsgálat elhúzódását kifogásolta.
