A pápa bocsánatkéréseire vár a Közel-Kelet
Bőven lesz dolga a pápának az elkövetkezendő egy hét során, amikor három közel-keleti országba látogat el: a nyolcnapos körúton Jordániát, Izraelt, valamint Ciszjordániát keresi fel.
Hírszerző összeállítás
Utóbbiban egy három évvel ezelőtti, Mohamed prófétát gyalázó kijelentését kell ismét tisztáznia. Izraelben pedig többek között Williamson püspök holokauszt-tagadó megnyilvánulásai miatt kell magyarázkodnia.
II. Abdallah jordán király az ammáni reptéren fogadta a katolikus egyházfőt pénteken. A király egyrészt szorgalmazta a keresztény-muzulmán párbeszéd felélesztését, másrészt arra kérte az egyházat, hogy vállaljon szerepet az izraeli-palesztin konfliktus békés rendezésében.
Szombaton XVI. Benedek pápa meglátogatott egy mecsetet Ammánban. Muzulmán vallási vezetők és diplomaták előtt mondott beszédében felszólította a keresztényeket és a muzulmánokat egyaránt, hogy védjék meg vallásukat a politikai manipulációktól, és kifejezte óhaját, hogy a világ két legnagyobb vallása harmóniában éljen egymás mellett.
Gazi bin Mohammed bin Talal, a jordániai uralkodó vallási főtanácsadója és unokatestvére emlékeztette arra a pápát, mennyire megbántotta a muzulmánokat világszerte, amikor a regensburgi egyetemen mondott 2006-os beszédében idézett egy XIV. századi bizánci császárt, aki “irracionális és erőszakos” vallásként jellemezte az iszlámot.
Egy félreértés tisztázása
A katolikus egyház feje 2006. szeptember 12-én egy kijelentésével nagy felháborodást váltott ki a muzulmán világban. Beszédében II. (Paleolog) Mánuel XIV-XV. századi bizánci császár egyik könyvét idézte, amelyben a császár egy perzsa muzulmán tudóssal folytatott párbeszédét ismertetve kijelenti: Mohamed próféta – akit a muzulmánok vallásalapítóként tisztelnek – csak gonoszságot és embertelenséget terjesztett.
A katolikus egyházfő mecsetbe látogat: gesztusok a muzulmán világ felé (Fotó: MTI)
Bár a pápa később kifejtette: mélységesen sajnálja, hogy beszéde ilyen hatást váltott ki, az elmondott idézet azonban nem tükrözi véleményét. Annak ellenére, hogy az iszlám világ egy része komoly gesztusnak értékelte a pápa 2006 végi megnyilvánulását – amikor törökországi körútján az isztambuli Kék Mecsetben arccal Mekka felé imádkozott – szavai továbbra is bírálatokat váltanak ki a muzulmánok egy részéből.
Az Iszlám Cselekvés Frontjának vezetője, Zaki Bani Rsheid kijelentette: a pápának több mint másfél milliárd embertől kell bocsánatot kérnie, ellenkező esetben nem szívesen látott vendég az országban. Ennek “kikényszerítésében” komoly szerep hárul a jordán királyra – tette hozzá.
A BBC helyi tudósítója elmondta, hogy a királyi párnak nem szokása már a repülőtéren fogadnia az országba látogató diplomáciai küldöttséget. Így a fogadtatás minősége mindenképpen komoly gesztusként értelmezhető. A pápa első nyilatkozataiban hitet tett a vallásszabadság mellett, valamint elismerően nyilatkozott a muzulmán vallásról.
Az izraeli-vatikáni kapcsolatok
A két állam közti kapcsolat pozitív irányú fejlődésében kiemelkedő szerepet játszott II. János Pál. Ebben komoly szerepet játszhatott a pápa gyermekkorában megélt világháborús élményei, melyben számos lengyel zsidó barátját vesztette el a Holokausztban. A jelenlegi pápa ebből a szempontból kissé problémásabb háttérrel rendelkezik, mivel 14 éves korában tagja lett a Hitlerjugend mozgalomnak.
A BBC a honlapján megjelenő riport szerint három fő téma köré épülhet találkozó. Egyrészt tisztázni kell Richard Williamson püspök holokauszt-tagadó kijelentéseit, melyek 2009 januárjában kerültek ki a nyilvánosság elé. Williamson mind a gázkamrák létét, mind a hatmillió áldozat létszámát vitatja. A pápa később élesen elítélte a püspököt, valamint hozzátette, hogy számára eddig nem voltak ismertek a radikális nézetei.
Másrészt lényeges kérdés lesz XII. Pius pápa megítélése. Mint ismeretes, Izrael komoly felelősséget tulajdonít az egyházfőnek a II. Világháborúban tanúsított közönyéért. A vatikáni könyvtárban egy nemrégiben előkerült személyes napló azonban arról árulkodik, hogy Piusnak szándékában állt zsidókat bújtatnia, azonban Hitler esetleges bosszújától tartva erre mégsem került sor. A vizsgálatban egy izraeli kutatócsoport is részt vesz, így elképzelhető, hogy az izraeli fél újragondolja álláspontját a kérdésben. Ezzel lehetővé válna Pius pápa boldoggá avatása, mely egy több mint negyven éves folyamatot zárna le.
Emellett emlékezetes még a pápa 2007-es nagypénteki imája, amely nagymértékben megosztotta a zsidó csoportokat. A pápa szeretné, ha idei látogatásakor ismét lehetősége lenne Jézust “minden ember megváltójának” neveznie.
Ciszjordániai látogatás
A zsidó és muzulmán világhoz való közeledés mellett a pápának a palesztin-zsidó konfliktusban való közvetítő szerepe sem lehet majd elhanyagolható. A pápa utolsó állomásán Betlehembe látogat. Persze kérdés: a szavakon túl tehet-e bármit is a Vatikán a béke érdekében.
