Nehéz útra indul a pápa
Pápasága ötödik évében alighanem legnehezebb missziójára indul pénteken XVI. Benedek. A május 15-ig tartó szentföldi út a Vatikánból nézve nem csak az Izraellel való viták oldását szolgálja.
Forrás: Népszabadság
A majdnem fél évszázad alatt harmadik pápai út (VI. Pál 1964-ben, II. János Pál 2000-ben járt a szentföldön) a héten Rómában tárgyaló izraeli külügyminiszter Avigdor Lieberman szerint is „végtelen jelentőséget visel”. A szentszéki szóvivő az év elején még feltételes módban beszélt a 2005 óta tervezett látogatásról, amely februárban vált konkrétummá, amikor a katolikus egyházfő és az amerikai zsidó szervezetek vezetői pontot tettek a holokauszttagadó lefebvrista püspök, Richard Williamson ügyére.
A feszültség a pápaság harmadik hónapjában kezdődött, amikor a terrorizmus áldozatairól mondott pápai beszédből kimaradtak az izraeliek, és csak szította a régi rítusú szentmise engedélyezése a zsidók megtérését sürgető nagypénteki imával, nem beszélve a XII. Pius boldoggá avatásáról és a Jad Vasemben szereplő fényképe alatti felirat miatt kirobbant vitáról. XVI. Benedeknek, a Vatikán hivatalos megfogalmazása szerinti zarándoklata így mindkét fél számára hasznos lehet az izraeli egyházi ingatlanok jogi státuszáról és adóztatásáról szóló kétoldalú tárgyalások áprilisi újraindulása után – miközben az új izraeli kormányfő és a palesztin hatóság vezetői is éppen Washingtonba készülnek. A körút ezért sem kizárólag Izraelt érinti.
A lengyel előd jubileumi szent évben tett útjának nyomdokain XVI. Benedek péntektől hétfőig a jordániai főváros Ammanban járja be Jézus életének helyszíneit, és találkozik a keresztény és muzulmán közösség vallási és értelmiségi vezetőivel. A vasárnapi szentmisére az ammani stadionban „Iraktól Egyiptomig várjuk a keresztény hívőket”– nyilatkozta az olasz sajtónak II. Abdalláh király.
Hasonlóan ökumenikus egyházilag és politikailag is az izraeli és palesztin területre eső négy nap: a zsidó, muzulmán, keresztény imahelyeket az izraeli és palesztin vezetőkkel való találkozásokkal vegyítő programban szerepel a jeruzsálemi Szikla-mecset, a Siratófal, a Szent Sír bazilika, palesztin menekülttábor és a Jad Vashem holokauszt-emlékhely is, a vitatott terem elkerülésével. A pápa azonban nem szótlan zarándokként érkezik: az izraeli és palesztin elnökhöz maga megy el, a kormányfő Benjamin Netanjahut viszont a szentföldi kusztoszok, a názáreti ferencesek kolostorában várja.
„Látogatásom célja a hétköznapokban nem kevés nehézséggel szembesülő szentföldi keresztények megerősítése és bátorítása” – mondta a pápa Rómában, és a Vatikán szemszögéből a mostani út a kihalóban levő szentföldi keresztény közösségnek szóló üzenet. Az olasz sajtó szerint az út az Izraellel való viták oldását szolgálja, és persze messze nem Izrael-párti: a rasszizmus ellenes áprilisi ENSZ-konferencián a vatikáni megfigyelő nem vonult ki Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök felszólalásakor, és a halálbüntetés ellen mindig tiltakozó Szentszék a héten hallgatott a gyilkosság vádjával kivégzett iráni lány, Delara Darabi esetében is.
