Zsidó, roma, meleg identitás és reprezentáció Budapesten és Berlinben
Része-e a városimázsnak a meghatározó kisebbségi csoportok – a melegek, a romák vagy a zsidók – identitása és kultúrája Berlinben és Budapesten? – teszi fel a kérdést a BudapestBerlinSzalon. A 2008 őszén indult, “városdialógusra” épülő eseménysorozat negyedik kiadása építészekkel, szociológusokkal és művészekkel keresi a választ ma este a Tűzraktérben.
2009. április 29./ kultura.hu
Gantner B. Eszter, a BudapestBerlinSzalon egyik szervezője elmondta: az április 29-én 19 órakor a Tűzraktérben helyet kapó beszélgetés megrendezését az inspirálta, hogy Budapest jelenleg nem vállalja fel reprezentatív kisebbségeit, pedig a kisebbségi kultúra olyan érték, amely turistákat vonzhatna, és eladhatóbbá tenné a fővárost mint toleráns helyet.
“Arra szeretnénk kifuttatni a beszélgetést, hogy az itthoni viszonyokon való sajnálkozás helyett inkább azokat a gondolkodásunkban, mentalitásunkban meglévő pontokat keressük, amelyek átfordíthatók pozitívba. Budapesten még a párbeszéd is hiányzik, ezért szeretnénk megtalálni azokat a pontokat, ahol tanulhatunk Berlintől” – tette hozzá.
Gantner B. Eszter elmondása szerint a beszélgetés során elsősorban a három kisebbség városi szubkulturális megjelenéséről esik majd szó Budapest kapcsán, ezért a zsidóság esetében például nem csupán az építészeti örökségből indulnak ki, hanem a zsidó fiatalok által látogatott alternatív szórakozóhelyeket vizsgálják. A sajátos fővárosi roma szubkultúra is lehet “eladható” – hívta fel a figyelmet. Erre épülve vált nagyon sikeressé a Beyond Budapest túrasorozat, melynek során két fiatal szociológus tart a VIII. kerületben rendhagyó vezetést magyaroknak és külföldi turistáknak.
“A melegbárokról, a melegbarát helyekről nem lehet információt szerezni a programajánló magazinokból, míg Berlinben ez virágzó üzletággá nőtte ki magát” – emlékeztetett Gantner B. Eszter, hozzátéve: “pedig kifelé és persze befelé is mutatnunk kellene, hogy Budapest multikulturális, befogadó város, ahogy Berlin, Amszterdam, London vagy Barcelona ezt sikeresen megteszi”.
A BudapestBerlinSzalon szervezői a beszélgetésre Antal Júliát, az Ösztrosokk női bulisorozat szervezőjét, Bojár Iván András építészetkritikust, Budapest városarculati tanácsnokát, Gauder Péter építészt, a Studio Metropolitana ügyvezetőjét, Kiss Noémi írót és Schönberger Ádámot, a Sirály művészeti vezetőjét hívták meg, a moderátor Zsigó Dávid szociológus lesz.
A moderált beszélgetést kötetlenebb eszmecsere követi, majd “nyáresti örömzene” kíséretével folytatható a társalgás. A hangsúlyozottan politikamentes rendezvények a meghívott vendégekkel való beszélgetésekre, és az azt követő eszmecserékre épülnek, melyekbe a közönség is bekapcsolódhat, de a szalon minden korosztályt megszólítani kíván, így fontos szerepet kap a zene és a vizualitás is.
Az első BudapestBerlinSzalont 2008. október végén tartották a Kortárs Építészeti Központ akkori, Szervita téri székházában.