Könyvfesztivál látogatócsúccsal

Írta: Népszabadság - Rovat: Hírek - lapszemle

Tony Curtis dedikált, Esterházy és Parti Nagy beszélgetett jeles román írókkal. Bemutatkoztak európai sokadik könyvesek és elsőkötetesek, megjelent étteremajánló, huszonnégy kötetes történelmi munka indítókötete s népszerű képregény-sorozat új darabja. Sőt A butaság enciklopédiája is olvasható immár magyarul. 

Forrás: Népszabadság

 

 

Zajlottak az események a XVI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Alább ezekről olvasható válogatás

 

Vasárnap

Látogatócsúccsal zár a XVI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál: vasárnap délutánig 61 ezernél is többen keresték fel a seregszemlét, amelyen a legtöbb érdeklődőt a Gyermek(b)irodalom vonzotta – közölte a szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MMKE) az esti zárás előtt az MTI-vel.

Zentai Péter László, az MKKE igazgatója szerint egyelőre nem érezni a válságot a könyvfesztiválon. “Sejtettem, hogy sikeres lesz a könyvfesztivál, hiszen semelyik nagy nemzetközi könyves seregszemlén nem volt érezhető a gazdasági válság” – mondta az igazgató. Hozzátette: a látogatói csúcs minden bizonnyal a Millenáris Fogadóban berendezett Gyermek(b)irodalomnak köszönhető, amelynek programjaira több ezren voltak kíváncsiak.

Az igazgató sikeresnek értékelte a díszvendég ország, Románia programjait is. Szerinte az idén két célcsoportot is sikerült megszólítani a rendezvénnyel: a világhírű Ljudmila Ulickaja – a fesztivál első női díszvendége – jelenléte a “magas irodalmat” kedvelőket vonzotta az eseményre, a filmcsillag Tony Curtis pedig azokat, akik szerették volna testközelben látni a Van, aki forrón szereti című film magyar származású amerikai sztárját.A könyvfesztivál díszvendége, az orosz Booker-díjas Ljudmila Ulickaja a nyitónapon vette át a Budapest Nagydíjat. A kísérőrendezvények között dedikálások, felolvasások, beszélgetések, szakmai tanácskozások és kiállítások kaptak helyet. A zárónapon átadták az Év gyermekkönyve, az Év kiadója és az Év kereskedője díjakat.

Az MKKE igazgatója kiemelte: a könyvfesztivál négy napja alatt nyolc teremben reggeltől estig telt házzal több mint 400 program zajlott le.

*

Spiró György-drámasorozatának frissen megjelent, harmadik kötetéről beszélgetett a szerzővel Bán Zoltán András író.
A kötet első drámáit, az 1982-ben írt Imposztort és az 1985-ös Csirkefejet erős önkritikával értékelte Spiró György, elsősorban a két színmű dramaturgiai hibáit emelte ki. Saját bevallása szerint nagyon szereti azonban Kvartett című komédiáját, amelyet szerdán már a 175. alkalommal adott elő a Budapesti Kamaraszínház. Spiró György elmondta, hogy egyedül a színmű címét változtatná meg, az ugyanis nem elég figyelemfelkeltő. “A Viheder lett volna a jó cím, ez a Jókai által kitalált szó, amely a darabban is felbukkan” – fogalmazott. Mint hozzáfűzte, a Kvartettből Magyarországon és Lengyelországban is filmet forgattak.

*

Átadták át a XVI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) díjait: az Év kiadója az Európa, az Év kereskedője a Bookline.hu lett. Starcz Ákos, a Bookline.hu vezérigazgatója történelmi pillanatnak nevezte, hogy a magyar könyvszakmai szervezetek titkos szavazással az internetes könyváruházat választották az Év kereskedőjének.”A díj ünnep az internetnek, ünnep a könyvnek” – mondta Starcz Ákos. A Bookline.hu tavaly a második helyen végzett a Libri mögött. Az Év kiadójának az idén az Európa Könyvkiadót választották az MKKE tagjai, az elismerést Barna Imre, a kiadó igazgatója vette át.

A rendezvényen adta át a könyvfesztiválnak otthont adó II. kerület polgármestere, Láng Zsolt az önkormányzat idei díjait is a Kossuth, illetve a Helikon Kiadónak. Az előbbi a 24 kötetesre tervezett Magyarország története című sorozat első kötetéért (Fodor István – Őstörténet és Honfoglalás), a Helikon pedig Hangzó Helikon sorozatért (Both Miklós – Radnóti) nyerte el a díjat.

A kétszáz éve elhunyt Joseph Haydn életét és műveit bemutató kötetet jelentetett meg a Rózsavölgyi és Társa kiadó a könyvfesztiválra. Malina János zenetörténész, a könyv fordítója szerint ez talán a legpontosabb mű Haydnról.
A kiadó ezzel a kötettel, James Webster és Georg Feder Haydn élete és művei című munkájával kezdi a híres Grove-monográfiák magyar nyelvű kiadását. A könyvfesztiválon vasárnap bemutatandó Haydn-kötet magyar verziója 182 oldal terjedelmű. Az első 80 oldal szól Haydn életéről és pályaképéről, ezt 6 oldalnyi illusztráció választja el a lehető leghitelesebb műjegyzéktől; részletes bibliográfia és névmutató egészíti ki a könyvet. Joseph Haydn zeneszerzői és emberi portréját az első részben rendkívül ökonomikusan, ugyanakkor plasztikusan rajzolja meg James Webster. A szövegben éppúgy nincs egyetlen fölösleges vessző sem, ahogy Haydn muzsikájában sincs oda nem illő, véletlen hang – mondta a kötetről az MTI-nek Malina János, a Magyar Haydn Társaság elnöke. Hozzátette: a Cornell Egyetem professzorát a Haydn-kutatás élvonalában tartják számon, külön kötetet szentelt a Búcsú szimfónia elemzésének, amelyről azt mutatta ki, hogy mértani pontossággal és tudatosan szerkesztett remekmű. Nem pusztán tréfáról van szó, a mű a figyelmezető funkciót – Esterházy Miklós herceg engedje el végre a muzsikusokat szabadságra – is betöltötte 1772-ben. Webster a bécsi klasszicizmus más szerzőit, például Mozart operáit is kutatja, több neves amerikai és német egyetem vendégtanára, alapítója a Beethoven Fórum nevű zenetudományi lapnak.

Szombat

A könyvfesztiváli Európa Matinéján közép-európai könyveket mutattak be: Vámos Miklós életműkiadásának első kötete mellett Pawel Huelle lengyel író Utolsó vacsora, Radka Denemarková cseh írónő Hitler pénze, valamint Tomas Venclova litván szerző Vilnius – Egy város Európában című kötetét.

Vámos az először 1986-ban megjelent, Félnóta című könyvről elmondta: a kötet életének azt a korszakát idézi meg, amikor a Gerilla együttesben zenélt, lényegében egy hatvanas évekbeli, körülbelül száz fős baráti társaságról szól. Mint kifejtette, annak akart emléket állítani, hogy fiatalok ezen csoportja a szocializmuson belül igyekezett megteremteni az igazi szocializmust, ám a hatalom ahelyett, hogy felkarolta volna a társaság tagjait, lehallgatta, üldözte és börtönbe zárta őket.

Tomas Venclova: Vilnius – egy város Európában című kötetét Bojtár Endre irodalomtörténész mutatta be, felidézve Venclova ellenzéki múltját is. könyv nyolc fejezetből álló nagyesszé, amely kronologikusan meséli el Vilnius történetét az őstörténettől a litván függetlenség kikiáltásáig.

A matinén részt vett Radka Denemarková is, akinek Hitler pénze című regénye egy szudétanémet zsidó lányról szól, aki túléli koncentrációs tábort. Ám mire Gita Lauschmannová hazaér, megkezdődik a németek kitelepítése.
Pawel Huelle lengyel író Utolsó vacsora című könyvét mutatta be az Európa Matinén. A szerző szülővárosában, Gdanskban játszódó történet egy festőről szól, aki szeretné megfesteni az utolsó vacsorát. Meghívja régi barátait, hogy üljenek modellt a tizenkét apostolhoz, ám a találkozó különösen alakul. A könyv görbe tükröt tart a mai lengyel társadalom elé, és rávilágít a növekvő kirekesztésre, idegengyűlöletre.

Már magyarul is olvasható Bogdan Suceava Amerikában élő román író eddigi legnépszerűbb műve; A félhanggal emelt időből érkezett című regényt a szerző Parti Nagy Lajos Kossuth-díjas író társaságában mutatta be. A bulgakovi dimenziókat mutató, parodisztikus apokalipszist idéző regény az 1990-es évek elfáradt, szürke Bukarestjét mutatja be, a próféta hangját hallani akaró hívek és megtértek világát, az újortodoxiát, a mese és valóság keveredését. A román valóság, amelyről a könyv szól, annyira abszurd volt, hogy másként nem tudta volna megírni, csak úgy, hogy a fantasztikumot is bele vitte, mondta a szerző. Suceava a kötet elején, a magyar olvasóhoz címzett soraiban így magyarázza a kötet címét adó mondatot: “abban az időben senki nem beszélt normálisan, mindenki ordítozott… Ha valakinek nem volt olyan hangereje, amellyel egy hajókürtöt túlharsogott, rögtön a homlokára került a bélyeg, hogy nincs neki politikai mondanivalója”.

*

Gabriela Adamesteanu, a román irodalom “nagyasszonya” a már magyarul korábban megjelent kötetéről, A találkozásról és előkészületben lévő könyvéről, Az eltűnt délelőttről is beszélt könyvfesztiválon szombaton, ahol Esterházy Péter Kossuth-díjas író vendége volt. Az eltűnt délelőtt eredetileg a könyvfesztiválra jelent volna meg, eredeti fordítójának (Lászlóffy Aladárnak) halála miatt azonban késik a megjelenése, így a regényt szombaton csak Gabriela Adamesteanu szavaiból ismerhette meg a Millenáris közönsége. A román írónő elmondta, hogy a történet 1916-ban kezdődik. Elárulta: azért választotta pont ezt az évet, mert erről talált abból az időszakból megfelelő mennyiségű dokumentumot. A kötet főhősei a történet kezdetén öregasszonyok, akik beszélgetéseik alatt visszafiatalodnak, majd az egészen 1989-ig húzódó regény végére ismét megöregszenek. Mint arra Gabriela Adamesteanu rámutatott, a kötet által átfogott több mint hét évtizedet elherdált időnek tartja, szerinte az első világháborúba való belépéssel Románia elvesztette lehetőségét a modernizációra, a csatlakozásra Európa nyugati feléhez.
Esterházy Péter a kötet kapcsán megjegyezte: nagyon fontos nekünk, magyaroknak, hogy Trianont a másik oldalról is lássuk.A magyar író beszélt Gabriela Adamesteanu magyarul megjelent eddigi egyetlen kötetéről, A találkozásról is, amely egy olyan biológusról szól, akit meghívnak Nápolyba kutatni, és 1941-ben, amikor Románia belép Hitler oldalán a második világháborúba, nem tér vissza hazájába. Az 1980-as években azonban hazacsalogatják, és a román titkosszolgálat, a Securitate barátoknak, iskolatársaknak nevezett emberekkel veszi körül, akik folyamatosan jelentéseket készítenek róla.
Esterházy Péter utalt arra: A találkozásból jól látni, hogy mi volt a különbség a román és a magyar diktatúra között. “A román erősebb volt és ezért a társadalomnak okozott kár is nagyobb volt” – fűzte hozzá az író. Hangsúlyozta: a legfontosabb az, hogy a könyvfesztiválra megjelent köteteknek legyen utóéletük, mert a rendezvény és benne a román díszvendégség csak háromnapos. “Messziről nézve, más szemüvegen keresztül hihetetlen dolgokat tudhatunk meg egymásról. Kelet-Európában szomszédnak lenni azt jelenti, hogy az ember nem ismeri a másikat” – jegyezte meg a magyar író.
Anamaria Pop műfordító, aki szintén részt vett a beszélgetésen, elmondta, hogy ma már a román kiadók versengenek a kortárs magyar írókért. Esterházynak eddig hat könyve jelent meg románul, a Hahn-hahn grófnő pillantása és a Hrabal könyve című munkái most kerültek ki a nyomdából, és június 12-én mutatják be azokat Bukarestben.

*

Matthijs van Boxsel holland irodalomtörténésznek is a könyvfesztiválra jelent meg első magyar nyelvű kötete, A butaság enciklopédiája. Matthijs van Boxsel központi állítása szerint a butaság a nem szándékolt, akaratlan önpusztításra való hajlam, amely az állatokkal ellentétben valamennyi emberben benne lakozik. A butaság tehát a személyiség alapvető jellemzője és súlyos bajokat tud okozni, akár halálhoz is vezethet. Az ember ezért arra kényszerül, hogy megpróbálja kordában tartani, így fejlődik ki az intelligencia, a butaság tombolásának megfékezésére kidolgozott stratégiák összességéből pedig a civilizáció. Az 52 éves amszterdami “morozófus” 1980 óta kutatja az ostobaságot és már 15 éve ebből él. Felhalmozott butaságtudását egyetemi előadóként, vállalatok – köztük multinacionális mamutcégek – szervezetfejlesztési tanácsadójaként és esszéistaként kamatoztatja. Eddigi főműve A butaság enciklopédiája, amely 1999-ben jelent meg először. Azóta lefordították 15 nyelvre.

*

Három holland vonatkozású kötettel jelentkezett a Gondolat Kiadó a Nincs Lehetetlen – Holland Kultfeszt alkalmából. A XVI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon szombaton bemutatott kötetek közül Jaap Scholten és Bérczes Tibor munkáiból kirajzolódik, hogyan vélekednek a hollandok Magyarországról, míg Thomas Rosenboom regénye Németalföld múltjába viszi el az olvasót.

*

Tizennyolc fiatal író találkozott a kilencedik alkalommal megtartott Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján. A különböző országokból érkezett szerzőket Gács Anna író, kritikus faggatta, majd Békés Pál író vette kezébe a mikrofont.
Mint a csaknem három és fél órás pódiumbeszélgetésből kiderült, az elsőkötetes szerzők többsége az irodalom személyes jellegét tartja fontosnak, de egyáltalán nem hiszi, hogy az írásnak vallomásnak, önéletrajznak kellene lennie.
A Romániából érkezett, 1975-ben született Adela Greceanu – akinek már három verseskötete megjelent ugyan, de prózaíróként 2008-ban debütált A piros zoknis menyasszony című regényével – például úgy vélte, minden műve közvetetten önmagáról szól, mégsem lehet azokat önéletrajzinak nevezni. Hasonlóan vélekedett az osztrák Reinhard Kaiser-Mühlecker, aki T. S. Eliotot idézve arról vallott, hogy az író a mű írása során alakítja ki személyiségét, és nem fordítva. Büszkén vállalta viszont Amit tudnod kell című, merész, a pornográfia határát súroló regényének önéletrajzi jellegét a dán Janni Olesen, aki elmondta: “magamról írok, és ezt nem szégyellem. Könyvemet ennek ellenére nem kinyilatkozatásnak szántam. Inkább terápiához hasonlítanám, igyekeztem az életemet minél jobban eltávolítani magamtól, hogy kívülállóként jobban megérthessem annak mozgatórugóit”.
Beck utolsó nyara című könyvével volt jelen a fesztiválon az 1984-ben született, német Benedict Wells, aki egyedül képviselte a cselekményközpontú irodalmat a társaságban. Elmondta, számára másodlagos az esztétika, ő elsősorban hatni akar az olvasóira, megríkatni vagy megnevettetni.
Az előtanulmányok fontosságáról szólt Rachida Lamrabet; az 1970-ben Marokkóban született, 3 éves kora óta Belgiumban élő írónő tavaly adta közre első könyvét, a Nők Földjét, amellyel számos díjat is nyert. Elmondta, jelenleg jogászként dolgozik, és a kisebbségek jogaival, illetve az őket érő diszkriminációval foglalkozik. Történeteit is a munkájából meríti. Könyve több különálló elbeszélést tartalmaz, és azt kutatja, mi veszi rá a fiatalokat, hogy szülőföldjüket elhagyva idegen országban kezdjenek új életet.
A szabadúszás nehézségeiről mesélt a szlovák Inge Hrubaniová, akinek első regénye, A szerelemhez a gyomron át visz az út, számos díjat elnyert 2007-ben. A popkultúra kutatója, a horvát Masa Kolanovic – akinek 2008-ban jelent meg a horvát függetlenségi háború hatásait feltáró, A slobostinai Barbie című regénye -, illetve a lett Inga Zolude viszont arról beszéltek, hogy érdekes módon minél elfoglaltabbak, annál több időt tudnak az írásra szánni. Zoludénak 2008-ban jelent meg Meleg föld című első regénye, amely egy merész történet két testvér szerelméről. Benedict Wells viszont épp az írásért hagyta ott állását, mint kiderült egy televíziós showműsorban volt műsorvezető.
Magyarországot az irodalmi Junior Prima Díjjal tavaly kitüntetett Vincze Ferenc képviselte a rendezvényen, akinek A macska szeme című novelláskötete 2007-ben jelent meg a Napkút Kiadónál.

*

A századelő ausztriai előítéletességéről szól Gerő András Széchenyi-díjas történész, a Habsburg Történeti Intézet igazgatójának új műve, amelyet Se nő, se zsidó címmel jelentett meg az Új Mandátum Könyvkiadó, és amelyet a Habsburg Történeti Monográfiák sorozatának eddig megjelent műveivel együtt szombaton mutatnak be a XVI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. “Ebben a könyvben azt az előítélet-rendszert próbáltam górcső alá venni, amelyet sokan a nácizmus eszmei előzményeként tartanak számon. Ez az eszmerendszer nagyon specifikusan a Monarchia németlakta területeihez, a század eleji Bécshez kötődött. Öt szerző nézeteiről írok, közülük csupán egy viszonylag ismert, Otto Weininger, aki 23 éves korában öngyilkos lett, ám a Nem és jellem című könyve nagy sikert aratott. A műben, amely németül és magyarul látott napvilágot, egyszerre jelenik meg a fajgyűlölet és a nőgyűlölet” – magyarázta a történész.

*

Magyarország története címmel 24 kötetes új sorozatot indított a Kossuth Kiadó. Mint azt Kocsis András Sándor vezérigazgató a könyvfesztiválra megjelent első rész kapcsán az MTI-nek elmondta, egy objektív, politikai szempontból távolságtartó sorozatot szerettek volna létrehozni. “Három éve fogalmazódott meg a sorozat gondolata. A Kossuth Kiadó fő profiljába tartozik a nagyobb formátumú, a kultúrához és a művészettörténethez kapcsolódó sorozatok, kiadványok megjelentetése. Ennek jegyében adtuk ki a hatkötetes Magyar Kódexet, a Magyar építészet történetét, ahogy a Mindentudás Egyetemének előadásait is. Egészen biztosak voltunk abban, hogy az elmúlt 40-50 évben ilyen korszerű sorozat nem született, mint amilyenben mi gondolkodtunk. Ennek az alapfilozófiája az volt, hogy ne a politika viharai határozzák meg a történelemszemléletet” – magyarázta Kocsis András Sándor.

*

Rengetegen voltak kíváncsiak Tony Curtis könyvbemutatójára szombat délután, amikor a magyar származású sztár önéletrajzi könyvét, a Hollywood hercegét dedikálta is rajongóinak. “Több dologért is irigylem Tony Curtist, nem utolsósorban azért a hölgy-listáért, amit magáénak tudhat” – jegyezte meg nevetve Simonyi András, volt washingtoni nagykövet a könyvfesztiválon rendezett beszélgetésen. A bemutatót követő dedikáláson számtalan rajongó várakozott egy vagy több kötettel a kezében. Fiatalok és öregek, nők és férfiak egyaránt szerettek volna pár szót váltani a sztárral. Többségük a Minden lében két kanál című filmből, illetve a Van, aki forrón szereti! című komédiából ismeri Tony Curtist. Sokaknak ez volt az első alkalom, hogy könyvet dedikáltattak, de néhány “profi” autogram-gyűjtő is akadt a várakozók között. Egy 40 év körüli nő az MTI-nek elmondta, hogy gyermekkora óta imádja a színészt, a Marilyn Monroe-val és Jack Lemmonnal közös filmjét legalább ötvenszer látta, és nagyon örül, hogy személyesen is találkozhat kedvencével.

*

A könyvfesztiválra időzítve immár a tizenegyedik Lucky Luke-képregény jelent meg a Pesti Könyv Kiadó gondozásában; Simon István, a kiadó vezetője, szerkesztője a híres francia képregény és a magyarországi megjelenés történetéről beszélt a Könyvfesztivál Képregényszigetén. A gyengéken, elesetteken segítő, és a gonoszokkal leszámoló cowboy, Lucky Luke első vicces története 1949-ben látott napvilágot francia nyelven. A magyar sorozat a Daltonváros című epizóddal kezdődött 2006 nyarán, a legfrissebb kiadvány pedig A washingtoni férfi címmel jelent meg. A magyarországi kiadásnak a Pesti Könyv Kiadó előtt voltak már előzményei: az 1980-as években az Alfa magazinban folytatásos sorozatként (mint Willám Will) megjelent történeteket Tímár György, a vajdasági Forum kiadó által szintén akkortájt kiadott füzeteket pedig Kopeczky László fordította. “Elég sok rajongóval találkozunk, és a két kiadvány hívei élesen elkülönülnek, gyakorlatilag fasírtban vannak egymással. Az embereknek valószínűleg az a fordítás tetszik, amit tízéves korukban először a kezükbe vettek és ahhoz ragaszkodnak” – mondta Simon István.

*

A határon túli magyar könyvkiadók köteteinek anyaországi könyvtárakba való eljuttatásáról is tartottak egy megbeszélést Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elnöke és a Romániai Magyar Könyves Céh képviselőivel.
Erdély, illetve a többi határon túli magyar terület kiadóinak kötetei nehezebben jutnak el a magyar könyvtárakba, hiszen ezeknek a vállalatoknak nincs anyaországi marketingjük, kevés róluk a hír, és nem mindig ismertek az íróik.
“Arra a következtetésre jutottunk, hogy megpróbálunk kidolgozni ebben az évben egy pilot-rendszert, megkíséreljük felmérni, hogy lehet-e a magyar könyvtári szektort külhoni magyar kötetekkel, illetve az ezekre vonatkozó információkkal ellátni” – közölte. Az NKA elnöke hozzátette, a megállapodás szerint a Romániai Magyar Könyves Céh megfogalmaz egy javaslatot, majd az alap a tervek szerint ugyanígy fordul a többi külhoni magyar kiadóhoz, hogy adjanak egy válogatást a náluk eddig megjelent, de az anyaországba ismereteik szerint el nem jutó könyvekről.
“Ezt a listát bemutatnánk a hazai könyvtári szektornak, és utána a közös kapcsolatfelvétel határozná meg a példányszámot és az összeget. Úgy gondolom, az NKA néhány tízmilliót tud mozgósítani idén erre a célra.”

*

Nemzetközi összehasonlítási alapot kíván teremteni a hazai éttermek számára az idén második alkalommal, de új névvel megjelenő Alexandra étterem- és borkalauz – mondta el a kötet szombati bemutatóján, a XVI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon a kiadvány főszerkesztője, Molnár B. Tamás. A kötet összeállításában tesztelőként is közreműködő Christian Meyer nemzetközi éttermi inspektor úgy vélte, megindult egy tisztulási folyamat a magyarországi éttermek mezőnyében: “meggyőződésem, hogy a jó minőséget produkálók fognak életben maradni, mindegy, csúcsgasztronómiát nyújtó vagy egyszerű kisvendéglőkről van szó”. A világ legrangosabbjaként számon tartott étteremkalauzánál, a Michelinnél 22 évig dolgozó szakember kiemelte a magas minőségű alapanyagok használatának fontosságát.

 

támogatás

Címkék:gasztronómia

[popup][/popup]