Megemlékezés a népirtás áldozataira Szerbiában

A második világháborús népirtás áldozatainak napja volt ma Szerbiában. Tudósítónk beszámolója szerint e megemlékezéseket most kevesebb indulat és vita kísérte, mint korábban, egyre több ugyanis a tény- viszont kevesebb az aktuálpolitikai célzat. 

Forrás: Magyar Rádió

 

 

Szerbiában 1992 óta ezen a napon emlékeznek a második világháborúban történt népirtás áldozataira. 1945-ben ugyanis ezen a napon próbált meg kitörni a Horvátországban található jaszenováci haláltáborból az ott raboskodó szerbek, zsidók és romák csoportja. 1992-ben a megemlékezés még része volt a Horvátország ellen folytatott háborús propagandának. A 80 ezres áldozatszám árnyékában ugyanis ujjal lehetett mutogatni a horvátokra.

Akkor még csak arról lehetett hallani, amiről előtte majdnem ötven éven át, hogy a titói Jugoszláviában 1 millió 700 ezer áldozata volt az ilyen vagy olyan nemzeti előjelű fasizmusnak. Azóta kiderült, amikor korábban nem beszélt senki, hogy ebbe az 1 millió 700 ezerbe beleszámították azt a több százezer áldozatot is, akiket Tito partizánjai lőttek halomra, köztük a szerb királyhoz hű csetnyikeket, ideológiai ellenségeket, horvát usztasákat és nagyon sok ártatlan embert, köztük sok ezer magyart. Ma már Szlovéniában és Horvátországban megnyíltak a katonai levéltárak és megkezdték a tömegsírok feltárását.

A legtöbb titkot rejtő belgrádi katonai levéltárak azonban még ma is hétpecsétes titokként őrzik az 1944-45-ös kommunista vészkorszak dokumentumait. A királypárti csetnyikeket és a kommunista partizánokat erkölcsi értelemben ugyan kiegyenlítette a belgrádi parlament, ennek ellenére még ma is csak találgatni lehet, hogy hová temették például Drazsa Mihajlovics csetnyik vezért. A belgrádi sajtó azonban mind gyakrabban cikkezik arról, hogy 64 év távlatából újra kellene értékelni mindazt, ami a világháborúban és közvetlen utána történt.