Kell-e büntetni a holokauszt tagadását?
A Jobbik kilátásba helyezte, hogy följelenti Gusztos Pétert, mert neonácinak minősítette őket. Hiller István javaslata a holokauszttagadás büntethetőségéről élénk vitát váltott ki.
Forrás: Népszabadság
Furcsa a Jobbik elhatárolódása – A TASZ nem ért egyet Hillerrel
A jobbikosok zokon vették, hogy az SZDSZ-es Gusztos Péter neonácinak minősítette pártjukat. A Jobbik kilátásba helyezte, hogy feljelenti a liberális képviselőt. Az SZDSZ szerint nincs szükség arra, hogy ők bizonyítsák a Jobbik náci eszmeiségét: megteszik ezt saját maguk.
Gusztos Péter hétfőn annak kapcsán szólalt fel az Országgyűlésben, hogy a hét végén, a budai Várban tartott neonáci, holokauszttagadó rendezvényen részt vett a Jobbik “magánhadserege”, a Magyar Gárda is. A Jobbik erre közleményben tudatta, hogy a várbéli felvonuláson a “Magyar Gárdából lassan egy éve kizárt Dósa István szólalt fel, akinek zavaros tevékenységéért a Jobbik és a Magyar Gárda sem most, sem a jövőben nem kell hogy felelősséget vállaljon”.
A Jobbik állásfoglalását ezzel együtt nehéz lenne a náci-nyilas eszméktől való elhatárolódásként értékelni. A közlemény megállapítja ugyan, hogy Magyarországon súlyos méreteket öltött a rasszizmus, de a neonácik elítélésére egyetlen szót sem veszteget: a Jobbik szerint a veszélyt “balliberális padsorokban burjánzó magyargyűlölet” jelenti.
Reagálásában az SZDSZ arra emlékeztetett, hogy a közelmúltban Tiszaeszláron antiszemita kijelentés hangzott el a Magyar Nemzeti Front, a Magyar Gárda és a Jobbik rendezvényén. A rendezvényen Schuszter Lóránt azt mondta, hogy “régen a magyarok ácskapoccsal szegezték oda a turbánt az elfogott törökök fejéhez”, majd megkérdezte: “el tudjátok-e ezt képzelni a kipával?”
Visszatérve a hétvégi neonáci demonstrációra: Bencze József országos rendőrfőkapitány ellentmondást állapított meg a helyszíni intézkedés és a közösség elleni izgatás miatt később indított rendőrségi eljárás között. A BRFK egy hetet kapott, hogy elkészítse a rendezvénnyel kapcsolatos, mindenre kiterjedő jelentését.
Élénk vita várható arról, hogy – Hiller István miniszter kezdeményezésének megfelelően – szükség van-e a holokauszt tagadásának büntethetővé tételére. Boross Péter volt miniszterelnök például az Élet menetén mondott beszédében a szólásszabadság ilyen értelmű korlátozása mellett érvelt. A Társaság a Szabadságjogokért viszont kinyilvánította, hogy nem tartja kívánatosnak a holokauszt tagadásának büntethetőségét. Az emberi jogi szervezet szerint az ilyen beszédet nem büntetni kell, hanem egyértelművé tenni, hogy aki ilyet mond, kiírja magát a demokratikus közéletből.
Harsányi László, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója szerint nemzetközi jogot sért Magyarország azzal, hogy nem bünteti a holokauszt tagadását. A Raoul Wallenberg Egyesület úgy látja, fontos, de nem elégséges a holokauszttagadást bűncselekménnyé minősítő jogszabály megalkotása: széles körű összefogás és felvilágosító program kell a náci eszmék elleni küzdelemhez.
A budapesti német nagykövetség tudott a várbeli neonáci tüntetésről, de különösebben nem foglalkozott vele. Saját hatáskörükben döntöttek arról, hogy a tüntetők petícióját a holokauszt tagadásáról nem veszik át: ezzel kapcsolatban nincs semmiféle központi utasítás a német diplomáciában, az ilyen helyzetek megítélését mindig az adott képviselet munkatársaira bízzák. A német követség munkatársa lapunknak elmondta: a rendőri biztosítás profi volt; a tüntetőknek, amennyiben ragaszkodnak hozzá, a jövőben is rendelkezésükre áll, hogy levélben küldjenek petíciót a nagykövetségnek. (I. E.)
