A Nap újra teremtéskori helyzetében

Napszentelési ünnepet tart szerdán reggel az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) a budapesti Városháza parkban; imában Istent dicsőítik azért, hogy megteremtette a Napot és megalkotta a természet rendjét.

Forrás: Metropol

 

 

A 28 évenként ismétlődő szertartás idén igazán különleges, hiszen éppen a legfontosabb zsidó ünnep, pészah előnapjára esik, és 2037-ben következik újra. Az ünnep azon a bibliai hagyományon alapszik, amely szerint Isten a negyedik nap elején teremtette a Napot. Az EMIH kétnyelvű imafüzetet is kiad erre az alkalomra, mivel az imakönyvekben nem található a ritkán mondott szertartás szövege. Mint közölték, a szertartáson várható program: közös ima, éneklés, tánc és dróse (tanítás) a közösség rabbijaitól. A közösség fiataljai először vesznek részt a napszentelésen.

A zsidó hagyomány szerint – mivel a napok esténként kezdődnek – kedd este teremtette meg Isten a Napot, és akkor mondják a napszentelést, amikor újra kedd estére tér vissza a Nap abba a helyzetbe, ahol a teremtéskor volt. Mivel a Nap fényét az ezt követő reggelen, azaz szerda reggel lehet látni, így ekkor tartják a szertartást.

Magyarázatuk szerint a Nap állása egy év és hat óra alatt ér vissza mindig ugyanabba a helyzetbe. Ez azt jelenti, hogy a második évben 365 nap és 6 óra után került vissza a Nap újra abba a pozícióba, “ahová a Teremtő az első évben elhelyezte”, ami így már nem kedd estére, hanem egy és negyed nappal későbbre esik. Még egy évvel később péntek reggel 6 órakor kerül ugyanoda a Nap, ezért 28 évnek kell eltelnie, amíg újra kedd estére kerül teremtéskori helyzetébe. A zsidó vallás szerint 206. alkalommal “tér vissza a természet a kezdetekhez”.