“Nyugat-Európában újjáéledőben van a zsidóellenesség”

Az Amerikai Zsidó Tanács osztályvezetője szerint az antiszemitizmus még évtizedekig az életünk része lesz. Andrew Baker rabbi az InfoRádiónak azt mondta, a gazdasági válság és a romló életkörülmények táptalajt adhatnak a zsidóellenességnek.

Forrás: InfóRádió

 

Sokak szerint új vasfüggöny húzódik Nyugat- és Kelet-Európa között az antiszemitizmus tekintetében. Egyetért ezzel a vélekedéssel?

Az antiszemitizmus különböző típusait látjuk Nyugat- és Kelet-Európában. Nyugat-Európában például újjáéledőben van a zsidóellenesség, ez már atrocitásokban, támadásokban is megnyilvánul, gyakoriak a muzulmánok és a zsidók összetűzései is ebben a régióban. Közép- és Kelet-Európában az antiszemitizmus tradicionális formái vannak jelen, ezek elsősorban a történelmi gyökerekből, a holokauszt idejéből fakadnak.

Az antiszemitizmus mértéke mennyire függ össze az életszínvonallal. Most a válság közepén elmondhatjuk, hogy nőtt a zsidóellenesség?

Növekvő gazdaságok esetében is jelen van az antiszemitizmus, de az tény, hogy a válság okozta bizonytalan környezet nem segít a tolerancia terjedésében. Az emberek elveszítik a munkájukat, szegényebbek lesznek, ilyen feltételek mellett pedig jelen lehet az antiszemitizmus.

Főleg ha hozzávesszük azt a közkeletű vélekedést, hogy a zsidók igen nagy befolyással bírnak a világgazdaság alakításában.

Ez az egyik hagyományos antiszemita mítosz, hogy a zsidók uralják a világot, és irányítják a gazdaságot. Ha vesszük a saját hazámat, a Wall Streetet a zsidókkal azonosítják, holott a Wall Street nem zsidó, a City Bank, a Bank of America nem zsidó bankok. Mindettől függetlenül sokan kész tényként kezelik azt, amit mondott, így igen, elképzelhető, hogy ez nagy szerepet játszik az antiszemitizmus terjedésében.

A legújabb statisztikák szerint a németek 12-20 százaléka antiszemita. Ijesztőnek tűnik az arány, de mennyire igaz ez az egész világra?

Szerintem először definiálnunk kellene, hogy ki számít antiszemitának. Ezt mi olyan egyszerű kérdésekkel szoktuk megvizsgálni, mint például, hogy “zavarná-e, ha zsidó lenne a szomszédja?”, vagy hogy “Ön szerint a zsidók ártottak-e az országának?”. A mi vizsgálataink szerint az 1990-es évek elején a németek 17 százaléka viszonyult negatívan a zsidósághoz, ez valamivel magasabb volt az egykori Kelet-Németországban. De hasonló eredményeket tapasztaltunk az összes többi kisebbség, a törökök, vagy a melegek esetében is.

Egyetért azzal a véleménnyel, hogy az előítéletek és az antiszemitizmus még évtizedekig az életünk része lesz?

Igen, azt hiszem ez egy olyan dolog, amivel együtt kell élnünk, én sem várom, hogy 10-20 éven belül eltűnik. Lehet kezelni, lehet nem észrevenni, lehet elkülöníteni, de az már nagy siker lesz, ha a társadalom nagy része enélkül tud élni.