Harc az intézményes rasszizmus ellen

Írta: Metazin - Rovat: Hírek - lapszemle

Tíz éve jelent meg a brit rendőrséget intézményes rasszizmus miatt elmarasztaló jelentés. Az igazságügyi miniszter szerint sikerült előrelépni az előítéletek elleni harcban. Mások szerint nem eléggé.
 

Forrás: Metazin

„Arra a kérdésre, hogy a londoni rendőrség egészére jellemző-e az intézményes rasszizmus, azt válaszolom, hogy nem. Arra a kérdésre is nemmel felelek viszont, hogy akkor ezek szerint a feketék és az ázsiaiak minden szempontból ugyanolyan bánásmódban részesülnek-e, mint a fehérek. Az intézményes rasszizmus egyes területeken továbbra is jelen van” – nyilatkozta Jack Straw brit igazságügyi miniszter a BBC sajtóklub-műsorában.

A köztelevízió a Macpherson-jelentés megjelenésének tízedik évfordulóján ültette egy asztalhoz a munkáspárti minisztert vezető újságírókkal. Az 1999 februárjában elkészült jelentés azt vizsgálta, vajon volt-e szerepe a rasszizmusnak abban, hogy a rendőrség nem találta Stephen Lawrence gyilkosait. A 18 éves fekete fiút hat évvel korábban öt fehér fiatal támadta meg és szúrta agyon egy buszmegállóban. A gyilkosság körülményei rasszista indítékokra utaltak. A rendőrség előállított ugyan öt fehér fiút, de bizonyítékok híján vádemelési indítvány nélkül szüntette meg az eljárást. A Macpherson-jelentés számos ponton elmarasztalta a rendőrséget. A kiérkező rendőrök nem részesítették elsősegélyben az áldozatot, és a nyomozás során is több hibát követtek el. A jelentés megállapította, hogy a szakszerűtlen fellépést „a hozzá nem értés, az intézményes rasszizmus és a vezetői felelőtlenség együttesen” okozta. A hatóság bírálói szerint a rendőrök azért nem tettek meg mindent, mert az áldozat fekete volt. A Macpherson-jelentés hetven ajánlást tett az intézményes rasszizmus felszámolása érdekében. A legfontosabb javaslat a kisebbségekhez tartozó rendőrök számának növelését szorgalmazta.

A viták tíz év elteltével sem csitultak. Az igazságügyi miniszter óvatos optimizmusát kevesen osztják.

A Macpherson-jelentésben megfogalmazott javaslatok kezdetben kétpárti támogatást élveztek, de az ellenzéki jobboldal gyorsan kihátrált mögülük: William Hague, a Konzervatív Párt korábbi elnöke szerint a rasszizmus vádjától félve a rendőrök nem mernek feketéket igazoltatni, és ezért nő az erőszakos bűncselekmények száma. A konzervatív Telegraph szerkesztőségi cikkében teljes csődként értékelte az intézményes rasszizmus elleni harc elmúlt tíz évét, és szintén úgy vélekedett, hogy az előítéletesség vádjától való félelem visszatartja a rendőröket.

Két nappal Straw nyilatkozata után nagy botrányt kavart, hogy a Scotland Yard egyik őrse ellen vizsgálat indult, miután kiderült, hogy néhány fehér rendőr nem volt hajlandó közös autóba ülni fekete kollégáival.

Ali Dezaei, a Fekete Rendőrök Nemzeti Szövetségének elnöke szerint az intézményes rasszizmus ma éppen annyira jelen van, mint tíz éve. A rendőrök körében kétségtelenül csökkent a nyílt előítéletesség, de a rasszizmus burkoltabb formái továbbra is tapasztalhatóak. (Nemrég kiderült, hogy a rendőrség több vezetője a kisebbségellenes és idegengyűlölő eszméket valló Brit Nemzeti Párt tagja, bár ezt a rendőrség előírásai szigorúan tiltják.) A kormány előirányzata szerint a rendőrök negyedének kellene a kisebbség tagjaiból kikerülnie, ám jelenleg is mindössze 8,5 százalék az arányuk, a különleges alakulatoknál és a vezetők között pedig csak elvétve találni nem fehéreket. A Runnymede Trust esélyegyenlőségi kutatóintézet februárban közzétett legújabb felmérése szerint az intézményes rasszizmus jelenlétére utal, hogy a rendőrök még manapság is aránytalanul sok színes bőrűt igazoltatnak. A fekete bőrűeket hatszor akkora eséllyel igazoltatják és motozzák meg a köztereken, mint a fehéreket. (A konzervatívok ezzel szemben úgy érvelnek, hogy arról nem szól a jelentés, mennyivel nagyobb akár a gyalogosok, akár a közterületi bűnözők aránya a feketék között.)

A liberális sajtó Doreen Lawrence-et, az 1993-ban meggyilkolt fiú édesanyját is megszólaltatta az évfordulón. Ő arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendőrség nem ugyanúgy kezeli a feketék és a fehérek sérelmére elkövetett bűncselekményeket: a feketék máig csak másodosztályú rendőri eljárásra számíthatnak.

 

[popup][/popup]