Drámai vallomás a Kossuth-díjas filmrendezőtől!

Írta: Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle

Mészáros Márta egy zágrábi hetilapnak árulta el azt, hogy hatvan évvel később tudta csak meg, hogy apját golyó általi halálra ítélték kémkedés miatt
 

Forrás: MTI / Híradó

 

 

Apám nem tudott élni a Horthy-rendszerben, elment a Szovjetunióba, ott eltűnt, anyámat a tífusz vitte el, és én a XX. századi totalitarizmusok árvája lettem – mondta Mészáros Márta filmrendező abban az interjúban, amelyet a Globus című zágrábi társadalmi és politikai hetilap készített vele, és “Filmjeit Sztálin és Hitler határozta meg” címmel közöl legújabb számában.

A Kossuth-díjas művész, a Napló-filmek alkotója az interjúban mesélt arról, hogy négyéves korától, 1935 és 1946 között élt a Szovjetunióban.

Szobrászművész apjának, akit mindig is foglalkoztatott a magyar nép történelme, eredete, felajánlották, hogy nyisson képzőművészeti iskolát Kirgizisztánban. Odaköltöztek, és egy nemzetközi kolóniába kerültek lengyelek, németek, spanyolok között. Apja 1938-ban eltűnt, lánya, Mészáros Márta csak 60 évvel később, az NKVD (Belügyi Népbiztonság) irattárának megnyitása után tudta meg, hogy apját kémkedés vádjával golyó általi halálra ítélték.

A filmrendező kitért arra, hogy fiatal árva lányként Közép-Ázsiából visszakerült Moszkvába, ahol elvégezte a filmakadémiát. Amikor a II. világháború után Magyarországra küldték, a kommunista párt jelölte ki felügyeletére a megfelelő rokont.

Mészáros Márta arról is beszélt, hogy a magyaroknak rossz a viszonya saját történelméhez. “Hajlamosak vagyunk hazudni, amikor a XX. század egyes időszakairól beszélünk. A többszörös hazugságleplek megakadályozzák Magyarországot abban, hogy értelmezni tudja és el tudja viselni történelmét”.

Mint kifejtette, mostanában arról folyik vita, hogy a régióban élő többi nép, a lengyelek, a szlovákok, a románok előnyt szereztek Magyarországgal szemben. A filmrendező szerint azért, mert ezeknek az országoknak voltak olyan korszakaik, amelyekben megtisztulhattak, katarzist élhettek át; Magyarországon csak 1956 volt ilyen helyzet, de a forradalmat a tankok eltiporták és utána összetett korszak kezdődött.

“Kádár János rendszere sokkal finomabb diktatúra volt, mint akár a lengyelországi, vagy a kelet-német, egyúttal sokkal mélyebb következményeket hagyott maga után: az emberek lelkét ette meg, mert az ember egy szeletke jólétért feladott barátot, rokont. Legújabb filmemben is egy ilyen besúgóról fogok beszélni” – mondta a rendező.

Mészáros Márta úgy látja, az akkori Magyarország problémája az volt, hogy nem volt olyan komoly ellenállás a rendszerrel szemben, mint például Lengyelországban, ahol egy adott pillanatban tízmillió ember ment ki az utcára és döntötte meg a rendszert. Ezzel szemben – fejtette ki – Magyarországon a Kádár-rendszer puhán dőlt meg, és ezzel együtt a kádárizmus puhán tovább él.

A filmrendező a lapnak beszélt a Josip Broz Tito egykori jugoszláv elnökkel összefüggő gyermekkori élményéről is. Moszkvában 4-5 éves korában az elegáns Gorkij utca egyik szép házában laktak. A magyar gyerekek azon keseregtek, miért van a magyaroknak ilyen csúnya vezetőjük, mint Rákosi Mátyás, aki alacsony volt, kövér és már fiatalon is kopasz.

“Tito meg úgy nézett ki, mint egy filmsztár, jóképű, elegáns, illatos és szép nők vették körül. Amikor szembefordult Sztálinnal, a hatalommal való szembeszállás szimbóluma lett számomra” – tette hozzá Mészáros Márta a Globusnak adott interjúban.
 

támogatás
[popup][/popup]