Zsidó viták március idusán (Dokumentumok)

Írta: Szombat - Rovat: Hazai dolgaink

A Mazsihisz elnökének, dr. Feldmájer Péternek március 15-tel kapcsolatos nyilatkozata vitát és élesen eltérő helyzetértékelést váltott ki a zsidó szervezetekből. A vita összes dokumentuma a Szombatban jelenik meg együtt először.

A ZSIDÓK MARADJANAK OTTHON MÁRCIUS 15-ÉN

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) vezetője minden zsidó származású honfitársának azt ajánlja, maradjon otthon a március 15-i nemzeti ünnepen – erősítette meg az MTI-nek a brit Reutersnek korábban adott nyilatkozatát csütörtök este Feldmájer Péter, aki szerint régóta nem volt ennyire intenzív antiszemitizmus Magyarországon.

„Ha valaki nem akarja azt hallgatni, hogy itt mindenért a zsidók a hibásak, ha valaki nem akar árpádsávos zászlók erdeivel találkozni, és nem akarja végighallgatni a különböző szlogeneket, akkor maradjon otthon” – fogalmazott a Mazsihisz elnöke, akit az MTI annak kapcsán keresett meg, hogy a brit hírügynökségnek elmondott véleménye azonos-e a magyar zsidókat képviselő szervezet hivatalos álláspontjával is.

Feldmájer Péter a Reutersnek azt mondta, hogy elsősorban az idős embereknek javasolja azt: tartsák távol magukat az utcai rendezvényektől, mert előfordulhat, hogy radikális kormányellenes tüntetők is demonstrálnak majd az utcákon.

A Mazsihisz elnöke az MTI-vel közölte: habár a nemzeti ünneppel kapcsolatban csak újságírói kérdésre válaszolva mondta el véleményét, álláspontja tükrözi az egész szervezet nézetét is. Hozzátette: „itt az ideje szembenézni a valósággal (…) régóta nem volt ilyen intenzitású antiszemitizmus Magyarországon”.

Nem az antiszemiták száma növekedett radikálisan, hanem jóval „hangosabb és publikusabb” lett a kirekesztő nézeteket vallók köre – jelentette ki Feldmájer Péter, hozzátéve, hogy szerinte „tízezer ember akarja tönkretenni tízmillió ember ünnepét”.

A szervezet vezetőjét annak kapcsán kereste meg a Reuters, hogy a hitközség hivatalos lapjában a „Ha kedveli a nyugalmat, ha szereti a biztonságot, ha elege van a zsidózásból és a nyilasokból, töltse nemzeti ünnepünket külföldön” címmel jelent meg írás, amit aztán a Magyar Nemzet is idézett. Feldmájer szerint a cikk „kifejezi a valóságot (…) a magyar zsidóság lelkiállapotát”. (MTI, www.nol.hu, március 8.)

ZSIDÓK VAGYUNK, ÉS NEM FÉLÜNK

Minden józan polgártársunkhoz hasonlóan minket is aggodalommal tölt el az elmúlt hónapok során tapasztalt utcai erôszak. Ugyanakkor egy demokratikus társadalomban érték a szólás szabadsága, még akkor is, ha a jóérzésû többség számára elfogadhatatlan politikai erők élnek e jogukkal. Meggyőződésünk, hogy a magyar társadalom túlnyomó többsége tisztában van a demokratikus játékszabályokkal, és helyén kezeli azt a szûk kisebbséget, amely a társadalmi feszültségeket kihasználva – jogaival visszaélve – köztereinken tombolt. Sajnálatos, hogy ez az agresszió nem egyszer primitív rasszista és antiszemita megnyilvánulásokkal járt együtt. Mindez az egész magyar társadalom problémája, és nem elsősorban a magyarországi zsidóságé.

Éppen ezért meglehetősen problematikusnak ítéljük a Mazsihisz ezzel kapcsolatos politikáját, amely a megnövekedett kockázatra hivatkozva a nemzeti ünnep idején otthon maradásra szólít fel minden zsidót. Teljességgel elhibázottnak tartjuk, hogy a közelgő március 15-i nemzeti ünnep kapcsán eleve veszélyeztetettnek ítélték a magyarországi zsidó közösség egészét. Ezzel akarva-akaratlan olyan érzést keltenek, mintha zsidóságunk miatt tényleg félnivalónk volna.

Március 15-e a magyarországi zsidóságnak is fontos ünnepe. Zsidók ezrei harcoltak és haltak meg az 1848-as forradalom során a szabadságért és az egyenjogúságért. A kölcsönös bizalmatlanság erősítése helyett a nemzeti ünnep kapcsán a Mazsihisznek inkább erre kellene felhívnia a figyelmet. Az ünnep közös, ám ha a zsidó vezetők felszólításának engedve otthon maradunk, akkor a szabadságharc zsidó hőseinek önfeláldozását kérdőjelezzük meg.

Nem szeretnénk kisebbíteni az antiszemita jelenségek veszélyét, de végre ki kell jelenteni: a hivatalos zsidó vezetők ezzel kapcsolatos kommunikációja gyakorta öncélú. Természetesen fontos emlékezni és emlékeztetni a holokausztra, természetesen szót kell emelni a zsidóságot sértő antiszemita jelenségek ellen, de helytelen csak ezek kapcsán megnyilvánulni. Előre kell tekinteni! Végre a judaizmus hagyományos értékeit, közösségünk eredményeit, kulturális értékeinket, közös történelmünket is hangsúlyoznunk kellene önmagunk és a többségi társadalom előtt. Volna mire büszkének lennünk!

Fritz Zsuzsa tanár, Nagy Ákos újságíró, Büchler András, Köves Slomó rabbi, Eva Mihály Amichay városgazdász-újságiró, Jávor István filmkészítő, Kőszegi Lajos műszaki munkatárs, Jónás Dorka belsőépítész, Timár György vendéglátó-ipari vállalkozó, Szegő András (Szentendre), Büchler Tamás egyetemi hallgató, Szolga Balázs János, Kékesi Zsolt, Zsoldos Iván informatikus mérnök, Nógrádi Péter vállalati tanácsadó, Steiner Zsófia egyetemi hallgató, Nagy Erzsébet kutatási koordinátor, Lőwy András ny. filozófus, túlélő, Révai Károly ügyvéd, Simon Iván informatikus, Heller Ágnes filozófus, Fehérvári András vállalkozó, Berényi Péter sportoktató, Surányi Vera filmprogramszerkesztő, Gárdos Gábor vívóedző, Pap Ágnes újságíró-szociológus, Szántó T. Gábor író, Simon Tamás menedzser, Simon Erzsébet érdekképviseleti vezető, Búza Zsuzsanna közgazdász, Kertai Zsolt közgazdász, Gadó János szociológus, Sziklai Klára oktatásszervező, Fazekas Orsolya tanuló, Dickmann Sándor pályázatíró, Végh Gábor tanár, Kramer Zsófia egyetemi hallgató, Arató János újságíró, Krausz Éva, Balla Zsolt egyetemi hallgató, Szegő Péter újságíró, Frőlich Róbert rabbi, Erős Ferenc szociálpszichológus, dr. Szekeres András orvos, Pári Mirella tanár, dr. Olti Ferenc mérnök, dr. Szeszler Anna pedagógus, Schranez Rebeka, Schranez János, Léderer András, Merker Dávid, Takács Flóra egyetemi hallgató, Salát Anna, Ádám Róbert János, Schőner Edina

NYILATKOZAT

Március 15-e a magyar-zsidó együttélés kiemelkedő ünnepe is. A szabadságharc zászlaja alá több ezer zsidó önkéntes katona sereglett, s közülük sokan életüket is áldozták a magyar szabadságért és függetlenségért. E nyilatkozat aláírói a legélesebben elítélik azokat a szélsőségeseket, akik a nemzeti trikolór helyett egy a nyilas időkre vitathatatlanul utaló jelképet akarnak ismét meghonosítani, ismét félelmet keltve ezzel a magyar társadalomban.

Elítéljük azokat is, akik politikai szándékból, sanda módon, valamiféle nem létezô Árpád-házi „reneszánszként” legitimálják ezeknek a jelképeknek a felélesztését.

Ugyanakkor elfogadhatatlannak tartjuk, hogy felelős zsidó vezetők Március 15-e kapcsán indokolatlan pánikot, fölösleges hisztériát keltenek. Minden zsidó honfitársunknak – mint bármely más magyar állampolgárnak – joga, hogy részt vehessen az ünnepi megemlékezéseken.

Magyar Zsidó Kulturális Egyesület Társaság a Magyarországi Zsidó Kisebbségért elnöksége B’nai B’rith elsô Budapesti közössége

Kelt Budapesten, 2007. március 11-én

MÁRCIUS 15-E A ZSIDÓKÉ IS

Akinek nincs humora, maradjon otthon

Március 15-e azoknak az ünnepe, akik azonosulnak a szabadság eszméjével. Akik ma ugyanúgy, mint akkor, egyenlő jogokat és szólásszabadságot kívánnak. Ünnepe volt ez zsidó felmenőinknek, akik annak idején a szabadságvágytól fűtve, életüket kockáztatva, részt vettek a szabadságharcban. A forradalom leverése után, az elnyomás éveiben súlyos kollektív büntetést kapott ezért a magyarországi zsidóság. És ünnepünk ez nekünk, mai magyar zsidóknak, akiknek a szabadság eszméi ma legalább annyira fontosak, mint 150 éve voltak. Mi is ünnepelni fogunk ezen a napon.

Feldmájer Péter, a neológ Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke a napokban nyilatkozott. Felhívásában azt üzeni „zsidó származású honfitársainak”, hogy „utazzanak el, vagy maradjanak otthon a nemzeti ünnepen”. Ezt a közleményt szerencsétlennek tartjuk, de nem csak azért, mert március 15-e a mi ünnepünk is.

A zsidóság is sokféle

Fontos tisztázni, hogy Feldmájer úr nyilvánvalóan nem az „egész” magyar zsidóság véleményét közvetíti, hiszen a magyar zsidóság mint homogén közösség (amelynek „egy központból, felszólításra irányítható” egységes véleménye, érzései stb. vannak) csakis az antiszemita gondolatvilágban létezik. A magyar „zsidó származású honfitársak” legalább annyira sokfélék, mint az egész magyar társadalom. Még a vallásos zsidóságnak is több irányzata van, amelyek közül a Mazsihisz csak egyet, a neológ irányzatot képviseli. Véleménye nem képviseli például az EMIH – Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség álláspontját.

Egy „vicc” utóélete

Akár mulatni is lehetne az eseten, hiszen a Ha elege van a zsidózásból és a nyilasokból, töltse nemzeti ünnepünket külföldön címmel a Mazsihisz lapjában megjelent írást félreérthetetlenül egy – amúgy igen rosszízű – purimi-farsangi viccnek szánta a szerző. Tudtunkkal ez a felhívás a Mazsihisz egyetlen zsinagógájába, vagy oktatási intézményébe sem jutott el. A viccet azonban egyes hírügynökségek komolyan vették, és ettől fogva ez már nagy felelősséggel jár.

Verébre ágyúval

Óvatosnak kell lennünk az ilyen felszólalásokkal, hiszen nem tehetjük meg, hogy a valóságtól aránytalanul elrugaszkodva félelmet ébresszünk, és pánikot keltsünk holokauszt-túlélő szüleinkben és nagyszüleinkben, akik – érthető módon – a jelenlegi helyzetet is egészen más megvilágításban látják, mint a holokauszt után született nemzedékek. Nem szabad kihasználni honfitársaink érzékenységét, pánikot keltve azzal, hogy lépten-nyomon farkast kiáltunk. Minthogy országunk demokratikus intézményei csorbítatlanok, és a beléjük vetett bizalmunk megingathatatlan, hisszük, hogy a zsidóknak ugyanúgy, mint minden honpolgárnak, minden itt élő embernek elidegeníthetetlen joga, hogy emelt fôvel, bátran járjon az utcán, szórakozzon, zsinagógába menjen, ha ünnep van és azt magáénak érzi, ünnepeljen. Különösen igaz ez március 15-én, a szabadság ünnepén, azon az ünnepen, amelyen arra emlékezünk, hogy magyarok, lengyelek, zsidók, horvátok, cigányok és még ki tudja hány nemzet fiai együtt küzdöttek Magyarországon a szabadságért.

„Szemitizmus” és antiszemitizmus

A rabbiknak, a zsidó hitközségeknek, hitközségi vezetőknek elsősorban a zsidósággal és annak egyetemes pozitív üzenetének hirdetésével kell foglalkozniuk: a zsidó élet újjáépítésével, a felnövekvő generációk oktatásával, a hitélet újjászervezésével, hagyományaink ápolásával.

Persze azért mindnyájunk érzékenysége érthető, hiszen hatvan évvel ezelőtt szüleinket, nagyszüleinket tették füstté hatmillió sorstársukkal együtt. Ezért figyelmünk kiélesedett. Sokunk tapasztalja, érzi: vannak antiszemiták Magyarországon. Sajnálatos módon nemcsak itt, hanem egész Európában hónapról-hónapra erősödő Izrael-ellenes hangulattal keveredő zsigeri antiszemitizmusnak vagyunk tanúi. Ez ellen tenni kell, de nem elsősorban nekünk, a zsidóság egyes közösségeinek, csoportjainak képviseletére felhatalmazott vezetőknek, hanem minden politikai és véleményformáló erőnek, amíg nem teljesül a próféta ígérete (Jesájá 2:4.): „Nem emel nemzet nemzet ellen kardot, és nem tanulnak többé háborút.”

EMIH – Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség

Kelt Budapesten, 2007. március 12-én

NYILATKOZAT 

A Magyarországi Cionista Szövetség határozottan tiltakozik, és egyben felemeli a szavát az egyre erősödő magyarországi antiszemita jelenségek ellen, melyek az utóbbi időben terjednek a nyilvánosság különféle fórumain: az írott és az elektronikus sajtóban, valamint az interneten.

Erre az antiszemitizmusra jó példa volt az, ahogyan az elmúlt hétvégén egyes magyarországi sajtóorgánumok kezelték a – közel kétszáz – fegyvertelen izraeli katona budapesti látogatását, és olyan – hamis – összefüggésbe állították jelenlétüket, mellyel az egyáltalában nem rendelkezett. Elvárjuk azt, hogy minden józan gondolkodású ember – zsidó és nem zsidó, bal- és jobboldali, vallásos és szekuláris – emelje fel a szavát a zsidóellenes gyűlölet és uszítás minden formája ellen, így az ellen a rágalomhadjárat ellen is tiltakozzon, melyet az említett orgánumok a zsidó állam és polgárai ellen már hosszabb ideje folytatnak.

A kialakult helyzet súlyosan sérti az ország zsidóságának önérzetét, biztonságérzetét. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy – összefogva az ország demokratikus erőivel – a zsidó intézmények és szervezetek – egységesen és összehangoltan, bátran és következetesen tegyenek meg mindent az antiszemita uszítás alantas eszközeinek leleplezésére és következményeinek elhárítására.

Ugyanakkor eltúlzottnak tartjuk azokat az – egyébként érzelmileg érthető megnyilatkozásokat –, melyek a magyar zsidóságot a magyar nemzeti ünnepen, március 15-én otthonmaradásra bíztatják. E nap fontos ünnepe a zsidó közösségnek is, mely a szabadságharc alatt nyerte el először egyenjogúságát, s amelyért számos zsidó életét és vérét is áldozta!

Ezért arra kérünk mindenkit, hogy – kedve és vérmérséklete szerint – menjen ki az utcára, vagy maradjon otthonában. Csak vigyázzon magára.

Magyarországi Cionista Szövetség

Kelt Budapesten, 2007. március 13-án

támogatás
Pop up banner
ad joint40 ad dutch40 ad mazsok40 mti_hirfelhasznalo