Margit Patrícia Eszter: Saját úton az Örökkévalóhoz

Progresszív irányzatok a konzervatív zsidóságban

Aki a nagyobb ünnepeken vagy péntek esténként belép a Klauzál utca 3. alatt található lakásba, vagy szombat reggelenként a Frankel utcai zsinagóga imatermébe, az se rabbit, se kántort, se orgonát, se díszes bimát nem lát. Tízes-húszasharmincas éveikben járó fiatalok imádkoznak héberül, ülnek körben, s bárki hozzáértő vezetheti az imát. Van, aki a kidust készíti elő, van, aki csöndben meditál, van, aki a többiekkel dúdol, és van, aki minden egyes szót végigolvas, attól függően, hogyan tud csatornát nyitni az Örökkévaló felé. Itt senki sincs, aki megmondaná a többieknek, hogy mit gondoljanak, vagy létrehozna számukra egy spirituális élményt. Olyan környezet van kialakulóban, ahol a résztvevők saját arcukra tudják formálni az ima és a közösségi lét élményét.

Tavaly nyáron néhány budapesti fiatal megalakította az első független minjánt, a Dor Chadast, mely péntek esténként találkozik, idén februárban pedig beindult egy második kis maszorti közösség a Frankel zsinagógában, mely szombat reggelenként találkozik. Természetesen nagy az átjárás a két közösség között. Noha mindkét minján a konzervatív irányzatba tartozóként határozza meg magát, a név ne tévesszen meg senkit: ha túlélik a kezdeti nehézségeket, ezek a közösségek a progresszió motorjaivá válhatnak a mai magyar zsidóság, különösképp a neológia számára.

A KONZERVATÍV IRÁNYZAT

Mai formájában Amerikából ered, az 1880-as években alapított New Yorki Jewish Theological Seminary (JTS) rabbiképzôtôl, melynek igazi arculatát 1913-tól kezdve a híres dr. Solomon Schechter alakította ki. Az Amerikában Conservative, Izraelben, Latin-Amerikában és Európában maszorti névre hallgató mozgalom az ortodox, reform és rekonstrukcionista irányzat mellett a legjelentősebb: világszerte több mint nyolcszáz közösséget, másfél millió tagot számlál. Nagy hírű intézményeket tart fenn: a jeruzsálemi Shechter rabbiképzőt, a Conservative Yeshivát; a Marom, United Synagogue Youth és Noam ifjúsági szervezeteket; valamint a Camp Ramah hathetes nyári táborokat, s ha egyelőre lazán, kevéssé tudatosan, de idetartozik a magyar neológia intézményrendszere  s.

New Yorkban és Jeruzsálemben élve megtapasztalhattam, hogy a konzervatív a zsidóság intellektuálisan legnagyobb kihívást jelentő irányzata. Nem veti el a halacha (a zsidó vallásjog) egyénre kötelező voltát, mint a reformirányzat, de nem is vállal magára minden egyes parancsolatot úgy, mint az ortodoxia, mely a törvény betűjétől való eltéréseket a hagyomány felhígításának tartja. Célja, hogy a modern élettel összeegyeztethetővé tegye a hagyománytiszteletet. Ennek a megközelítésnek a nehézsége éppen az, ami az előnye is egyben: egyéni és közösségi szinten nagyon sok döntést lehet hozni óriási mozgástérrel, de halachikusan mindig konzisztens módon. Ennek az irányzatnak a szépsége éppen e nehézségben áll: neológ rabbiktól például nehéz megtudni, hogy mi a mozgalom álláspontja egy-egy ügyben. A maszorti mozgalomban a vallásjogi minták transzparensek és mindenki számára akár az interneten keresztül is hozzáférhetők. A konzervatív irányzathoz tartozó zsidónak a mozgalom vallásjogi standardjain belül kell meghoznia saját döntéseit, hogy a hagyományból mit és hogyan tart, ám az egyéni igényességre van bízva, hogy ezeket a döntéseket milyen mélységű tudásra alapozza.

A legnagyobb kihívások annak meghatározásából adódnak, hogy kinek az autoritását fogadja el az egész konzervatív irányzat, egy-egy közösség, illetve az egyén. Az ortodoxiában egyértelműen a Tóráé és a rabbiké a végső szó: az úgynevezett tórai parancsolatoknak ugyanakkora a súlyuk, mint a rabbinikus parancsolatoknak. A konzervatív mozgalomban viszont úgy vélik, a hagyomány nem silányul nemzedékről nemzedékre, hanem épp ellenkezőleg, bővül, gazdagodik, mert minden generáció hozzátesz valamit a saját értelmezéseibôl. Vitatják azt is, hogy az isteni kinyilatkoztatás jogérvénye csak az ortodox rabbik halachikus döntéseit hatja át: szerintük a konzervatív és reform rabbik véleménye is jogérvénnyel bír.

Tovább bonyolítja a helyzetet a törvény és a szokások viszonya: az ortodoxiában a szokások, a minchag is a törvény erejével bír, tehát kötelező (például nem tiltja nők számára a tálisz és tfillin viseletét sem a Tóra, sem a Talmud, csak épp nem szokás, ezért elképzelhetetlen, hogy egy nő táliszban és tfillinben imádkozzék). A konzervatív mozgalomban viszont épp a szokások változása nyitja szélesebbre az egyén játékterét.

NEOLÓG ELLENTMONDÁSOK

Bár hivatalosan a magyar neológia is a konzervatív irányzathoz tartozik, utóbbi világszerte mutatkozó progresszivitásából hazánkban szinte semmi sem érzékelhető. Vári György, aki mindkét minjánban alapító tag, azt kifogásolja, hogy a neológia nem haladt a korral. Néhány fiatalabb rabbit leszámítva, megközelítése inkonzisztens lett. Abban szigorú, ami anakronisztikus, és abban túlontúl megengedő, ahol hagyománytiszteletre volna szükség.

– Nem tudok egyetérteni azzal, hogy míg a konzervatív irányzatban a nők rabbivá szentelése teljesen elfogadott gyakorlat, mert nem ellenkezik a halachával, csak a megszokásokkal, addig hazánkban elképzelhetetlen, hogy nők rabbik lehessenek. A neológ rabbik ugyanakkor szemet hunynak a felett, ha valaki sábátkor dohányzik, amit viszont tényleg tilt a törvény – vélekedett Vári György.

– Jelenlegi formájukban a magukat neológnak tartó hitközségek képtelenek arra, hogy kielégítsék mindazok vallási igényeit, akik egyszerre szeretnének hagyománytisztelők és modernek lenni. Így a felvilágosodás utáni idők gyermekeiként a tudományos világszemléletet magukénak vallják, s a tudományos fölkészültséget rabbijuktól is elvárják. Normális helyzetben, a Kádár-kor diktatúrája nélkül a neológ zsidóságnak meglett volna az esélye, hogy végigjárja a modernizáció ama halachikusan igényes, néhol nyaktörően akrobatikus ösvényét, melyet a nyugati, a neológiával azonos tőről fakadt, konzervatív zsidóság végigjárt – mondta dr. Vajda Károly, aki mindkét minjánban alapító tag.

Míg a neológia vezetői gyakran a későn íródott Sulchan Aruchra hivatkoznak halachikus döntéseikben, addig más országokban a konzervatív mozgalom képviselői figyelembe veszik a Talmudot és a teljes ókori, középkori, újkori és legújabb kori zsidó vallásjogi szakirodalmat is. A konzervatív irányzat attól válik progresszívvá, hogy a halacha plurális jellegéből kiindulva bátran nyúl a hagyományhoz. Így többek közt feltérképezi a nemek közti emancipáció vagy a társadalmi kisebbségek egyenjogúságának útjait.

Emellett nagy hangsúlyt fektet az olyan etikai parancsolatokra, mint a tikkun olam, a világ jobbá tétele. A nemzetközi emberi jogi, környezetvédelmi és rasszizmus elleni mozgalmakban vezető helyet foglalnak el az olyan zsidó szervezetek, mint az American Jewish World Service, mely a fejlődő országokban élő rászorulók megsegítésére évente több ezer zsidó önkéntest küld Afrikába és Latin-Amerikába, és azért is sokat tett, hogy a darfuri tömegmészárlás bekerüljön a nyilvánosságba.

– A konzervatív irányzat híveitől nagyobb halachikus tájékozottságot és elkötelezettséget vár el, mint ami a hazai neológiában szokásos. Be meri vallani magának ugyanakkor, hogy vannak a rabbinikus hagyománynak halachikusan tarthatatlan vagy erősen problematikus rendelkezései, mint amilyen a kohének házassági jogának korlátozása, vagy a mámzérut (törvénytelen gyermek – M. P. E.) intézménye. E kérdésekben fel meri vállalni, hogy jól átgondolt, megfontolt, sőt végiglatolgatott halachikus érvek alapján hatályon kívül helyezze mindazt, ami nem csupán anakronisztikus, de halachikusan és etikailag is aggályos – mondta dr. Vajda Károly.

MINJÁNOK, HAVURÁK INSPIRÁCIÓJA

Sturovics Andrea szerint a jelenlegi magyar zsinagógai közösségek nem tudnak igazi alternatívát kínálni olyan, a hagyomány iránt érdeklődő fiataloknak, akik nyitottságra, igényesebb tanulásra, vitákra és baráti közösségre egyszerre vágynának.

– Nem volt egy olyan zsinagóga sem, ahol otthon éreztük volna magunkat, ahol úgy éreztük, valóban együtt vagyunk a közösséggel, ahol valami történt volna spirituális szinten
– vélekedett az alapítás okáról Schönberger Ádám, a Dor Chadas egyik szervezôje, aki maga neológ rabbi fia. ¡dám egyébként pár évvel ezelőtt került kapcsolatba a konzervatív irányzattal, amikor a nagy sikerű Marom cionista ifjúsági szervezet alapításába kezdett.

– Mi nem a neológia ellenében hoztuk létre a Frankel-minjánt, hanem azért, mert úgy látjuk, hogy mostanában megindult valami bíztató a neológiában. Közülünk életútjuk okán sokan kötődnek a neológiához, ezért szeretnénk jelen lenni, közelről látni, és ha tudjuk, akkor picikét elősegíteni ezeket a változásokat, amelyeknek a fiatal neológ rabbik lehetnek a letéteményesei. Ezt az is bizonyítja, hogy az újlaki hitközség befogad egy egalitáriánus, konzervatív minjánt a Frankel falai közé – mondta Vári György.

A Dor Chadashoz és a Frankel-minjánhoz hasonló közösségek igénye egyébként világszerte megjelent már a hatvanas-hetvenes években. Bár sok magyar fiatal tekint a konzervatív irányzatra inspirációként, fontos megjegyezni, hogy a hetvenes években hasonló vádak érték a mozgalmat, mint ma hazánkban a neológiát. Amerikában, Angliában és Izraelben számos havura és minján működik, legtöbbjük nem köthető egy irányzathoz sem. Jeruzsálemben többek között a Leader Minyan, Shira Hadasha és a National Havurah Institute működik független közösségként. A New York-i conservadox (konzervatív és ortodox közötti) Kehilat Orach Eliezer már húsz éve a porondon van. Jellegzetessége, hogy a nők számára külön teremben Tóraés Haftara-olvasást tartanak párhuzamosan a „hagyományossal”. A reggeli istentiszteletnek ezt a részét a nők és a férfiak külön teremben töltik.

A Darkhei Noam minján a „hivatalos” irányzatokon túllépve külön ülteti a közösség férfi és női tagjait a mehice két oldalára, mely középen húzódik. A bima, a tóraolvasó emelvény is középen van, nők és férfiak vegyesen vezetik az imát és a Tóraolvasást, melyet csak akkor kezdenek meg, ha nemcsak tíz férfi, hanem tíz nő is jelen van.

A konzervatív mozgalom népszerűségéhez jelentősen hozzájárul, hogy a nők aktívabb szerephez juthatnak. A reformmozgalmon kívül Magyarországon nincs olyan közösség, ahol a nők egyenlő szerepet vállalhatnának a közösség életében, a tanulásban, a tóraolvasásban, valamint a liturgiában. A nők részvételi igényét jelzi, hogy a Women’s League for Conservative Judaism (konzervatív irányzat nőmozgalma) berkein belül hétszáz nőklub létezik Kanadában, Puerto Ricoban, Mexicóban és Izraelben, több mint százötvenezer lelkes taggal.

Az egyik legsikeresebb minján egyébként a 2001-ben New Yorkban alapított független, egalitáriánus Kehilat Hadar, mely több száz fiatalt vonz sábátonként, s levelezúő listáján kétezer-nyolcszáznál is több cím szerepel. Hetente kétszer tanulnak, tavaly nyáron jesivát is alapítottak, sávuotkor pedig több száz résztvevő jön össze hosszú hétvégi tanulásra. Imáik dallamát ők maguk találják ki, de felcsendülnek héber szövegek Beatles-dallamokra is. Rabbijuk, a konzervatív mozgalomhoz tartozó, Harvardon vallástörténetből doktorált Shai Held nagy tudása ellenére is csak tanácsadói minőségben vesz részt a közösség életében. Tóramagyarázatot egyaránt mondhat a homoszexuális, mexikói betért fotóstól a kisgyerekkel a kezében egyensúlyozó ügyvédnőig bármelyik tag. A rabbit nem illeti semmiféle elsőbbség, de nem bánja.

A londoni Finchley-negyedben működő egykori kis minján mára Anglia egyik legnagyobb közösségévé vált több emeletes épülettel és teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottakkal. Rabbijuk, Jonathan Wittenberg, a közösség egyik tagjából lett spirituális vezető, és már meghatározó szerepet tölt be a Masorti Europe, a konzervatív irányzat európai tagozatának vezetőségében. Az újítás szele már a legmagasabb szinten is érződik.

A szerző a Frankel zsinagógai újlaki minján alapítója, és a Dor Chadas tagja.

Dor Chadas, további információk:
Klauzál tér 3. Ima péntekenként 7 órától, vacsorával és tanulással egybekötve.

Frankel újlaki minján
Ima szombatonként 9.30-tól, kidussal és tanulással egybekötve.