Elmaradt döntések, kifizetetlen pénzek

A Mazsök elmúlt félévének története

2008. november 6-án annak rendje és módja szerint kiküldték a meghívókat a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) kuratóriumának ülésére. Aztán két nappal a meghirdetett időpont (november 26) előtt az ülést törölték. December 10-én meghirdették az új időpontot: 2009 január 8-át. Lapzártánk pillanatában ez a helyzet.

 

A Mazsök közalapítvány, mely a honi zsidóságtól egykor elrabolt javak kárpótlását hivatott intézni, így a zsidó közvélemény megkülönböztetett figyelmére tarthatna számot. Sajnos a valóságban nem ez a helyzet. A kuratórium több mint fél éve nem ülésezett (utoljára 2008 áprilisában bírt határozatképes létszámban összejönni), ám az utolsó pillanatban lemondott novemberi ülés miatt egyetlen tiltakozó hangot sem lehetett hallani. Holott a Mazsök alapvető feladatai maradnak ellátatlanul. Mint az ülést az utolsó pillanatban lemondó Egri Oszkár (a Mazsihisz jogásza, aki az ideiglenes irodavezető feladatát látja el) írja a Mazsök honlapján: „a Kuratórium nem tud dönteni az idős személyeknek megígért egyszeri… juttatásról, a már teljesített pályázatok odaígért összegének folyósításáról, a zsidó szervezeteknek 2008-ra járó aktuális juttatásairól, a MAZSÖK éves költségvetéséről, valamint az új kuratóriumi titkár megválasztásáról…”

Hogy miért is maradt el a novemberi ülés, arról a már idézett szöveg kissé homályos kitétele tájékoztat: „Az Alapító által kijelölni szándékozott egyik kuratóriumi tagjelölt… nem írta alá az elfogadó nyilatkozatot, így valamennyi módosítást és az Alapító Okiratot ismét a Kormány elé kellett terjeszteni…”

A közalapítványt létrehozó magyar állam részéről az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) Egyházi Kapcsolatok Titkárságát kérdeztük, vajon Egri Oszkár fenti sorai valósághűen foglalják-e össze az eseményeket. Ezt az írásbeli választ kaptuk: „Az események sorrendiségét igen, néhány helyen apró pontosítás és szövegszerű korrekció szükséges volna a következmények bemutatása tekintetében, de összességében a közlemény korrekt módon mutatja meg a folyamatokat.”

*

A Mazsök-féle diplomatikusan „egyik kuratóriumi tagjelölt” névvel illetett személy valójában Köves Slomó, chabad rabbi, aki az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) képviselője lett volna az új kuratóriumban. Mint ô maga elmondta, valóban nem fogadta el a felkérést a kuratóriumi tagságra, csak megfigyelőként óhajt részt venni a Mazsök munkájában, s erről szóló levele csak november 19-én érkezett a minisztériumba. (Az OKMmel nyár óta levelezett ez ügyben.) Mindennek azonban – mint elmondta – hosszú előtörténete van.

A Szombat 2008 februári száma már tudósított a kuratóriumban uralkodó állapotokról, az izraeli kurátorok rendszeres távolmaradásáról, több idős, betegeskedő magyarországi kurátor gyakori hiányzásáról, valamint számos egyéb személyi változásról. Ezek miatt a kuratórium gyakorlatilag már működésképtelenné vált. Így az új testület kinevezése régóta esedékes volt – futják is a köröket ez ügyben, több mint egy éve. A névsor már 2008 május táján összeállt, s nagyjából a honi (valamint a nemzetközi) zsidó szervezetek, és a magyar állam közötti erőviszonyokat, s a kialakult hagyományokat tükrözi. (Lásd a keretes anyagot.) A Mazsihisz és a hozzá lojális szervezetek dominanciája világosan megmutatkozik.

Ezt mindenki csöndben tudomásul vette – kivéve a Chabad-Lubavics/EMIH képviselőit. Mint Köves Slomó elmondta, ők még Bozóky András minisztersége idején szóbeli ígéretet kaptak a minisztériumtól, hogy az EMIH kettő, a Chabad-Lubavics Egyesület pedig egy kurátori tisztséget fog kapni. Később az EMIH-nek juttatandó helyek számát egyre csökkentették – ám ebből sem lett semmi, mert a Chabad-Lubavics sem kapott helyet, s annak vezetőjét Baruch Oberlander rabbit a „tudomány és a közélet kiemelkedő személyiségei” közé sem volt hajlandó felvenni az előző kuratórium – noha ezt az állam javasolta. (Ebben a titulusban részesült Eliézer Gilád, nyugalmazott izraeli katonatiszt.) Elég hamar kiderülhetett az EMIH számára, hogy a Mazsökben nem az alapító magyar állam, hanem a Mazsihisz dominál. Hiába tárgyaltak a minisztériummal, ez nem tudta ígéreteit teljesíteni a Mazsihisz által uralt kuratórium ellenében. Végül az állami szerv ki is küldött egy emlékeztetőt, melyben leszögezi, hogy a kuratórium hozzájárulása nélkül nem változtatnak annak összetételén – nem kívánnak ugyanis precedenst teremteni új tagok hatalmi szóval való beemelésére.

Harcban állt az EMIH az „uratlan vagyonról” szóló megállapodás kérdésében is. (Egy hirtelen jött megállapodás – Szombat, 2008 február) A zsidóktól 1938-1945 között elrabolt vagyon utáni jóvátétel rendezése céljából hirtelen és minden előzmény nélküli megállapodás e célra 21 millió dollárt irányzott elő. A megállapodás nyilván háttértárgyalások eredménye volt, melyekről az EMIH nem tudott (mint ahogy senki más). Joggal érdeklődtek tehát a részletek felől; joggal kérdezték, miért csupán a holokauszt-túlélőknek szánják az összeget, s nem a zsidó élet újjáépítésére; s joggal kifogásolták, hogy a már átutalt összeg kamataiból csak a Mazsihisz részesedik. Követelték ennek rájuk eső részét (az adózók által felajánlott egy százalékok arányában).

A minisztériumnak írott, s ügyvédi felszólítással nyomatékosított leveleikre nagy nehezen érkezett válaszban a hivatalosság nem zárkózott el e kérésektől, ám ezt a zsidó szervezetek előzetes megegyezéséhez kötötte. Ott voltak tehát, ahol a part szakad. Világos volt, hogy a Mazsihisz nem csupán megkerülhetetlen, hanem gyakorlatilag teljhatalmú úr a Mazsök háza táján. Ilyen helyzetet pedig a Lubavicsi mozgalom nyilván nem visel el. Köves Slomó tehát nem fogadta el a kuratóriumi felkérést.

Úgy tűnik, valóban emiatt maradt el a novemberre meghirdetett ülés – a tagok nevét tartalmazó alapszabályt ugyanis újra be kellett adni a bíróságra. Ám valóban egyedül ez okból nem tudott a kuratórium összejönni 2008 júniusa óta – amint azt Egri dr. szövege sejteti? Maga Egri Oszkár nem tudott erről nyilatkozni – mint mondta, csak a napi teendőket intézi és „nem látja át az ügyeket” (!). ő megkérdezett kurátorok szintén nem tudtak az okokról semmit mondani – Beleértve Tordai Péter – 2008-ban még hivatalban lévő – alelnököt is.

Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója, a kuratórium társelnöke is csupán a fenti indokokkal magyarázta a Mazsök döntésképtelenségét. Mint mondta, egy ízben összejött a kuratórium 11 tagja, ami több, mint 50 százalék, de nem voltak határozatképesek, mert „az akkori SZMSZ szerint, ami pénzügyi döntés, az kétharmados”. Ezután még többször próbálkoztak az összehívással, sikertelenül. „Utána a kormány az új kuratóriumot felállította” – s ennek az ügye „húzódott két és fél hónapig azért, mert az EMIH részéről Köves Slomó az elfogadó nyilatkozatot nem írta alá”.

Valójában 2008 április, május és június hóban is volt érvényes kuratóriumi ülés, de egyiken sem volt jelen a tagok kétharmada, ezért az 5 millió forintot meghaladó pénzügyekben nem tudtak döntést hozni. Így a 2008-as évben nem tudták elfogadni sem a 2007-es zárszámadást, sem a 2008-as költségvetést. Tordai Péter szerint nyilvánvalóan nem dönthettek a fent említett 4.2 millió dollár felosztásáról sem – hisz ez az összeg jóval meghaladja az 5 millió forintos limitet. Egyedül a tagszervezeteknek folyósított havi apanázs kifizetéséről sikerült határozni.

*

Az uratlan vagyon fejében az állam által átutalt pénzek addig is a Mazsihisz számláján kamatoznak. Mint Zoltai Gusztáv elmondta, a 2009. január 8-ra kitűzött ülésen dönteni fognak arról a 4.2 millió dollárról, amelyet még 2008- ban kellett volna szétosztani a Soá honi és külföldi túlélői között.

Azóta ez az összeg (5 százalékos kamatlábbal és 175 forintos dollár-árfolyammal számolva) havonta 3.062.500 forintot kamatozik. Az elmaradt üléseknek, s az új kuratórium körüli huzavonáknak hála, ennyivel nő havonta a Mazsihisz bevétele. Hogy utóbbi nem törte kezét-lábát a kuratórium összehívása érdekében, az ezek után érthető. Az viszont igen szomorú, hogy – tisztelet egy kivételnek – a többi kurátor (és a mögöttük álló zsidó szervezetek) mindezt egyetlen szó nélkül tudomásul vették.

Gadó János

 

Az új Kuratórium tagjai:

1. Zoltai Gusztáv, a Kuratórium társelnöke /a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége által delegált tag
2. Eliezer Gilad, a Kuratórium társelnöke, a tudomány és a közélet kiemelkedő személyiségei köréből felkért tag
3. Herczog László, a Kuratórium alelnöke a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség által delegált tag
4. Dr. Kardi Judit, a Kuratórium alelnöke, a Magyarországi Cionista Szövetség által delegált tag
5. Tordai Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége által delegált tag
6. Dr. Bajor Gábor, a B’nai Brith Egyesület által delegált tag
7. Dr. David Moskovits, a World Jewish Restitution Organization által delegált tag
8. Diener Jorge, a World Jewish Restitution Organization által delegált tag
9. Dov Levy, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség által delegált tag
10. Dr. Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége által delegált tag
11. Gárdos Bernadett, a Szim Shalom Progresszív Zsidó Hitközség által delegált tag
12. dr. Gulyás Kálmán, az Alapító által javasolt tag
13. Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület által delegált tag
14. Krausz István, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége által delegált tag
15. Micha Harish, a World Jewish Restitution Organizationáltal delegált tag
16. Or-Csillag Shai, a World Jewish Restitution Organization által delegált tag
17. Sessler György, a Munkaszolgálatosok Országos Egyesülete által delegált tag
18. Dr. Szabó Zoltán, az Alapító által delegált tag
19. Dr. Szenes Iván, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták – Nácizmus Üldözötteinek Bizottsága által delegált tag
20. Weisz Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége által delegált tag

 

Felügyelô Bizottság:

Dr. Galik Gábor, az Alapító által delegált tag
Herbert Block, a WJRO által delegált tag
Suchmann Tamás elnök, az Alapító által delegált tag
Steiner Pál, az Alapító által delegált tag
Streit Sándor, a Mazsihisz által delegált tag
Donáth László, az Alapító által delegált tag