Zsidók és népiek: egy nem szokványos melléklet elé

Hagyományos vagy annak mondott magyar zsidó értelmezés szerint a magyar zsidóknak, de leginkább a velük azonosított urbánusoknak semmi közük sincs a magyar népi mozgalomhoz, mely a magyar parasztság sorsával azonosult, hiszen a népi mozgalom nagyjai nem szerették az urbánusokat, melyet nagy többségük is a zsidókkal azonosított.
Többen közülük a zsidóság iránt sem lelkesedtek, mert bizalmatlanul tekintettek rájuk a magyar kapitalizmusban való részvételük miatt.
Ez a hozzáállás rendkívül leegyszerűsítő és félrevezető, hiszen az ellenszenv kölcsönös volt, ám az urbánusokat nem lehet azonosítani a zsidókkal, hiszen a zsidóság szempontjából az urbánus mozgalom sem volt problémátlan, bár az ehhez a szellemi áramlathoz tartozók világlátása a nagyvárosi, asszimiláns zsidóságéhoz kétségkívül közelebb állt, mint a paraszti sorsból felemelkedők szempontjai. A magyar zsidóság azonban nem csak budapesti és nagyvárosi rétegekből tevődött össze, kisvárosokban és falvakban is éltek zsidók, akik – már csak a fizikai távolságot tekintve is – jobban érezték a magyar agrártársadalom alapvető gondjait, mint a többiek. Ráadásul a saját gyökereit, népét kereső, illetve újrafelfedező zsidók rokon érzéseket táplálhattak azzal a népi mozgalommal, mely a nemzetmegtartónak tekintett parasztságot akarta (re)integrálni a magyar nemzetbe.
Mind a népieket, mind az urbánusokat szétzúzták a totalitárius rezsimek, bár nagy különbségek voltak a kollaboráció tekintetében. A népi mozgalom sok tekintetben közelebb érezte magához a baloldalt. A rendszerváltás utáni Magyarországon pedig az ellentétek a nemzeti–kozmopolita szembenállásba transzformálódtak. Ugyanakkor azok a szociális problémák, melyek a népi mozgalmat éltették, eltűntek: felszámolódott a hagyományos agrártársadalom, a kommunista diktatúra pedig olyan mobilizációs mozgásokat indított el, melyek a parasztságot elválaszthatatlanul összekötötték a várossal. Bár keletkeztek új társadalmi problémák, de ezeket már nem lehetett a harmincas években kikristályosodott fogalomrendszerrel leírni, míg a „nemzeti” és a „kozmopolita” tábor jelentős része is ragaszkodott eredeti, ma már anakronisztikusnak tekinthető nézeteihez.
Mellékletünk a zsidóság (illetve egyes zsidók) és a népi mozgalom lehetséges kapcsolódási pontjait járja körül. Bár összeállításunk nem teljes, törekedtünk arra, hogy olyan mozaikokat mutassunk be, melyek az egész
Történetet segítik megérteni.