Új zsidó csodák – ortodox női rabbikról

Isten malmai lassan őrölnek, de mégis őrölnek, és a zsidóság összes irányzatánál fontos változások zajlanak. E változások egyik legérdekesebb és legtöbbet vitatott területe a nők részvétele a zsinagóga vallási vezetésében. Zsidó berkekben egy új héber kifejezés válik ismeretessé: a „Máhárát” betűszó, ami a „mánhigá hilchátit ruchánit tóránit” azaz „háláchikus (zsidó jogban járatos) lelki és tórai szellemű vezető(nő)” rövidítése. 

 

A nyugati világban és különösen az Egyesült Államokban a női rabbik jelenléte a progresszív zsinagógákban nem kelt fel semmi feltűnést. Negyvenegy éve, Sally Priesand reform rabbi felavatása óta az amerikai irányzatok mindegyike – az ortodoxia kivételével – női rabbikat is képez, akik a férfi kollégáikhoz hasonlóan látják el feladataikat; akár közösségi, akár intézményi vonalon. Magam is jól ismerek két rabbinőt, akik az amerikai hadsereg tábori lelkészeiként szolgálnak.

A Máhárát a női rabbi ortodox zsidó megfelelője. A huszadik század második felében egyre több ortodox nő végzett egyetemi tanulmányokat, és jó néhányan közülük érthetően vallási közösségeik vezetésében is aktívan részt kívántak venni. Ezen hölgyek közé tartozott Blu Greenberg is. Tudása, őszinte vallásossága és családi kapcsolatai folytán Greenberg asszonyt tisztelik és megbecsülik még a kevésbé nyitott ortodox körökben is. Igaz, hogy kritikus szemmel néznek rá, de még ellenfelei is elismerik tudását és a hagyományos zsidóság iránti elkötelezettségét. 1981-ben megjelent könyve, „Nőkről és a zsidóságról – a tradicionális szemlélet szerint” (On Women and Judaism – A View from Tradition) a mai napig is szívesen olvasott és gyakorta tanulmányozott alapvető és szakmailag is kifogásolhatatlan, gyönyörű stílusban megírt munka. Blu Greenberg művének forradalmi felismerése, hogy történelmi példák bizonyítják: ha volt rabbinikus akarat, törekvés, akkor tudósaink mindig megtalálták a problémák háláchikus megoldását. Könyvében Greenberg többször utal a kiváló középkori talmudistára, a mainzi Rábbénu Gérsomra, akinek volt bátorsága háláchikus változtatások bevezetésére. Példának okáért az európai zsidóság neki köszönheti a poligámia megszüntetését, ami a középkor zsidó világában ugyanolyan forradalminak tűnhetett, mint a női rabbik elfogadtatása a mi korunkban.

A modern világ első ortodox rabbinőjének felavatása Ávráhám (Ávi) Weiss nevéhez fűződik. Ha valakit „Rock Star” rabbinak lehet nevezni, Ávit feltétlenül megilleti ez a titulus. Ő a „nyitott ortodoxia” megalapítója, akit szerte a világon a zsidó ügyek félelem nélküli szószolójaként ismernek. Ő volt az, aki 1989-ben az Auschwitz melletti karmelita kolostor építését keményen bírálta, mint a haláltábor zsidó mártírjainak emlékét elhomályosító aktust. Sokak szerint Weiss rabbi is inspirálta II. János Pál pápát, amikor a kolostort 1993-ban végül bezáratta.

 Ávi Weiss közéleti és hitközségi rabbi teendőinek ellátása mellett tudományos munkásságot is kifejt. Témánkhoz szorosan hozzátartozó könyve, „Imádkozó nők – női imacsoportok háláchikus elemzése” (Women at Prayer – A Halakhic Analysis of Women’s Prayer Groups) 1990-ben jelent meg. Ez a részletes jegyzetekkel és gazdag szakirodalommal ellátott mű azok számára készült, akik az ortodox hagyomány alapján szeretnék megérteni a női imacsoportok létjogosultságát. A hagyományos irodalom és rabbinikus vélemények tükrében Weiss rabbi úgy ítéli meg, hogy a női imacsoportok létrehozása ortodox zsinagógákban nem csak legális lehetőség, hanem kötelesség is.

 2009-ben Ávi Weiss avatta fel a modern világ első ortodox női rabbiját, Sara Hurwitzot. 2010-ben Weiss rabbi egy radikális lépéssel Sara Hurwitz „Máhárát” címét a „Rábbá” titulussal cserélte fel. Az Izraelben is használt, a Héber Nyelvakadémia által is jóváhagyott szó jelentése „rabbinő”. Avi Weiss ezzel is kifejezésre juttatta a jövő női rabbijainak férfi kollégáikkal való egyenjogúságát. Nem sokkal utána Ávi Weiss külső nyomásnak engedett és beleegyezett, hogy intézetének hallgatói avatásukkor nem a „Rábbá”, hanem a „Máhárát” cím viselésére lesznek jogosultak.

A „Máhárát Jesiva” weboldala szerint az intézménynek jelenleg tizennégy hallgatója van, és egyre több az érdeklődő. Ez év június 16-án három „Máhárát”-ot avattak fel, és mindegyiküknek van már hitközségi állása.

 Ady Endre sorainak némi módosításával mondhatjuk:

„Új szelek nyögetik az ős, zsidó fákat

Várjuk már várjuk az új zsidó csodákat.”