Tu-bisvát

Szerda este telihold van. És svát hónap.

Ez azt jelenti, hogy svát hónap 15-e köszönt ránk, amit a hagyomány tu-bisvát–nak nevez, és a misna “ros hásáná leilánot”, a fák újévének.

Fák újéve???

Ez elég pontatlan definíció. Hiszen ha a fákat ünnepelnénk, akkor Magyarországon márciusban, Ausztráliában novemberben, és Miamiban egész évben ünnepelnének a zsidók.

Nem!

Ez a nap, Izrael gyümölcseinek az új éve!

És senki másé… Bárhol is éljenek a zsidók, Izraelt ünneplik.

Még akkor is, ha a történelem során milliónyi olyan pillanat volt, amikor Izrael fáiról mások ettek, a zsidó emberek mégis azokat a fákat ünnepelték és remélték, hogy majd egyszer nekik virágzanak és nekik adják a gyümölcseiket.

Ez az ünnep nincs benne a Tórában, ám mégis megérint engem.

 

Tu bisvát-ról Hillél és Sámmáj – a Misna két bölcse beszél először. Ők a második Jeruzsálemi Szentély korában éltek.

Igen, ez egy ősi izraeli ünnep. Izraeli fákról szól.

Hogy ünneplünk? Amolyan zsidós módon: Áldásokat mondunk.

Izraelért, fáiért, gyümölcseiért. Miértünk.

Tu bisvát-nak, ünneplés mellett – minden zsidó emléknapnak – megvan a másik oldal is.

Könny is fakad.

Hillél óta, az ókori Izrael óta, a második Szentély lerombolása óta – nagyon vágyja a zsidó nép a békét.

Naponta háromszor fordulunk Jeruzsálem felé, és 19 különböző áldásban kérjük azt, hogy jó legyen az embernek, jó legyen a világnak és persze, hogy jó legyen Izraelnek.

Tudjuk, anno az egyiptomi menekülőknek volt hová menniük, és anno az európaiaknak nem…

Ma már van.

Érezzük a lelkünkben:

Izrael gyümölcse – a miénk is

Izrael áldása – a miénk is

Izrael mosolya – a miénk is

Izrael könnye – a miénk is

És Izrael jövője – részben a miénk is.

Ezt a “kis újévet”, az izraeli fák újévét – én – a lelkemben két imával fogom köszönteni

Adja a Teremtő, hogy Izrael fáit ültető és gondozó kezeket és szíveket soha ne érje fájdalom!

Adja a Teremtő, hogy az százezernyi testvérünk ajkáról felhangzó áldó szavak szálljanak Izrael felé, és hozzák el a remélt békét annak az országnak és ennek a népnek!

Radnóti Zoltán rabbi blogja