Szerződések – Misna magyarul, Bává Bátra 10.

„Eljegyzési és házassági szerződést csak a két fél beleegyezésével írnak, a költségeket a vőlegény állja.”

Nezikin (נזיקין) károk, másképp: a károk rendje  a Misna negyedik rendje.

Nagyrészt a zsidó bűnügyi és polgári törvényekkel foglalkozik, valamint a zsidó törvény végrehajtó szerveivel. A Nezikin, (károk rendje) tíz traktátusból áll:

Bává Kámá – első kapu

Bává Meciá – középső kapu

Bává Bátrá – utolsó kapu

Szánhedrin – a nagy törvényszék

Mákot – vesszőzés

S’vuot – eskütétel

Edujot – tanúságtétel

Ávodá zárá – idegen vallás

Ávot– atyák bölcsessége

Horájot – döntések (vétekáldozattal kapcsolatban)

A Bává Bátrá a Nezikin (károk) rendjéhez tartozik, és a Bává (kapu) c. fejezet- hármas harmadik traktátusa. A traktátus neve magyarul: Az utolsó kapu. Ez a traktátus a tulajdonosi joggal foglalkozik, megosztott és egyéni tulajdon esetén.

 

Bává Bátrá 10

 

Bává Bátrá 10/1

A (szimpla) egyszerű[1] okiraton szerepel a tanúk aláírása. A több lapból álló okiratban a tanúk aláírása (az egyes lapok) hátoldalán van. Ha a szimpla okiratban a tanúk aláírásai a hátoldalon szerepelnek, és a több lapból álló okiratban az aláírások belül vannak, mindkét okirat érvénytelen. Rabbi Hánina ben Gámliel azt mondta, “ha a több lapból álló okiraton belül vannak az aláírások, érvényesnek tekinthető”, mert az átalakítható egyszerű okirattá, (a lapok különválaszthatók). Rabbi Simon ben Gámliel azt mondja: “ezt a hely szokása dönti el”.

 

Bává Bátrá 10/2

A szimpla okirathoz két tanú (aláírása) szükséges. A több lapból álló okirathoz három. Egyszerű okirat egy tanúval, több lapból álló okirat két tanúval, mindkettő érvénytelen. (Tartozást elismerő) okiratban azt írták: “száz zuz, azaz húsz szela,”(az okirat szerint) nem jár a (kölcsönzőnek) több, mint húsz szela. Ha azt írták, “száz zuz, azaz harminc szela” [2], csak egy mane-t fog kapni, mely megfelel harminc szelának. Ha azt írták: “ezüst zuzim, amely megfelel….”, (az ellenérték nem olvasható, mert az írás elmosódott), akkor nem kevesebb, mint két zuzim. Vagy ha azt írták: “ ezüst szlaim, amely megfelel …(az írás elmosódott)”, akkor nem kevesebb, mint két szela. Vagy azt: “ dárkonot, amely megfelel …”, nem kevesebb, mint kettőt kap. Ha mane –t írtak (ellenértéke 100) az okirat tetején, és kétszázat írtak az okirat alján, vagy: kétszázat az okirat tetején és százat az alján, mindig kövessük az okirat alját. Miért írnak megjegyzést az okirat tetején? Azért, mert, ha egy betű elmosódik a lap alján, le lehet olvasni felül.

 

Bává Bátrá 10/3

A férj válási okirata megírható a feleség távollétében, a feleséget illető irat akkor is megírható, ha a férj nincs jelen, és ha (az írnoknak és a tanúnak) ismertek. Az okirat díját a férj fizeti. Kölcsön egyezmény írható annak, aki felveszi a kölcsönt, akkor is, ha a kölcsönző nincs jelen. A kölcsönző egyezménye csak a kölcsönt felvevő egyén jelenlétében írható. Az egyezmény írásának költségei a kölcsönt felvevőre hárul. Adás-vételi szerződés írható az eladó számára a vásárló távollétében. Szerződés a vásárló számára nem írható az eladó távollétében. A szerződésírás költségeit a vásárló fedezi.

 

Bává Bátrá 10/4

Eljegyzési és házassági szerződést csak a két fél beleegyezésével írnak, a költségeket a vőlegény állja. Lakbérleti és földbérleti szerződést csak a két fél beleegyezésével írnak, a szerződés írásának költségeit a bérlő állja. Bírói döntést vagy egyéb bírósági döntést csak a két fél beleegyezésével jegyeznek fel, a költségeket közösen fizetik. Raban Simon ben Gamliel azt mondja: “mindkét fél készít másolatot, egyet az egyiknek és egyet a másiknak.”

 

Bává Bátrá 10/5

Miután valaki kifizeti adósságának részét, és az adóslevél egy harmadik félhez került, (akit a kölcsönző kijelöl) és akinek a kölcsönt felvevő azt mondja: “ha nem adom meg a hátralévő fizetséget eddig a bizonyos napig, add át a kölcsönzőnek az adóslevelemet.” Elérkezett az idő és az adós nem fizetett. Rabbi Josze azt mondja: “Oda kell adni a harmadik félnek”. Rabbi Juda azt mondja:” nem kell odaadni”.

 

Bává Bátrá 10/6

Ha valakinek adóslevele olvashatatlanná vált,[3] a kölcsönnel kapcsolatban tanúkat kell hozzon, és a bíróság elé kell járuljon a tanúskodás ügyében. (Ezt állítják): “ennek és ennek az embernek, aki ennek és ennek a fia, az adóslevele olvashatatlanná vált, ezen a napon tanúk által tanúsítja.” Rabbi Juda szerint, ha valaki már kifizette az adóság egy részét, új adóslevelet kell kiállítatnia. Rabbi Joszi szerint (a kölcsönző) írjon igazolást az adósnak. Rabbi Juda szerint ezután az adós majd jobban őrzi majd az adóslevelet az egerek elől. Rabbi Joszi erre azt válaszolta: ez szép dolog (a kölcsönző) részéről és az adós jogaira is ügyel.

 

Bává Bátrá 10/7

Két testvér, az egyik szegény, a másik gazdag. Apjuk rájuk hagyott egy fürdőt vagy/és egy olajprést. Ha az apa ezeket bérbe adta, a bevételt elosztja a két testvér között. Ha apjuk, ezeket a saját hasznára építette, a gazdag (testvér) mondhatja a szegény (testvérnek): apánk a saját hasznára építette, tegyünk mi is így, (és így folytatta): “vegyél magadnak rabszolgákat, (akik fűtik a fürdőt) és maguk is használják”, vagy vásárolj olíva bogyót és készíts olajat az olajprésben”.

Volt két férfi ugyanabban a városban, és mindkettőjük neve Joszef ben Simon, és egyiküknek sem sikerült igazolni a másikkal szemben az adósság visszafizetését,[4] Ha valaki véletlenül talált a papírjai között egy adóslevelet arról, hogy Joszef ben Simon kifizette az adósságát, ez mindkettőjük számára igazolást jelent. Hogyan kell eljárni? [5] Az adóslevélen fel kell tüntetni a harmadik nemzedék (nagyszülők) nevét. Ha (a nagyszülők nevei) is megegyeznek, (fel kell jegyezni valami személyes) jelet. Ha ez is egyezik, akkor az egyiken írják azt, hogy kohen vagy levi. Valaki azt mondja a fiának: egy adóslevélen, adósleveleim között írva találtam: hogy “fizetve”, de nem tudom melyiken. Akkor az összes adóslevél fizetettnek tekinthető. Ha az apa az adóslevelek között talál kettőt, megjegyzi: “egyikre azt írták, fizetve”, akkor a nagyobb összegről szóló fizetettnek tekinthető, a kisebbikről szóló nem. Aki pénzt kölcsönöz a társának jótálló jelenlétében, a jótállón nem hajtják be az adósságot.

Ha a kölcsönző azt mondja: “adj kölcsönt, azzal a feltétellel, hogy (attól a jótállótól) behajtom, ha akarom.” Behajtják a jótállón. Rábán Simon ben Gámliel azt mondja: “ha a kölcsönt kérőnek van vagyona, nem hajtják be a jótállón”. Azt is mondta Rábán Simon ben Gámliel: aki jót áll egy asszony ketubáját illetően, akitől a (szegény) férje elválik. A váló férjet megesketik, hogy nem tart igényt a jótálló értékeire (pénzére), nehogy visszaházasodjon.

 

Bává Bátrá 10/8

Aki társának adóslevelet kölcsönöz, levonhatja az adósságot az illető elzálogosított javaiból. Ha a kölcsönzés tanúk előtt történt, visszakaphatja a pénzét a szabadon álló tulajdonból. Ha valaki saját, kézírásos igazolást (jótállást) ad valakiről, hogy tartozik neki, joga van a kárpótolni magát a szabadon álló tulajdonból. Hasonló eset történt Rabbi Jismáellel, aki úgy döntött, hogy az adósság levonható a szabadon álló tulajdonból. Ben Nánász azt mondta Rabbi Jismáelnek: “az adósság nem vonható le se az áruba bocsájtott, sem a szabadon álló tulajdonból”. (Rabbi Jismáel) azt kérdezte: Miért? Így válaszolt: úgy nézne ki, mintha a kölcsönző az utcán fojtogatná az adósát, és (egy barát), aki arra jár, azt mondja: hagyd békén, én majd kifizetem. Nem köteles (fizetni) mert nem jótálló. Milyen az a jótálló, aki fizetni köteles? Aki azt mondja: “Kölcsönözz neki, majd én visszafizetem”, az ilyen köteles, mert jótállt. Rabbi Jismáel azt mondta: “aki bölcs akar lenni, tanulmányozza a pénzügyi szabályokat, mert nincs a Tórának még egy olyan ága, mint a (héb. diné mámonot) amely annyira sokrétű lenne, mint a szökőkút. Aki a diné mámonot terén tudást akar szerezni, tanuljon Simon ben Nánásszal.

[1] Egy oldalas

[2] Az átszámításokat lásd: “The Mishnah: A New Integrated Translation and Commentary” c. könyvben

[3] Például : megették az egerek

[4] Az egyik mindig állíthatta, hogy ő nem az a Joszef Simon fia.

[5] Olyan városban, ahol két azonos nevű ember él