Sotheby’s: 30-50 millió dollár lesz a legkorábbi héber Biblia kikiáltási ára

A héber nyelvű kéziratok több mint ezer évvel ezelőtt, hét évszázados hallgatást követően indultak újabb virágzásnak. A ránk maradt ókori zsidó kéziratok közül a legfontosabb az i.sz. 1. századból származó utolsó holt-tengeri tekercs volt. Ezután a korai középkorig kellett várni, hogy a maszoréták néven ismert bölcsek szabványosítsák az ókor óta folyamatosan változó Héber Biblia szövegét.

Az ebből a folyamatból származó egyik legismertebb könyv az Aleppói-kódex volt, ami 930 körül készült el. Ezt azután a híres bibliatudós, Aaron ben Moses ben Asher látta el maszorétikus jegyzetekkel – azaz a kódexet összhangba hozta az általa ismert hagyománnyal: rögzítette a szavak helyesírását, az ékezeteket és a kiejtés. Az Aleppói kódex azután az írástudók számára zsinórmértékül szolgált, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a Bibliát helyesen másolták le. Sajnos mostanra kevesebb, mint 300 maradt meg az Aleppói kódex egykori 487 eredeti fóliánsából.

A Héber Biblia az emberiség történetének legnagyobb hatású könyve és a nyugati civilizáció alapköve.

A Héber Biblia legkorábbi példánya Sassoon-kódex néven ismert könyv, amely nevét híres modern-kori tulajdonosáról, David Solomon Sassoonról (1880–1942), a judaika és héber kéziratok szenvedélyes gyűjtőjéről kapta. A 9. század végén vagy a 10. század elején keletkezett Sassoon-kódex a Héber Bibliának mind a 24 könyvét tartalmazza – 12 lap kivételével – és annak a legkorábbi teljes, Leningrádi kódex néven ismert kiadását csaknem egy évszázaddal megelőzi.

Fontos, hogy a Sassoon-kódex a maszoréták eredeti jegyzeteit, azaz a bibliai szöveg helyes leírására és kiejtésére vonatkozó kommentárokat is tartalmazza. Közöttük az egyikben „a nagy tanító Aaron ben Moses ben Asher-re”, valamint az Aleppói-kódexre történő hivatkozás található, ami azt valószínűsíti, hogy a Sassoon-kódex maszoréta másolója ismerhette előbbit, amikor Tiberiasban vagy Jeruzsálemben élt a 10. vagy 11. században.

A Sassoon-kódex 2023. május 16-án kerül kalapács alá a Sotheby’s árverésén, és miután a kikiáltási ár valahol 30 és 50 millió USD között várható, nagyon valószínű, hogy a legértékesebb történelmi dokumentum lesz, amit valaha aukcióra bocsájtottak. A tudósok előtt már a 1960-as évek végétől ismert volt fölbukkanása, miután évszázadokra eltűnt, legutóbb pedig 40 éve jelent meg újra. A csodálatos kötet világkörüli útra indul, ami a londoni Sotheby’s kiállítással kezdődik február 22–28 között, majd a Tel-Avivi ANU Museum of the Jewish People, Dallas, Los Angeles és New York City lesznek a további állomások.

“A Héber Biblia a szent, alapvető szöveg a Föld népei számára” – mondja Sharon Liberman Mintz, a Sotheby’s Books & Manuscripts Department judaika főmunkatársa. A kánon szerint a Héber Biblia 24 könyvből áll; három része: a Tóra, Neviim (Próféták) és a Ketuvim (Iratok) . A keresztények Ótestamentum néven tisztelik, és az Iszlám tanítása szerint a Tóra és a Zsoltárok szent könyveknek számítanak.

“A Sassoon-kódex arról tanúskodik, hogy milyen hatással volt a Héber Biblia a civilizáció pilléreire – a művészetre, kultúrára, a jogrendszerre, és politikára – évszázadokon keresztül.”

“A Sassoon-kódex a Héber Biblia monumentális átalakulásáról tanúskodik a történelem során” – folytatja Mintz. „A bibliai szöveg megjelenése könyv formájában döntő fordulópontot jelentett az isteni szó általunk történő értelmezésében és arról tanúskodik, hogy milyen hatást gyakorolt a Héber Biblia a civilizáció pilléreire – a művészetre, kultúrára, jogra és politikára – az évszázadok során.”

A Sassoon-kódex nemcsak az ábrahámi vallások fejlődéséről és terjedéséről, valamint a szóbeli hagyományokról az írásbeli hagyományokra történő átmenetről ad áttekintést, hanem az évszázadokra terjedő annotációk és bejegyzések a Levante középkori történelmét is tükrözik.

A kódex a döntő láncszem az ókori holt-tengeri tekercsek és a modern biblia között.

A legkorábbi bejegyzések a könyv utazásairól számolnak be, és arról, hogy Khalaf ben Abraham hogyan adta el a könyvet Isaac ben Ezekiel al-Attarnak, aki később fiaira, Ezékielre és Maimonra hagyta. A 13. században a kódexet a kelet-szíriai Makisin (Maskada) városának zsinagógájának ajándékozták, itt kötötték újra először. Makisin városát vagy a mongol sereg pusztította el a 13. században, vagy Timur hadai az 1400-as években. A kódexet megőrzésre Salama ibn Abi al-Fakhr kapta azzal, hogy a zsinagóga újjáépítését követően szolgáltassa vissza azt.

A zsinagóga nem épült újjá, a kódex odüsszeája folytatódott, míg végük Sassoon szerezte meg 1929-ben, aki a könyvtáblát a kötés belső borítójára rögzíttette. Shaul Seidler-Feller, a Books & Manuscripts judaika tanácsadója: “David Solomon Sassoon a világ egyik legfontosabb magánkönyvtárát és judaika gyűjteményét hozta létre, melynek gyöngyszeme kétségkívül a Sassoon-kódex.”

A Sassoon-kódex mérföldkő a Héber Biblia kialakulásának történetében, és megjelenése a májusi árverésen tükrözi páratlan jelentőségét. „Kiválóságát, jelenlétét és vonzerejét több mint ezer éves történetének köszönheti”, jelentette ki Richard Austin, a Books & Manuscripts részleg vezetője.

Sotheby’s.com – Bassa László