Mivel fedik be a vért? – Misna magyarul, Hulin 6.
Raban Simon ben Gámliel szabályként azt mondja: olyan (szemét) amiben a növény megterem, alkalmas a vér befedésére, amiben nem terem meg, nem alkalmas.
Hulin traktátus 6.
A hulin szó, jelentése hétköznapi, közönséges. A hulin, a talmudi szóhasználatban a kodes ellentéte, vagyis, ami hulin, ahhoz nem tapad semmiféle szentség. A Hulin Traktátus tizenkét részből áll, és lényegileg a kóserság és a vágás rituális szabályait tartalmazza, köztük a fogyasztásra kerülő állatok kóserságának ismertető jeleit, szabályait.
Hulin 6/1
A szabály, miszerint be kell fedni az állat kifolyt vérét a föld porával, kötelező az országon belül és azon kívül, a szentély létezése idején és azután, a hulin esetén, de a mekudasim esetén nem. A vadon élő állatnál és háziállatnál, egyaránt, a madárnál is, akár az állat szabadon él, vagy vadásszák. A szabály a koj-ra[1] is vonatkozik, mert a koj milétét kétség fedi. (A koj-t ) nem vágják le ünnepnap, de ha mégis levágják, nem fedik be a vérét.
Hulin 6/2
Aki állatot, (madarat vagy vadat) vág és az treifának[2] bizonyul, vagy aki idegen áldozat céljából vág, vagy aki hulin-t vág belül, [3] vagy megszentelt állatot kívül, vagy megkövezésre való vadat vagy madarat, Rabbi Meir szerint köteles (befedni a vért), a Bölcsek szerint nem. Ha vág és a kezei között az állat nevelá lesz, vagy elvágja a torkát, mentes a vér eltakarása alól.
Hulin 6/3
Süketnéma, gyengeelméjű vagy kiskorú, ha vág, és mások meglátják, köteles elfedni az állat vérét. Ha magukban vannak, nem szükséges. Hasonlóan, ha látják őket és megszegik az anya és borja (ne vágják le egyszerre) parancsolatát, utánuk tilos a vágás. Ha magukban vannak, Rabbi Meir megengedi utánuk a vágást, a Bölcsek megtiltják, de abban engedékenyek, ha valaki vág utánuk, hogy az ne kapjon negyven vesszőcsapást.
Hulin 6/4
Ha száz állatot vág ugyanazon a helyen, a vér befedése egyszerre történik, mindegyik után. Ha száz madarat vág ugyanazon a helyen, a vér befedése egyszerre történik, mindegyik után. Vad és madár együttes vágása, a vér befedése egyszerre történik, mindegyik után. Rabbi Jehuda úgy jár el, hogy az állatot levágja, befedi a vérét, majd utána a szárnyast vágja le. Vág és nem fedi be a vért, és valaki ezt meglátja. Ezután köteles befedni. Ha befedte a vért, és a vér láthatóvá vált, nem köteles újra befedni. Ha a szél befedi a vért, ő akkor is köteles befedni.
Hulin 6/5
(Ha az állat vére) vízzel keveredik, de még a vér látványát kelti, köteles betakarni. Ha borral keveredik, úgy tekintik, mintha víz lenne. Ha szarvasmarha, vagy más állat vérével keveredik, víznek tekintik. Rabbi Jehuda azt mondja: vér nem “semlegesít” vért.
Hulin 6/6
A vért, amely szétspriccel, vagy a késen marad, be kell fedni. Rabbi Jehuda kérdezi, mikor? Ha nincs mellette más vér. De ha van ott más vér (más vágásból származó) nem kell befedni.
Hulin 6/7
Mivel fedik be (a vért)? És mivel nem fedik be? Finom eloszlású szeméttel, homokkal, mésszel, őrölt cseréppel, téglaporral, vagy a hordó elporított dugaszával. Ne fedje be darabos szeméttel, durva homokkal, vagy őröletlen agyaggal, cserepekkel, vagy ne tegyen rá edényt. Raban Simon ben Gámliel szabályként azt mondja: olyan (szemét) amiben a növény megterem, alkalmas a vér befedésére, amiben nem terem meg, nem alkalmas.
[1] Koj: nem tudni, miféle állat, vagy vad
[2] Treifá. – tilos enni belőle (tréfli)
[3] belül: a szentélyen belül