Mit fizet a bántalmazó a bántalmazottnak? – Misna magyarul, Bává Kámá 8.

Aki társát testileg bántalmazza, köteles őt kárpótolni az alábbi okok miatt: a testi sérülés, az okozott fájdalom, a gyógykezelés, az anyagi veszteség, és az erkölcsi sérelem.

 

Nezikin (נזיקין) károk, másképp: a károk rendje  a Misna negyedik rendje.

Nagyrészt a zsidó bűnügyi és polgári törvényekkel foglalkozik, valamint a zsidó törvény végrehajtó szerveivel. A Nezikin, (károk rendje) tíz traktátusból áll:

Bává Kámá – első kapu

Bává Meciá – középső kapu

Bává Bátrá – utolsó kapu

Szánhedrin – a nagy törvényszék

Mákot – vesszőzés

S’vuot – eskütétel

Edujot – tanúságtétel

Ávodá zárá – idegen vallás

Ávot– atyák bölcsessége

Horájot – döntések (vétekáldozattal kapcsolatban)

 A Bává kámá (első kapu) traktátusa polgári ügyekkel foglalkozik.

 

Bává Kámá 8

 

Bává Kámá 8/1

Aki társát testileg bántalmazza, köteles őt kárpótolni az alábbi okok miatt: a testi sérülés, (az okozott) fájdalom, a gyógykezelés, az anyagi veszteség, és az erkölcsi sérelem (miatt). (Testi) sérülés, hogyan? Megvakította, levágta a kezét, eltörte a lábát, a bántalmazott személyt úgy tekintik, mint egy rabszolgát, akit eladnak a rabszolgapiacon és felbecsülik az árát a (sérülés) előtt és után. Az okozott fájdalom, hogyan? Ha megégetik (ízzó) nyárssal vagy szeggel, akkor is, ha ezek csak a körmét érintették, vagy olyan helyen, ahol nem hagy nyomot, megbecsülik, mennyi fizetség fejében lenne képes az illető elszenvedni ilyen fájdalmat. A gyógykezelés? Ha megütötte, köteles megfizetni a gyógyítás költségeit. Ha sebek maradnak a testén, gondoskodnia kell azok gyógyulásáról. Ha ezeket nem az ütés okozta, nem felelős. Ha a seb begyógyul, majd kinyílik, és újra begyógyul, fizetnie kell a kezelést. Ha teljesen begyógyul a seb, nem kell fizetni. Anyagi veszteség? A vesztes egyént úgy tekintik, mintha őr lenne a tök ágyásainál, mivel az elvesztett karja vagy lába után már kapott kártérítést. Erkölcsi sérelem? Mindig annak a státuszától függ, aki okozza, és aki elszenvedi az erkölcsi sérelmet. Például, ha szégyenbe hoz egy ruhátlan embert, egy vakot, vagy egy alvó embert, felelős. Ha valaki leesik a tetőről és megsebesít valakit és erkölcsi kárt okoz a sérültnek, a sebesülésért fizet, de az erkölcsi sérelemért nem, mint az Írás mondja: “az egyiknek felesége, hogy megmentse (férjét) annak kezéből ki őt veri, s kinyújtja kezét és megragadja a szemérmét” (MTörv 25, 11). Csak akkor felelős valaki az erkölcsi sérelemért, ha azt szándékosan okozta.

 

Bává Kámá 8/2

A törvény szigorúbb az ember esetében, mint az ökör esetében, mivel az ember fizet a testi sérülés, a fájdalom, a gyógykezelés, az anyagi veszteség, és az erkölcsi sérelem (miatt) valamint a magzat kár után is fizet. Az ökör csak a sérülés miatt fizet, és a megsérült magzat[1] után nem fizet.

 

Bává Kámá 8/3

Aki testileg bántalmazza apját és anyját, nem okozva maradandó sérülést, vagy aki bántalmazza embertársát Jomkipur napján, az említett öt pontban felelős. Ha megsebez egy héber rabszolgát, felelős az említett öt pont szerint, kivéve az anyagi veszteséget.[2] Ha megsebez egy kánaánita rabszogát, kártalanítani kell az említett öt pont szerint. Rabbi Jehuda szerint a rabszolgák után nem kell fizetni az erkölcsi sérelem miatt.

 

Bává Kámá 8/4

Süketnéma, idióta, vagy kiskorú esete nehezen kezelhető, mert aki bántalmazza őket, az a fenti szabályok szerint büntethető, de ők nem büntethetők mások bántalmazásáért. Ugyancsak nehezen kezelhető a rabszolga vagy a férjezett asszony helyzete, mert nem büntethetők, ha másokat bántalmaznak, aki pedig őket bántalmazza, elítélhető. Egy idő múlva ők is fizetésképesek lehetnek, ha az asszony elválik, vagy ha a rabszolga felszabadul.

 

Bává Kámá 8/5

Aki testileg bántalmazza apját és anyját, és maradandó sérülést okoz, vagy szombaton bántalmazza embertársát, nem vonható felelősségre az említett öt pont szerint, mert életbevágó bűnt követett el. Ha valaki megsebesíti kánaánita rabszolgáját, nem vonható felelősségre az említett öt pont szerint.

 

Bává Kámá 8/6

Ha valaki fülön bokszolja embertársát, sela pénzt fizet (a károsodásért). Rabbi Jehuda a Galileai Rabbi Joszi nevében azt mondja: mane-t fizet. Ha megpofozza, 200 zuz-t fizet. Ha a kézfejével üti meg, 400 zuz-t fizet. Ha megrántja a fülét, kitépi a haját, leköpi és a köpés arcon éri, vagy lerántja róla a köpenyét, vagy kibontja a nő haját az utcán, 400 zuz-t fizet. Ez az általános szabály: minden sértést a sértett személy személyisége szerint (bírálnak el). Rabbi Ákiva szerint Izraelben még a szegények is szabad emberek, akik valaha tulajdonuk birtokában voltak, hisz mindenki Ábrahám, Izsák és Jákob gyermeke. Egyszer az történt, hogy egy férfi kibontotta egy nő haját az utcán és a nő Rabbi Ákivához fordult, aki 400 zuz büntetésre kötelezte. Erre a férfi azt mondta: Rabbi adj nekem időt, és adott. A férfi ekkor a nő udvara elé ment és ott összetört egy korsó olajat, az iszer értékű olaj a földre folyt, a nő felszedte az olajat a földről és a kezével a hajára kente. A férfi visszatért Rabbi Ákivához és azt mondta neki: Rabbi az ilyennek valóban kell adjak 400 zuz pénzt? Rabbi Ákiva azt mondta, (jogilag) nem számít, amit elmondtál, mert ha valaki megsebzi saját magát, és bár nincs erre oka, nem tartozik senkinek. De ha valaki más megsérti, az tartozik. Ha lenyesi a saját növényeit, nincs erre joga, de nem tartozik ezért senkinek. De ha más nyesi le, az büntetendő.

 

Bává Kámá 8/7

Ha valaki erkölcsi sérelemért büntetést fizet, nem nyer bocsánatot, amíg nem kéri a sértett bocsánatát, mert az Írás azt mondja:  ”és most add  vissza ama férfi feleségét, mert próféta ő és imádkozni fog éretted” (Ter 20, 7). És honnan tanuljuk, hogy aki megbocsájt, mutasson könyörületet? Írva van: “Ábrahám Istenhez imádkozott és Isten meggyógyította Ávimelechet” (Ter 20, 17). Ha valaki azt mondja: “vakíts meg, vágd le a kezem, vagy törd el a lábam”. Ha valóban ezt teszi büntetést érdemel. Akkor is, ha hozzáteszi: “azzal a feltétellel, hogy nem kapok ezért büntetést”, akkor is büntetést érdemel. Ha azt mondja: “tépd össze a ruhámat, törd össze a korsómat”. Ha megteszi, büntetést érdemel, és ha hozzáteszi: “azzal a feltétellel, hogy nem büntetnek meg”, nem büntetik meg. Ha azt mondja: “tedd ezt és ezt, azzal a feltétellel, hogy nem büntetnek meg, felelősségre vonható, ha szándéka személy vagy tulajdon ellen irányul.

 

[1] Ha megsérül egy állapotos nő magzata

[2] Mivel a saját rabszolgája