Misna magyarul – Taanit 1.

Mikor ez az idő is elmúlt, és az imádság (esőért) válasz nélkül maradt, elmarad a kereskedés, az építkezés, a fák ültetése, az eljegyzések és a barátságos üdvözlés, az embereket mintha az Örökkévaló büntetése sújtaná.

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.  

A Szuká traktátus után most a Taanit traktátust közöljük.

 

Szeder MOED

Misna Táánit: a böjtnapok törvényét tárgyalja. A böjt idején tilos az evés és az ivás. A nagyböjt ma a TISÁBEÁV (áv hónap kilencedike) és JOM KIPUR-ra (engesztelő nap) vonatkozik. A teljes böjt kb. 25 óra, mely idő alatt az evés és ivás tilalma mellett a tisztálkodás és a cipő viselése, valamint a testi örömök tiltottak.

 

1/1

Mikor kérik az esőhozatal isteni beavatkozását?[1] Rabbi Eliezer szerint az ünnep (=Szukot) első napjától. Rabbi Jehosua szerint az ünnep utolsó napjától. Rabbi Jehosua azt mondta neki, (Rabbi Eliezernek) hogy ünnep közben az eső átok számba megy, minek a könyörögés! Rabbi Eliezer azt válaszolta: én se azt mondtam, hogy könyörögjön, csak azt, hogy említse így (imájában) „mesiv há ruáh umorid hágesem beonáto” (fújjon a szél és hozzon esőt idejében). Azt válaszolta: ha ez a helyzet, akkor említheti (ugyanezt) egész évben.

 

1/ 2

Nem imádkoznak (korábban) esőért, csak röviddel az esős (évszak) előtt. Rabbi Jehuda azt mondja: az utolsó, aki az ünnep utolsó napján a Tóra elé járul megemlíti[2], de az első nem említi meg. Pészah első ünnepnapján az első megemlíti (az esőt), az utolsó nem említi. Meddig kérnek esőt, Rabbi Jehuda azt mondja: amíg Pészah ünnepe véget ér. Rabbi Meir azt mondja: amíg niszán hónapja véget ér, mert Joel próféta könyvében (2. 23) ezt mondták: „és hullatott nektek esőt, meg őszi esőt és tavaszi esőt az első[3] hónapban”.

 

1/ 3

Márhesván hónap[4] harmadik napján esőért imádkoznak. Rábán Gámliel szerint e hónap hetedik napján, vagyis tizenöt nappal a sátoros ünnep után, hogy az izraelita zarándokok közül az utolsó is visszajusson az Eufrátesz partjára.[5]

 

1/ 4

Ha márhesván hónap tizenhetedikéig sem ered el az eső, akkor az emberek önként három böjt-napot tartanak, úgy hogy (böjt előtt), sötétedéstől kezdve esznek és isznak, és aztán szabad dolgozni, mosakodni, olajjal bedörzsölni a testet, cipőt (ill.) szandált húzni, és a házastársi kötelességnek eleget tenni.

 

1/ 5

Ha Kiszlév hó[6] is elérkezett és még nem eredt el az eső, a bet din (rabbinikus bíróság) három böjt-napot rendel el az egész közösség számára. A böjtöt megelőző éjszaka[7] esznek és isznak, és aztán szabad dolgozni, mosakodni, olajjal bedörzsölni a testet, cipőt (ill.) szandált húzni, és a házastársi kötelességnek eleget tenni.

 

1/6

Elmúltak (ezek a hónapok) és az imádság nem segített, a bet din utasítására három újabb böjt-nap kezdődik az egész közösség számára. A böjtöt megelőző időben (este) esznek és isznak, de aztán (reggeltől) tilos a munka, a mosakodás, az olajozás, tilos szandált húzni, a házastársi kötelességet betartani. A fürdőket bezárják. Ha ezek az idők is elmúltak, és nem válaszoltak (az imádságra) a bet din még hét további böjt-napot ír elő, ami mostanáig összesen tizenhárom böjt-nap. Ez a hét abban is különbözik az előbbi hat böjt-naptól, hogy sófárt fújnak, az üzleteket bezárják, hétfőn kissé megemelik az üzlet redőnyét, csütörtökön pedig teljesen (felhúzzák a redőnyt) a közeli szombat szentsége miatt.

 

1/7

Mikor ez az idő is elmúlt, és az imádság válasz nélkül maradt, elmarad a kereskedés, az építkezés, a fák ültetése, az eljegyzések és a barátságos üdvözlés, az embereket mintha az Örökkévaló büntetése sújtaná. Az emberek pedig egyénileg visszatérnek a böjthöz, niszán hó végéig. Ha niszán is elmúlt és nem esett, ez már átoknak minősül, amint írták, 1Sámuel 12, 17: „nemde búzaaratás van ma? Kiáltok az Örökkévalóhoz és adni fog mennydörgést és esőt”.

[1] Említik: az esőért való könyörgés imáiban.

[2] Megemlíti: esőt kér.

[3] Régen niszán volt az év első hónapja.

[4] Marhesván vagy hesván, az év második hónapja (Tisré után).

[5] A jeruzsálemi zarándokok sokaságára utal, akik Babilóniában élnek.

[6] Kiszlév: a harmadik hónap neve.

[7] A böjt reggel kezdődik. Minden este sötétedéstől reggelig ehet és ihat, stb.