Misna magyarul – Szuká 3.

“Az ember nem teljesíti a szukoti kötelességét az első ünnepnap a barátja lulávjával. Az ünnep többi napján a barátja lulávjával is teljesítheti a kötelességét.”

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.  

A Skálim traktátus után most a Szuká traktátust közlését kezdjük el.  A Moed rendhez tartozó szuká(többesszám: szukot) traktátus arra az ideiglenes lakhelyre vonatkozik, amelyet Izrael népe az egyiptomi kivonulás utáni időszakban használt. Így szól a parancsolat, Mózes ötödik könyvében: „ünnepeld meg hét napig a szukot ünnepét” (MTörv 16.13). A traktátus leírja a szukot ünnepe során használt lakhely szabályait.

 

Misna, MOED RENDJE

Szuká 3

 3/1

Száraz, lopott luláv,[1] nem megfelelő.[2] Asérából[3] való, vagy a kiközösített városból,[4] nem megfelelő. A teteje megsérült, a levelei szétnyíltak,[5] nem megfelelő. Ha levelei szétnyíltak, alkalmas. Rabbi Jehuda azt mondja: felül össze fogja őket. A hár há-bárzel (vashegy) pálmája megfelelő. Luláv, melynek hossza három tenyér, elég a lendítéshez, megfelelő.

 

3/2

Száraz, lopott hádász (mirtusz) nem megfelelő. Asérából való. vagy a kiközösített városból, nem megfelelő. A teteje megsérült, a levelei lehullottak, vagy több bogyó volt rajta, mint levél, nem megfelelő. Ha (lecsipkedik) a bogyóit, megfelelő. Az ünnepnapon nem csipkedik le.

 

3/3

Lopott vagy száraz fűzfaág, nem megfelelő. Asérából való, vagy a kiközösített városból, nem megfelelő. A teteje megsérült, levelei lehullottak, a fűz nem megfelelő. Hervadt, vagy levelei egy része lehullott, vagy a gazdáé,[6] megfelelő.

 

3/ 4

Rabbi Jismáel azt mondja: a (a „négy fajta” csokrában) három hádásznak (mirtusz), két fűznek és egy lulávnak és egy etrognak[7] kell lenni. Még akkor is megfelelő, ha a (hádász közül) kettő törött és egy nem. Rabbi Tarfon szerint (akkor is alkalmas), ha mindhárom törött tetejű. Rabbi Ákiva azt mondja: miként egy luláv kell és egy etrog, a hádászból és az árávából (fűz) is elég egy.

 

3/ 5

Száraz, lopott etrog, nem megfelelő. Az áserá bálványnak ajánlott, vagy a kiközösített városból való, nem megfelelő. Orlának[8] (számító etrog), nem megfelelő, tisztátalan adománynak (trumá) számító, nem megfelelő. Tiszta trumából ne vegyen (etrogot), ha mégis vett, az megfelel.  Ha a demájból vett, Bet Sámáj megtiltja, Bet Hilel megengedi. A Jeruzsálembe hozott második tizedből ne vegyen, ha vett, megfelel.

 

3/6

Ha kinövések beborították a nagyobb részét (etrognak), vagy a csúcsa letörött, vagy meghámozták, vagy meghasadt, luk van rajta, vagy hiányzik belőle, nem megfelelő. Ha csak kis részét borították el kinövések, a szár levált róla, luk van rajta, de semennyi sem hiányzik belőle, megfelelő. A fekete etrog alkalmatlan. A póréhagymához hasonló zöld, Rabbi Meir szerint alkalmas, Rabbi Jehuda szerint alkalmatlan.

 

3/7

A legkisebb méretű (elfogadható) etrog Rabbi Meir szerint akkora, mint a dió, Rabbi Jehuda szerint, mint a tojás. A nagy méretről mondja Rabbi Jehuda: egy kézzel kettőt tart, Rabbi Joszi szerint két kézzel egyet.

 

3/8

Rabbi Jehuda szerint a lulávot a saját fajtájával kötik össze.[9] Rabbi Meir szerint egyszerű spárga is megteszi. Hozzátette Rabbi Meir: Jeruzsálem lakói arany fonállal fogták össze a lulávot, de azt mondták neki, hogy alul a (csokrot) a saját fajtája fogta össze.

 

3/9

Hol lendítették meg a lulávot a (Hálel mondásánál)? A „hodu le-sem”-nél az elején és a végén, és az „ áná há-sem hosiá ná”-nál Bet Hilel szerint. Bet Sámáj szerint az „áná há-sem háclihá-ná”-nál is. Azt mondta Rabbi Ákiva: megfigyeltem Rábán Gámlielnél és Rabbi Jehosuánál, hogy mikor az egész nép lendített ezeknél a részeknél, ők csak az „áná  há-sem hosiá- ná”-nál lendítettek. Aki messziről jött és nem volt nála luláv, hazamegy és otthon lendít az asztal előtt. Ha nem vette kézbe a reggeli imánál, vegye kézbe alkonyatkor, mivel a lulávval egész nap imádkozhat.

 

3/10

Ha valaki számára rabszolga, asszony vagy kiskorú mondja a hálelt, minden szavukat meg kell ismételni, mert átok ülhet a fején, mert nem tanulta meg egyedül mondani a szöveget. Ha felnőtt mondja számára, minden sor után ismétli: háleluja.

 

3/11

Olyan helyen, ahol megismételnek minden sort, ő is megismétli. Ahol az imát úgy mondják, ahogy írva van (egyszer), ő is úgy mondja. Ahol áldást mondanak utána, ő is áldást mond. Mindenki a hely szokását követi. Aki lulávot vásárol a barátjától[10] a smitá (hetedik) évében, a (barátja) etrogot is adjon neki ajándékba, mivel azt úgy sem vásárolhatna[11] másnál a hetedik évben.

 

3/12

Régebben hétszer vittek lulávot a szentélybe, az ország egyéb helyein csak egyszer. Mikor a szentélyt elpusztították, Rábán Johánán Ben Zákáj úgy döntött, hogy az országban hétszer (imádkozzanak) lulávval, a szentély emlékére, és az (omer lengetés) napját betiltotta.[12]

 

3/13

(A szentély fennállásának idején), mikor a szukot ünnepének első napja szombatra esett, (pénteken) az egész nép a zsinagógába vitte a lulávját. A következő nap (szombat reggel), mikor érte jöttek, mindenki felismerte és kézbe vette a saját lulávját. Mert azt mondták a Bölcsek: az ember nem teljesíti a szukoti kötelességét az első ünnepnap a barátja lulávjával. Az ünnep többi napján a barátja lulávjával is teljesítheti a kötelességét.

 

3/14

Rabbi Josze azt mondja: Ha az ünnep első napja szombatra esik, és véletlenül kihozta a lulávot a közterületre, nem vétkes, mert micvát teljesített.

 

3/15

Az asszony számára nem kötelező a luláv parancsolata, de elfogadja a fiától vagy a férjétől a lulávot és visszateszi a vízbe[13] szombaton. Rabbi Jehuda azt mondja: szombaton visszateszik a vízbe (hogy ne hervadjon) és ünnepnap vizet adnak hozzá, és közbenső napokon kicserélik a vizet. Kiskorú, aki már lendíteni képes (a lulávot) köteles.

[1] Luláv: pálmaág, a szukoti ünnep négy fajtájából.

[2] Megfelelő: a négy féle (szukoti) növény parancsolatához.

[3] Aséra: bálványimádságra használt fa.

[4] Kiközösített város: héb. Ir hánidáhát. Város, melyben a lakosság többsége bálványimádó.

[5] A pálmaág legyezőszerűen szétnyílik. Szétnyílik, de összefogták őket.

[6] Gazdáé: nem folyóparton nő a fűz, hanem megművelt föld körül.

[7] Etrog: citromhoz hasonló gyümölcs.

[8] A négy évnél fiatalabb fa gyümölcse tiltott, orlá-nak számít.

[9] Saját fajtájával: vagyis pálmalevéllel. A kéfdés: összefogják a lulávot (a négy fajtát) vagy összekötik?

[10] A barátja feltehetően ám há-árec, (tanulatlan) aki nem tartja be a hetedik év parancsolatait.

[11] Lulávot árulhatnak a hetedik évben is mert az nem ehető, de az etrog étel, és nem kereskednek vele a hetedik évben (ezért ingyen adja).

[12] Héb. Jom henef. Az első gabona áldozata, Niszán hónapban.

[13] Vízbe: a lulávot vízben tartják, mint egy csokor virágot.