Misna magyarul – Szuká 2.

Aki a szukában az ágy alatt alszik, nem teljesítette kötelességét. Rabbi Jehuda azt mondja: a Vének jelenlétében az ágy alatt szoktunk aludni, és soha nem tiltották meg nekünk.

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.  

A Skálim traktátus után most a Szuká traktátust közlését kezdjük el.  A Moed rendhez tartozó szuká (többesszám: szukot) traktátus arra az ideiglenes lakhelyre vonatkozik, amelyet Izrael népe az egyiptomi kivonulás utáni időszakban használt. Így szól a parancsolat, Mózes ötödik könyvében: „ünnepeld meg hét napig a szukot ünnepét” (MTörv 16.13). A traktátus leírja a szukot ünnepe során használt lakhely szabályait.

Misna, MOED RENDJE

Szuká 2

2/1

Aki a szukában[1] az ágy alatt alszik, nem teljesítette kötelességét.[2] Rabbi Jehuda azt mondja: a Vének jelenlétében az ágy alatt szoktunk aludni, és soha nem tiltották meg nekünk. Rabbi Simon azt mondja: történt Távival, Rábán Gámliel szolgájával, aki az ágy alatt szokott aludni (a sátorban), és Rábán Gámliel eldicsekedett a véneknek: „Láttátok a szolgámat, Távit? Ő a Bölcsek tanítványa és tudja, hogy a rabszolgára nézve nem kötelező a szuká parancsolata, ezért alszik az ágy alatt. Ebből azt tanultuk, hogy aki az ágy alatt alszik, nem teljesíti a szuká parancsolatát.

2/2

Ha szukoti sátrát az ágy lábaihoz erősíti, (a szuká) érvényes. Rabbi Jehuda azt mondja: ha nem képes megállni a saját lábain, nem érvényes. Egyenetlen tetejű sátor, melyben az árnyék nagyobb, mint a napsütötte rész, érvényes. Ha a tető annyira zárt, mint egy házban és a csillagokat se lehet látni, érvényes.

2/3

Aki szekér tetejére állítja a sátrát, vagy hajóra, érvényes és ünnepkor látogatható. Ha fa tetejére, vagy a teve hátára, érvényes, de ünnepkor nem látogatható. Ha a sátor két oldalát fa képezi és egyik oldalát „emberi kéz” (készítette), vagy két oldalát ember készítette és egyik oldala a fa, mindkét esetben érvényes, de ünnepkor nem használható. Három (oldal) ember keze műve és egy a fa, érvényes és ünnepkor használható. Ez a szabály: bármilyen (sátor), mely megáll a lábán, akkor is érvényes, ha „elvesszük” onnan a fát, és használható ünnepkor.

2/4

Ha fák között emeli a sátrát, és a (sátor) oldalait a fák képezik, a sátor érvényes. Micvá (parancsolat) küldöncei,[3] fel vannak mentve a szuká parancsolata alól. Betegek és áplolóik fel vannak mentve a szuká parancsolata alól. (Szukot ünnepén), evésre és ivásra a sátoron kívül csak alkalmi étkezés lehetséges.[4]

2/5

Történt, hogy Rábán Johánán ben Zákájnak ételkostolót hoztak a készülő ételből, és Rábán Gámlielnek két szem datolyát és egy korsó vizet. Mindketten kiszóltak: „hozzátok fel a sátorba.” Mikor Rabbi Cádoknak egy tojásnyinál kevesebb ételt kínáltak, szalvétába tette, és a sátoron kívül ette meg, és nem is mondott rá áldást.

2/6

Rabbi Eliezer azt mondta: az ember tizennégy étkezést köteles elfogyasztani a sátorban: egyet nappal és egyet este.[5] Bölcsek azt mondták: nincs erre meghatározott mérték, kivéve az ünnep első estéjét, (amikor köteles enni). Rabbi Eliezer azt is mondta: aki nem evett az ünnep első estéjén, az kipótolhatja az ünnep utolsó estéjén. A Bölcsek erre azt mondták: ez a dolog nem váltható meg, miként a Kohelet[6] (1) írja: „ami görbe, nem bír egyenessé válni, és hiányt nem lehet számlálni”.

2/7

Ha valakinek a feje és (testének) zöme a sátorban van és az asztal a házban van, Bét Sámáj elveti, Bét Hilel elfogadhatónak tartja. Bét Hilel azt mondta Bét Sámájnak: „hát nem az történt, hogy Bét Sámáj bölcsei és Bét Hilel bölcsei látogatóba mentek Rabbi Johánán ben háHoroni- hoz, és úgy találták, hogy a feje és testének zöme a sátorban van, és asztala pedig a házban.[7] Nem szóltak neki. Bét Sámáj pedig így szólt: „lám itt a bizonyíték”. Azt is mondták neki (Rabbi Johánánnak) hogy ha ez volt a szokásod, egész életedben, soha nem tettél eleget a szuká parancsolatának.

2/8

Asszonyok, rabszolgák, kiskorúak fel vannak mentve a szuká parancsolata alól. Kiskorú, aki már önálló,[8] köteles eleget tenni a szuká parancsolatának. Történt, hogy az idősebb Sámáj menye fiúgyermeket szült (szukotkor), és ekkor az (öreg Sámáj) kivett egy darabot a mennyezetből és a kisgyerek ágya fölé a helyére szkáh-ot tett.

2/9

A szukoti ünnep hét napja során sátrát tegye állandó lakhelyévé, a házát pedig ideiglenes lakhellyé. Ha elered az eső, mikor lehet kiüríteni (a sátrat)? Ha a kása megromlik. Erre példát is mondtak: mire hasonlít a dolog? Rabszolgára, aki egy pohárral tölt a gazdájának, de erre a gazda kancsó vizet önt a (rabszolga) arcába.

Jegyzetek

[1] Szuká – a szukoti ünnep sátra.

[2] Mert az ember feje felett közvetlenül, a SZKÁH kell legyen.

[3] Micvá küldöncei: pl. leánykérőbe mennek.

[4] Szukot ünnepén a főbb étkezések a sátorban történnek.

[5] Kétszer hét (szukot napjainak száma) : 14.

[6] Kohelet: Salamon bölcsességei.

[7] Házban: vagyis nem a sátorban. Bet Sámáj attól tart, hogy az ember az asztala után megy, és nem a sátorban eszik.

[8] Önálló: nem függ az anyjától.