Misna magyarul – Szotá 4.
“A következők esetekben a Bet Din -nél (bíróság) gyanú ébred: ahol a férj megsüketül, vagy gyenge elméjű, vagy börtönviselt. Ez esetben nem kell inni keserű vizet, de a ketubához nem nyúlhat. Rabbi Josze szerint megitatják. Ha a férj kiszabadul a börtönből, megitathatják az asszonyt.”

Egbert van der Poel: A keserűvíz itatása
Misna, magyarul Ismétlés (héberül שְׁנָהמִ misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.
A Násim (Asszonyok) nevű rend következő része a szotá (שוטה) nevezetű traktátus. A traktátus tárgya a tisztességes útról letérő nő, akit házasságtöréssel gyanúsítanak. A puszta gyanú (ill. féltékenység) mellett felmerül a házasságtörés esete és említést nyer annak félelmetes vizsgálata. A traktátus kilenc részből áll.
Szotá traktátus 4
Szotá 4/1
Eljegyzett nő vagy özvegy, aki jibumra[1] vár, nem iszik a keserű vízből és a ketubáját se váltja ki, mivel írva van: „asszony, aki férjétől eltévelyeg” (Szám 5, 29). Ez nem vonatkozik eljegyzett nőre, se özvegyre, aki jibumra vár[2]. A főpap özvegye, vagy elvált nő, vagy az, aki hálicát[3] csinált a közönséges pap (férjjelölt) számára, a mamzeret, vagy a gibeonita nő[4], ezek nem isznak a keserű vízből és nem váltják ki a ketubájukat.
Szotá 4/2
A következő esetekben nem isznak a keserű vízből és nem veszik fel a ketubájukat: ha azt mondja „tisztátalan vagyok”, vagy tanúk igazolják, hogy tisztátalan, vagy azt mondja: „nem akarok inni abból a vízből.” Ha a férje azt mondja: „nem veszem rá, hogy igyon a keserű vízből”, vagy út közben[5] nemi kapcsolatot létesített a nővel, (ezekben az esetekben) a nő felveszi a ketubáját, és nem iszik. Ha a férj meghal, mielőtt ittak, Sámáj iskolája szerint nem iszik és felveszi a ketubá szerinti járadékot, Hilel iskolája szerint nem iszik és nem veszi fel a ketubát.
Szotá 4/3
Asszony, aki előző férjétől várandós, vagy előző férjétől szoptatós, Rabbi Meir szerint nem iszik a keserű vízből és nem kéri a ketubáját. A Bölcsek szerint elválhat tőle, egy idő után újra feleségül veszi. Terméketlen vagy fiatal asszony, aki szülésre alkalmatlan, nem iszik és nem veszi át a ketubáját. Rabbi Eliezer szerint a férj(ük) másik asszonyt is elvehet, akit megtermékenyít és lehet tőle gyereke. Minden más nő vagy iszik a keserű vízből, de akkor a ketubát nem veszik fel.
Szotá 4/4
Pap felesége iszik és viszonya feleségéhez megengedett. Eunuch felesége iszik keserű vizet. Az együtt tartózkodás tiltott az ilyen feleségnek, kivéve kiskorúakat, vagy akik nem számítanak férfinek.
Szotá 4/5
A következők esetekben a Bet Din -nél (bíróság) gyanú ébred: ahol a férj megsüketül, vagy gyenge elméjű, vagy börtönviselt. Ez esetben nem kell inni keserű vizet, de a ketubához nem nyúlhat. Rabbi Josze szerint megitatják. Ha a férj kiszabadul a börtönből, megitathatják az asszonyt.
[1] Jibumra vár: özvegy, aki férje testvérének házassági ajánlatára vár
[2] Mivel ezek nem számítanak feleségnek
[3] Hálicá: jávám, akit az özvegyasszony felment a házassági kötelesség alól
[4] mamzeret: fattyú, gibeonita: különleges státuszu a kánaiániták közül, akik a Jósua féle honfoglalás óta vízhordók vagy favágók
[5] Út közben: útban Jeruzsálembe