Misna magyarul – Szotá 1.

Arról, aki féltékenységében figyelmezteti a feleségét, Rabbi Eliezer azt mondja: két tanú jelenlétében figyelmezteti, és megitatja átokhozó vízzel.

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

A Násim (Asszonyok) nevű rend következő része a szotá (שוטה) nevezetű traktátus. A traktátus tárgya a tisztességes útról letérő nő, akit házasságtöréssel gyanúsítanak. A puszta gyanú (ill. féltékenység) mellett felmerül a házasságtörés esete és említést nyer annak félelmetes vizsgálata. A traktátus kilenc részből áll.

 

Szotá 1/1

Arról, aki (féltékenységében) figyelmezteti a feleségét, Rabbi Eliezer azt mondja: két tanú jelenlétében figyelmezteti, és megitatja az (átokhozó vízzel)[1] egymaga, vagy egy tanú jelenlétében. Rabbi Josua azt mondja, „kettő jelenlétében figyelmezteti és kettő tanúsága szerint megitatja.”

 

Szotá 1/ 2

Hogyan figyelmezteti? Azt mondja neki két (tanú) jelenlétében: „ne társalogj azzal az emberrel”. És ha beszélt vele, még akkor is megengedett a háza számára, ha a férje kohen, ehet továbbra is a trumá-ból. Ha azonban a férfivel titokban bezárkózik, és a tisztátalanság esik rajta, nem térhet vissza a házába, és tiltott számára a trumá. Ha (a férje) meghalt, (mielőtt ivott volna az átokhozó vízből) hálicát csinál[2] és nem házasodik levirátusi alapon.

 

Szotá 1/ 3

A következők számára[3] tiltott a trumából való fogyasztás: aki így nyilatkozik:[4]„tisztátalan vagyok számodra,” tanúk jelentették, hogy tisztátalan, (a nő) kijelentette, hogy nem iszik, vagy a férje nem szándékozik megitatni, vagy az út során nemi kapcsolatban volt a férjével. Mit tegyen vele a férje? A bíróság elé viszi a saját lakhelye közelében, és ott mellé adnak két rabbinikus tanítványt, akik felügyelnek, hogy ne történjék köztük nemi kapcsolat az (odavezető) út során. Rabbi Jehuda azt mondja: „a feleség bízik benne.”

 

Szotá 1/ 4

Felhozzák őt (a nőt) a Jeruzsálemi főbíróságra, (Bet Din háGádol), és figyelmeztetik, ahogy életbe vágó ügyekben szokás. (A bíró) így szól: „lányom, ugye (sok rosszat művel) a borivás, a kicsapongás, a fiatalság vagy rossz szomszédság?” „Tégy valamit az Örökkévaló nagy neve érdekében, melyet szentségben írtak, és nem könnyen mossa le a víz.” És még egyéb, se a nő, se apja házának családtagjaira nem tartozó dolgok hangzanak el.

 

Szotá 1/5

Ha a (feleség) azt mondja: „tisztátalan vagyok”, eltépi a ketubáját és (válási engedéllyel) távozik. Ha azt mondja: „tiszta vagyok”, felviszik őt a Keleti kapuhoz, amely a Nikanor kapu nyílása felett van, ahol a házasságtörőket itatják, és az asszonyok tisztulnak szülés után, és a leprások is itt tisztulnak. A pap megragadja a nő ruházatát, nem bánja, ha elszakad, vagy lebomlik a ruha, felfedi a nő mellét, majd a haja fonatait kinyitja. Rabbi Jehuda azt mondja: ha szép mellei vannak, nem fedi azokat fel, és ha a haja is szép, nem nyúl a hajfonathoz.

 

Szota 1/6

Ha fehér ruha volt rajta, feketét adnak rá. Ha aranyékszer volt rajta, nyakék, fülbevaló, gyűrű, mindet leveszik róla, hogy ne legyen vonzó. Ezután a pap vesszőfonatos kötelet köt a melle fölé. Aki látni akarja, oda jöhet, kivéve a nő rabszolgáit és rabszolganőit, és Ezékiel nyomán (23, 48) ezt mondják: „ne a te kirívó viselkedésedből tanuljanak más nők.”

 

Szotá 1/7

Ahogy az ember ítél, ugyanúgy ítéltetik. Mikor a nő bűnre ékesítette magát, az Isten taszítóvá tette, mikor a nő bűnre vágyott, az Isten felfedte őt. A nő a csípőjével kezdte a vétket, és a hasával folytatta, akkor a bűnhődést a csípővel kezdi és a hasával folytatja, a test sehova nem menekülhet.

 

Szotá 1/8

Sámson a szemei után ment, ezért a filiszteusok kivájták a szemeit, ahogy a Bírák könyvében (16, 2) leírták: „a filiszteusok lefogták és kiszúrták a szemeit”. Ávsálom büszke volt a hajára, ezért fennakadt a fán, a hajánál fogva. És mivel kikezdett apjának tíz ágyasával, tíz dárdadöfés érte: „és körülvette őt Joáv tíz fegyverhordozója (és addig döfködték, amíg meghalt).”(2Sámuel 18, 15). És azért is, mert három szívet nyert meg magának: apja szívét, a bíróság szívét és Izrael népének szívét, (2Sámuel, 15, 6), ezért „három dárdát vett a kezébe, és átszúrta Ávsálom szívét” (2Sámuel, 18, 1).

 

Szotá 1/9

És a jótettre jó válasz következik. Mirjám egy órát várt Mózesre, mint mondták: „és odaállott nővére a távolból, hogy megtudja, mi történik vele” (Kiv 2, 4). Ennek fejében Izrael népe hét napig várt rá (Mirjámra) a sivatagban: „és a nép nem indult el, míg be nem fogadták Mirjámot,” (Szám 12, 15). József érdeme, hogy eltemette az apját, és egy se volt a testvérei között, aki felülmúlta őt, és írva van: „És fölment József, hogy eltemesse atyját, és fölment vele szekérhad is, lovasok is”, Ter (50, 7, 9). Kit ismerünk, aki még Józsefnél is nagyobb volt Izraelben, mert Mózes érdemeként tekintik, hogy József csontjait eltemette, ezért Izraelben nem volt (Józsefnél) nagyobb: „És elvitte Mózes József csontjait magával” (Kiv 13, 19). És ki volt Mózesnél nagyobb, akinek csontjaival maga az Örökkévaló törődött: „És eltemette őt a völgyben” (MTörv, 34, 6). Ezt nem csak Mózesről mondták, hanem a többi igaz emberről, amint mondták: „Igazságosságod előtted jár, Isten dicsősége gyűjti majd egybe (csontjaidat)”, (Ésa, 58, 8).

[1] Átokhozó víz: A szentély padlójáról összegyűjtött hamu és víz keveréke

[2] Hálica: az elhunyt  férj fivérét felmenti a házasság kötelessége alól.

[3] Itt a pap (kohen) felesége és lányai értendők.

[4] És nem hajlandó inni a tisztító  vízből.