Misna magyarul – Sviit – 9.

Akinek maradt a hetedik év gyümölcséből és elérkezett a biur ideje, három étkezésnek megfelelő mennyiséget ajándékoz mindenkinek.

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

A Brachot, Peá, Demáj és Kilájim traktátusok után most a Sviit traktátust közöljük folytatásokban. Az első rész a magyarázatokkal itt, a második rész itt, a harmadik rész itt, a negyedik rész itt, a hatodik rész itt, a hetedik rész itt, a nyolcadik rész itt olvasható.

Héberből fordította és magyarázatokkal ellátta: Uri Asaf.

 

SVIIT: MISNA 9/1

A ruta, a vadeper, a portulakka, a hegyvidéki koriander, a folyóparti zeller és a rukkola mentes a tized alól, és akárkitől megvásárolható a szombatév idején, mert erre senki se ügyel. Rabbi Jehuda azt mondja: Mustárvirágot is szabad vásárolni, mert a törvénysértőket ezzel nem lehet gyanúsítani. Rabbi Simon azt mondja: Minden utóhajtás engedélyezett, kivéve a káposztáé, mert nincs hozzá hasonló a vadon termő növények között. A bölcsek szerint minden utóhajtás tilos.

 

SVIIT: MISNA 9/2

Három országban szokás az eltávolítás, a biur. [1] Ezek Júdea, a Jordán folyón túli vidék és Galilea. Mindhárom ország három tartományra osztható: Felső Galilea, Alsó Galilea és az Emek. Kfár Hánánjától északra, addig, ahol már nem nő a szikamor fa. Ez a Felső Galilea. Kfár Hánánjától délre, ahol megterem a szikamorfa, ez Alsó Galilea, és Tiberiás és környéke, az Emek vidéke. Júdea részei a hegyvidék, a síkvidék és a völgy. A lodi fennsík, vagy a dél síkja, és a hegyvidék, a Királyhegy, (hár hámelech). Bet Horontól a tengerig, az egy vidék.

 

SVIIT: MISNA 9/3

És miért beszéltek három országról? Azért, hogy jusson az embereknek a szombatév terméséből, külön-külön, mindegyik tartományban, és amíg utolsóban tart.[2] Rabbi Simon azt mondja: nem beszéltek három ország(részről), csak Júdeában. A többi ország olyan, mint a Királyhegy. És mindegyik ország egyforma az olajbogyó és a datolya termése szempontjából.

 

SVIIT: MISNA 9/4

A szabadon lévő termésből esznek, de abból nem, amit őriznek. Rabbi Joszi megengedi abból is, amit őriznek. Esznek a cserépedényekből, vagy a második termésből,[3] de nem a téli gyümölcsből. Rabbi Jehuda megengedi, feltéve, hogy a gyümölcs érése a nyár végére[4] befejeződik.

 

SVIIT: MISNA 9/5

Aki egy hordóban háromféle zöldséget savanyít, Rabbi Eliezer erről azt mondja, addig ehetik, amik az elsőből marad a földön, [ahol terem]. Rabbi Josua azt mondja: az utolsó is megteszi.[5] Raban Gamliel szerint, ha az egyik zöldség már nem terem a mezőn, azt a hordóból is fel kell számolni, [el kell égetni: biur]. A háláchá őt követi. Rabbi Simon azt mondja: minden zöldség ugyanannak számít a biur szempontjából.[6] A portulakka addig ehető, amíg articsóka terem a Bet Netofá völgyében.[7]

 

SVIIT: MISNA 9/6

Aki fűvet gyűjt, [addig ehet belőle] amíg nedves marad. Ha száraz füvet gyűjt [addig ehet belőle] amíg a második esős időszak[8] bekövetkezik. A nád és a szőlő leveléből [addig ehet] amíg magától leesik a növény száráról. Ha szárazon gyűjti őket, a második esős időszakig. Rabbi Ákivá szerint, mindegyik a második esős időszakig ehető.

 

SVIIT: MISNA 9/7

A fentiekhez hasonlóan, aki a társának házat ad bérbe, az esőkig, vagyis a második esős időszakig tegye. És esküt tesz, hogy az esőkig, a második esős időszakig nem számít anyagi haszonra a társától. Meddig járhatnak a szegények a gyümölcsös kertekbe?[9] Addig, amíg a második esőzés elkezdődik. Meddig használható és tüzelhető a sviit szénája és szalmája?  A második esőzésig.

 

SVIIT: MISNA 9/8

Akinek maradt a hetedik év gyümölcséből és elérkezett a biur  ideje, három étkezésnek megfelelő mennyiséget ajándékoz mindenkinek.[10] Rabbi Jehuda szerint a szegények ehetnek a biur ideje után is, a gazdagok nem. Rabbi Joszi azt mondja: Nemcsak a szegény , de a tehetős ember is ehet a biur után.

 

SVIIT: MISNA 9/9

Aki örökölt a hetedik év gyümölcséből, vagy ajándékba kapta, Rabbi Eliezer szerint [a biur idején] annak adják, aki azt megeszi. A bölcsek azt mondják: Ne legyen haszna a bűnösnek, hanem [ahelyett, hogy ajándékba adnák] eladják annak, aki azt megeszi. A pénzt elosztják az emberek között. Aki a sviit tésztájából eszik, mielőtt a hálá papi részét leválasztották volna, büntetése halál.[11]

[1] A sviit termését beviheti a házába és fogyaszthatja, mind addig, amíg annak termése folyamatban van. Amennyiben már nem terem, el kell égetni (biur) vagy a tengerbe kell vetni.

[2] Az országban addig ehették a szombatév termését, amíg a tartományok valamelyikében még tartott a termés, így az egész országban kihúzták az év végéig.

[3] Fügefajta, mely évente két termést is hoz.

[4] A hetedik év nyara.

[5] Rabbi Josua szerint:  háromféle zöldség a hordóból: bármelyikük fogyasztható, ameddig egy a három közül (akármelyik) még termésben van a földön.

[6] A példánkban: bármelyik zöldség fogyasztható, amíg egy zöldség is terem a mezőn, és mindegy milyen fajta zöldség az.

[7] Bet Netofá, Alsó Galileában, arról híres, hogy nagyon termékeny, ahol az articsóka a leghosszabb ideig megterem.

[8] A második esős időszak (héb. reviá snijá) már átmegy a nyolcadik évbe, hesván hónap végén áll meg ez az esőzés, amely megfelel október-novembernek.

[9] Engedély nélkül.

[10] A házanépének, a szomszédoknak, vagy kiteszi az ajtó elé.

[11] Halálbüntetés: az „ ég által” (héb. bijdé sámájim). A sviit mentes a tized alól, de a papi tészta, ún. hálá adótól nem.