Misna magyarul- Sviit 3

Nem építenek lépcsőket… a hatodik évben, miután az esőzések véget értek, mert ez a föld javítását szolgálná a hetedik évre.

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

A Brachot, Peá, Demáj és Kilájim traktátusok után most a Sviit traktátust közöljük folytatásokban. Az első rész a magyarázatokkal itt, a második rész itt olvasható.

Héberből fordította és magyarázatokkal ellátta: Uri Asaf

SVIIT: MISNA 3/ 1

Mikor viszik ki a szemetet a szemét lerakóba? Mikor a munkások befejezik a munkájukat.[1] Ezek Rabbi Meir szavai. Rabbi Jehuda azt mondja: mikor a trágya kiszárad. Rabbi Joszi azt mondja: mikor megkeményedik.

 

SVIIT: MISNA 3/ 2

Milyen mennyiségű trágyát hordanak ki [a földre]? Három halom mennyiséget bet szeá területre, amely megfelel tíz kosár letechnek.[2] Hozzá lehet adni a kosarak mennyiségéhez, de a halomhoz már nem. Rabbi Simon azt mondja: A halomhoz is hozzáadhat.

 

SVIIT: MISNA 3/ 3

Az ember három-három halom trágyát hord ki a földjére bet szeára, de ennél több is lehet, ezek Rabbi Simon szavai. A Bölcsek azonban megtiltják, de ha hozzáadnak, akkor szét kell teríteni a trágyát, hogy három tenyér magasan legyen, vagy fel kell halmozni, hogy három legyen. Az ember felhalmozhatja a trágyát [a földjén, egy halomban]. Rabbi Meir megtiltja. Akkor engedi, ha háromra csökkenti vagy háromra növeli. Kevés trágyája volt, azt kiviszi, még kihord és hozzáad. Rabbi Eliezer ben Ázárjá megtiltja, csak ha háromra csökkenti vagy háromra növeli, vagy egy sziklára helyezi. [3]

 

SVIIT: MISNA 3/ 4

Aki karámot csinál az állatoknak a földjén, két szeá nagyságú területen. Mikor a [terület megtelik trágyával] kivesz három kerítést, egyet meghagyva. Ez olyan, mintha négy szeá földet trágyázott volna. Raban Gámliel szerint ennyi trágya nyolc szeá földre is elég. Akinek az egész földje négy szeá volt, hagy valamennyit a látszat kedvéért, és a karámból kihordja a többit a földjére, három halomban, ahogy szokás.[4]

 

SVIIT: MISNA 3/ 5

Ne nyisson kőfejtőt a földjén, [mintha előkészítené szántásra vagy vetésre, a smitá év előtt], csak ha már van ott három réteg, háromszor három [könyök] és három magasságban, összesen huszonhét kődarab.

 

SVIIT: MISNA 3/ 6

Kerítés, tíz kőből, melyet csak két ember emelhet meg, lebontható, feltéve, ha a magassága tíz tenyér.[5] Ennél kisebb, az kőfejtésnek számít. Elsimítja és a kimélyíti egy tenyér mélységben. Mi itt a szabály? Ha az ő földjéről van szó, elsimítja és kimélyíti, ha másé, annyi követ bont le, amennyit akar. Mikor érvényes ez a szabály? Ha a kövek eltávolítása nem a sviit beköszöntése előtt kezdődött, [vagyis a hetedik éven]  Ha még időben kezdték, [a hatodik évben] annyit bont el, amennyit akar.

 

SVIIT: MISNA 3/ 7

Kövek, melyek az ekétől elmozdultak, vagy előbukkantak a földből, eltávolíthatók, ha olyan nehezek, hogy mindegyiket csak ketten emelik fel. Aki eltávolítja a követ a földjéről, a felül lévő köveket elviheti, de a földbe ágyazottat nem. Ha van alattuk szikla vagy gyomnövény, eltávolítható.

 

SVIIT: MISNA 3/ 8

Nem építenek lépcsőket a mélyedésekhez[6] a hatodik évben, miután az esőzések véget értek, mert ez a föld javítását szolgálná a hetedik évre. Ezzel szemben építhet a hetedik évben, miután az esőzések véget értek, mert ez már a nyolcadik évre szolgál. Nem tapaszthat cementet, de építhet laza falat, kövekkel, melyeket a keze kinyújtásával helyez el.

 

SVIIT: MISNA 3/ 9

Nagyobb támaszköveket[7] hozhat akárhonnan. És a vállalkozó is hozhat akárhonnan. Rabbi Meir szerint az számít támaszkőnek, melyet nem lehet felemelni egy kézzel. Rabbi Joszi azt mondja: ávné kátef, a nevük szerint olyan kövek, melyeket a munkások a kettesével vagy hármasával a vállukon hoznak.

 

SVIIT: MISNA 3/ 10

Aki falat épít a saját földje és a közterület között, leáshat az alapszikláig. Mit csinál a földdel? Rabbi Josua szerint felhalmozza[8] a közterületen aztán áthordja a saját területére. Rabbi Ákiva szerint, ne okozzon kárt a közterületen, mert azt senki se teszi rendbe, hanem az [építkezésnél felhalmozódó földet] terítse el a saját földjén, mintha trágyázna. Ugyanígy jár el, aki árkot ás, gátat vagy gödröt.

[1] Mikor a trágyázás szezonja véget ér. Hogy utána már ne tűnjön trágyázási műveletnek a szemét kihordása.

 [2] A bet szeá, mint említettük, 50×50 könyök nagyságú terület. A letech a kosár térfogatára utal, és 1 letech az fél kor vagy 15 szeá.

[3] „A háromra csökkent és háromra növel”: azt jelenti, hogy a trágyahalmot el kell simítani három tenyér magasságban,  (vagy elvenni belőle, vagy hozzáadni). A sziklára helyezi: ezzel jelzi, hogy nem a földet trágyázza, hanem elraktározza. lsímitani három tenyér magasságbrámban és a trágyájukkal a gazdálkodik a földje további részén. lsímitani három tenyér magasságb

[4] Arról a praktikus trágyázási módról szól a misna, mikor állatokat is tart a gazda, és a földjén helyezi el őket, karámot kialakítva és az állatok trágyájával gazdálkodik, ott és a földje további részén.

[5] A lebontás nem kelt gyanút, világos, hogy építkezés és nem a föld megművelése miatt távolítják el. Ha ez kisebb fal, kőfejtésnek, illetve tisztításnak számít a föld előkészítése céljából.

[6] Mélyedések: vízgyűjtők, ciszternák, melyekből a hetedik évben öntözhet.

[7] Támaszkő: héb. ávné kátef, szószerint: vállkő. Nagyobb kövek hosszú időre szolgáló falakhoz valók, és nem keltik azt a gyanút, hogy a hetedik évre hozták.

[8] Felhalmozza: arra az időre, amíg építi a falat.