Misna magyarul – Sviit 2.

Rabbi Simon azt mondja: A szőlőfürtről még a szombatévben is leveheti a száraz levelet.

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

A Brachot, Peá, Demáj és Kilájim traktátusok után most a Sviit traktátust közöljük folytatásokban. Az első rész a magyarázatokkal itt olvasható.

Héberből fordította és magyarázatokkal ellátta: Uri Asaf

 

SVIIT: MISNA 2 /1

Meddig szánthatnak a [fehér], árnyék nélküli mezőn[1] a szombatév beköszöntése előtt? Amíg a talaj nedvessége elmúlik, vagy amíg szántanak az  uborka és a tökfélék ültetésénél.[2] Rabbi Simon azt mondta: Mindenki számára egyformán szól a Tóra szabálya, de a fehér mezőn pészáchig, a fákkal árnyékos mezőn sávuot ünnepéig.

 

SVIIT: MISNA 2 /2

Trágyáznak és kapálnak az uborka és a tökfélék ros hásáná beköszöntéséig. Ugyanígy az öntözött földön. Nyesnek, levágják a száraz ágakat, kapálnak, füstölnek a kártevők ellen ros hásánáig. Rabbi Simon azt mondja: A szőlőfürtről még a szombatévben is leveheti a száraz levelet.

 

SVIIT: MISNA 2 /3

A köveket[3] eltávolítják ros hásánáig. Nyesnek, ágakat vágnak, metszenek ros hásánáig. Rabbi Josua azt mondja: Ahogy a nyesés és metszés az ötödik évben, ugyanúgy a hatodik évben. Rabbi Simon azt mondja: Amennyiben a fákat ápolom, ugyanazt teszem a metszéssel.

 

SVIIT: MISNA 2 /4

Bekenik a fiatal fákat, bekötözik az ágakat, nyesik őket, „házat” csinálnak körülöttük,[4] és öntözik őket ros hásánáig. Rabbi Eliezer bár Cádok azt mondja: Az ágakat megöntözi a hetedik évben, de nem a gyökeret.

 

SVIIT: MISNA 2 /5

Bekenik a hatodik év éretlen gyümölcseit és lyukat fúrnak a gyümölcsbe a hatodik év végéig.[5] A hatodik év végén nőtt gyümölcsöt a hetedik évben, a hetedik év gyümölcsét a hetedik év végeztével nem kenik és nem lyukasztják. Rabbi Jehuda azt mondja: Ahol szokás a gyümölcsöt kenni, nem kenik, mert az munkának számít. Ahol nem szokás kenni, kenik. Rabbi Simon megengedi a fa ápolását, mert szabad ápolni a fát.[6]

 

SVIIT: MISNA 2 /6

Nem ültetnek, nem dugványoznak szőlőt és nem oltanak a hetedik év előtt, kevesebb mint harminc nappal ros hásáná előtt. Ha ültetett, dugványozott és ha oltott, gyomlálja ki. Rabbi Jehuda azt mondja, az olyan oltás, amely nem fogan meg három nap alatt, az később sem fogan meg. Rabbi Joszi és Rabbi Simon azt mondják: két héttel korábban.[7]

 

SVIIT: MISNA 2 /7

A rizs, a köles, a mák és a szézámmag után, mely újév előtt gyökeret hajtott , az előző év szerint tizedet rónak le, és ehetők a hetedik évben. Ha nem hajtanak gyökeret időben,[8] nem fogyaszthatók a hetedik évben, és a tizedet a következő évre róják le.

 

SVIIT: MISNA 2 /8

Rabbi Simon Sezuri azt mondja, az egyiptomi bab, melyet először vetőmag céljából vetettek, azt a szabályt követi, amit az előző [misnában]  említettek. Rabbi Simon azt mondja: Nagyszemű borsó, szintén a fentiek szerint. Rabbi Elázár azt mondja: Nagyszemű borsó, mely időben hüvelyt termett, ros hásáná előtt.

 

SVIIT: MISNA 2 /9

Hagymafélék, és az egyiptomi bab, melyek nem lettek öntözve ros hásáná előtt harminc napig, utánuk a tizedet az előző évre fizetik és fogyaszthatók a hetedik évben. Ha öntöztek, tilos a fogyasztásuk a hetedik évben és a következő évre tizedet fizetnek utánuk. Hasonló szabály illeti azokat a zöldségeket, [melyeket az eső táplál] ha kétszeres kézi öntözés kimarad. Ezek Rabbi Meir szavai a bölcsek szerint, ha három kézi öntözés kimarad.

 

SVIIT: MISNA 2 /10

Tökfélék, melyek a szárukon maradtak, megtartják a mag miatt. Ha ros hásánáig megkeményedtek és fogyasztásra alkalmatlanok, megtarthatók a hetedik évben. Ha nem, [vagyis fogyaszthatók] a smitá szabályai vonatkoznak rájuk. A csirája, akkor is ha megkeményedett, fogyasztása tilos a hetedik évben. Rabbi Simon szerint a fehér porát [a földet smitá előtt] öntözik. Rabbi Eliezer ben Jákov megtiltja. A rizsföldet elárasztják vízzel a smitá év alatt, de nem szabad levágni a hajtásokat, Rabbi Simon szerint.

[1] Héb. szade láván, (fehér mező) vagyis a felszántandó földön nincsenek fák.

[2] Ez is arra utal, hogy a talaj még nedves.

[3] A termőföldről összegyűjtik a köveket

[4] A fa védelmében avas olajjal kenik meg az ágakat, és a fa alját egy könyök szélességben földdel töltik fel.

[5] A kenés és lyukasztás a kártevők ellen van.

[6] Rabbi Simon szerint a hetedik év szentsége a gyümölcsre vonatkozik, a fa azonban megérdemli az ápolást a hetedik évben is.

[7] A két rabbi két héttel megnövelte a harminc napos tiltás időt.

[8] Újévig.