Misna magyarul – Sviit 1
“Mi számít gyümölcsfákkal beültetett földnek? Három fa bet szeá területen.”
A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִשְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.
A Brachot, Peá, Demáj és Kilájim traktátusok után most a Sviit traktátust közöljük folytatásokban.
MISNA: SVIIT
Első rend, ötödik traktátus
A héb. sviit jelentése: hetedik, pontosabban a hetedik év. Ez a Magok című rend ötödik traktátusa. A Kilájim traktátushoz hasonlóan, a Babilóniai Talmudban nem jár vele gemara (részletes talmudi magyarázat), csak Jeruzsálemi Talmudban. A hetedik év hasonló a hét szombatjához. A sviit másik elnevezése: héb. snát smitá, magyarul szombatév, angolul sabbatical year.
A hetedik évben az adósságok behajtása szünetel, (erre utal a héb. smitá kifejezés), ámbár a sviit a misna szempontjából elsősorban a föld pihentetéséről szól. A szombatév alatt szünetel a föld művelése, miként az ember is pihen otthonában a hetedik napon. Nem vetnek, nem aratnak, nem szántanak, nem ápolják a gyümölcsfákat, a szőlőt. A Tóra szerint, a hetedik évben magától termő gyümölcsre (héb. száfiáh) nem vonatkozik a tiltás.
A Kivonulás könyve szerint: „Hat esztendeig vesd be a te földedet és takard be annak termését. A hetedikben pedig pihentesd azt, és hagyd úgy, hogy egyék meg a te néped szegényei; ami pedig ezektől megmarad, egye meg a mezei vad. Ekképpen cselekedjél szőlőddel és olajfáddal is” (Kiv 23, 10). A Leviticus könyvében: „Szóla ismét az Úr Mózesnek a Sinai hegyen, mondván: Szólj Izráel fiainak és mondd meg nékik: Mikor bementek a földre, amelyet én adok néktek, nyugodjék meg a föld az Úrnak szombatja szerint. Hat esztendőn át vesd a te szántóföldedet, és hat esztendőn át messed a te szőlődet és takarítsd be annak termését; A hetedik esztendőben pedig szombati nyugodalma legyen a földnek, az Úrnak szombatja: szántóföldedet ne vesd be és szőlődet meg ne mesd. Ami a te tarló földeden magától terem, le ne arasd, és ami a te metszetlen szőlődön terem, meg ne szedjed; mert nyugalom esztendeje lesz az a földnek. És amit a föld az ő szombatján terem, legyen az eledelül néktek: néked, szolgádnak, szolgáló leányodnak, béresednek és zsellérednek, akik nálad tartózkodnak; A te barmodnak is és a vadnak, amely a te földeden van, legyen annak minden termése eledelül” (Lev 25).
Az idézetből kiderül, hogy a szombatév parancsolata Izrael Földjére vonatkozik: „Mikor bementek a földre, amelyet én adok néktek…”.
Azóta Izraelben, közel 1800 év szünet után, az alija kezdetétől, újra figyelembe veszik a föld művelésében a szombatévet.
***
SVIIT: MISNA 1/1
Meddig szántanak a gyümölcsfákkal beültetett földön a szombatév kezdete előtt? Sámáj iskolája szerint, amíg jót tesz a gyümölcsfáknak.[1] Hilel iskolája szerint a Sávuot[2] ünnepéig. Az egyik véleménye közel van a másikéhoz.[3]
SVIIT: MISNA 1/2
Mi számít gyümölcsfákkal beültetett földnek? Három fa bet szeá területen.[4] Ha mindegyik [fa] terméséből készülhet hatvan itáliai mane [súlyú] préselt füge,[5] a fák körüli bet szeá terület felszántható. Ha ennél kevesebb,[6] csak a gyümölcsöt szüretelő és a kosara, és a fa körül szánthat.
SVIIT: MISNA 1/3
Ha a fák közül nem mindegyik gyümölcsfa, úgy tekintik, mintha mind fügefa lenne. Ha a fák terméséből készülhet hatvan itáliai mane préselt füge, a fák körüli bet szeá terület felszántható. Ha nem terem ennyit, csak a szükség szerint szánthatnak [a fa körül].
SVIIT: MISNA 1 /4
Ha az egyik fából kikerül egy kikár mennyiségű szárított füge, a másik kettőből pedig nem, vagy kettőből igen és egyből nem, csak szükség szerint szántanak, ez a szabály érvényes háromtól kilencig. Tíz fa, vagy annál több, akár hoz termést, akár nem, az egész bet szeá [területet] felszántják. Írva van: „szántás és aratás idején is pihenj” (Kiv 34, 21), nem kell hozzátenni, hogy a nem a szombatévi szántásról és aratásról van szó, hanem a szombatévet megelőző és abba „belenyúló” évben történő szántásról és aratásról,[7] valamint a szombatévet követő évben végzett aratásról.[8] Rabbi Ismáel azt mondja: Miként a szántás ideje tetszés szerinti, így az aratás ideje is tetszés szerinti, kivétel az omer[9] aratása, amely parancsolatnak számít.
SVIIT: MISNA 1 /5
Három fa, mely három ember tulajdona, egybe számítják, és az egész bet szeá területet felszántják. Mennyi [távolság] legyen köztük? Rábán Simon ben Gámliel azt mondja: Annyi, hogy a szántáshoz felszerszámozott ökör átférjen köztük.
SVIIT: MISNA 1 /6
Ha tíz facsemete áll szétszórtan bet szeá területen, szánthatnak körülöttük az egész bet szeá területen, ros hásáná idejéig.[10] Ha sorokat képeznek és el vannak kerítve, csak annyit szántanak, amennyi a [fák számára] szükséges.
SVIIT: MISNA 1 /7
Facsemeték és tökfélék lehetnek együtt a bet szeá területen. Raban Simon ben Gamliel azt mondja: Ahol tíz tök nő bet szeá területen, az egész bet szeát felszánthatja ros hásánáig.
SVIIT: MISNA 1 /8
Meddig számítanak facsemetének? Rabbi Eliezer ben Ázárjá azt mondja: Addig, amíg nem használhatók.[11] Rabbi Josua azt mondja: Amig elérik a hét éves kort. Rabbi Ákiva azt mondja: Addíg, amig így nevezik. Ha kivágták a fát és hajtásokat hoz, ha a csonk tenyérnyi, vagy annál kisebb, a hajtása facsemete, ha tenyér vagy annál nagyobb, a hajtása fának számít – ez Rabbi Simon véleménye.
[1] A szombatév előtt: a hatodik évben. Jót tesz a gyümölcsfákkal: a hatodik évben.
[2] sávuot (héb. hetek) ünnepéig szántanak a gyümölcsfák körül és pészach ünnepéig a gabonával beültetett földeken, (persze a hatodik évben).
[3] A háláchá Rábán Gámliel szerint van: az év vége előtt harminc napig lehet földet művelni.
[4] Bet szeá: 50×50 könyök terület.
[5] Itáliai mane: súlymérték, 9600 darab árpaszem súlya.
[6] Kevesebb: a termés vagy a fa.
[7] A Kiv (34, 21) tiltása a Tórában valójában a szombatba nyúló munkára vonatkozik, de ezt a a misna szerint a szombatévet megelőző és abba belenyúló évre kell érteni.
[8] A szombatévet követő nyolcadik évben tilos a hatodik év végén végzett tilos munka gyümölcsének betakarítása.
[9] Omer – kéve kalászra vonatkozik, melyet a pészach ünnepén (a széder estét követő napon) áldoztak a Jeruzsálemi Szentélyben, ha ez a nap szombatra esik, akkor is begyűjtik az omert.
[10] A hetedik év kezdetét jelentő újévig bezárólag.
[11] A gyümölcsfa termése az első három évben nem ehető (használható) az orlá tiltása miatt.