Misna magyarul – Sabat 6.

“Férfi nem mehet ki karddal, se íjjal, se háromszögletű vagy kerek pajzzsal, se dárdával. Ha ezek valamelyikével kimegy vétkes és vétek áldozatra köteles. Rabbi Eliezer azt mondta: ezek az ő ékességei. De a bölcsek azt mondják: ilyesmit méltatlanság szombaton viselni, mert írva van: ‘és összetörik kardjaikat kapákká és dárdáikat kaczorokká, nem emel nemzet nemzet ellen kardot és nem tanulnak többé háborút'”.

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan(tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

A Misna első rendje (Z’raim) magyar fordításának közlését befejeztük. Most a második rend, a Moed magyar fordítását közöljük. A Sabat traktátus 1. része itt, második része itt, harmadik része itt, a negyedik-ötödik rész itt olvasható.

 

Sábát 6/1

Miben mehet ki a nő és miben nem? A nő nem mehet ki gyapjúszalaggal, se pamut szalaggal, se fejpánttal. Ezekkel nem is merülhet alá,[1] csak ha előbb meglazítja őket. Homlokpánttal sem mehet ki a közterületre,[2] se fülbevalókkal, ha nincsennek a fejviselethez rögzítve, se a homlokpánt bélésével. Se olyan aranydísszel, amely város képét ábrázolja, se nyaklánccal, se orrkarikával, se olyan gyűrűvel, amely nem pecsétgyűrű, se olyan tűvel, melynek nincs foka. Ha mégis kimegy ezek valamelyikével, vétek áldozatra [héb. hátát ] nem köteles.

 

Sábát 6/2

Férfi nem mehet ki szegezett [megvasalt] szandálban, még egyik lábán se, hacsak nincs azon seb, se tfilinnel,[3] se amulettel, ha nem szakavatott írnok készítette, se páncélban, se sisakban, sem pedig lábszárvédőben. Ha mégis kimegy ezek valamelyikével, vétekáldozatra nem köteles.

 

Sábát 6/3

Nő nem mehet ki kilyukasztott tűvel, se pecsétgyűrűvel, se diadémmal, se illatszeres vagy balzsamos üvegcsével. Ha ezek valamelyikével kimegy, vétkes és vétekáldozatra kötelezhető. Ez Rabbi Meir véleménye. A bölcsek azonban megengedik az illatszeres vagy balzsamos üvegcse hordozását.

 

Sábát 6/4

Férfi nem mehet ki karddal, se íjjal, se háromszögletű vagy kerek pajzzsal, se dárdával. Ha ezek valamelyikével kimegy vétkes és vétek áldozatra köteles. Rabbi Eliezer azt mondta: ezek az ő ékességei. De a bölcsek azt mondják: ilyesmit méltatlanság szombaton viselni, mert írva van: „és összetörik kardjaikat kapákká és dárdáikat kaczorokká, nem emel nemzet nemzet ellen kardot és nem tanulnak többé háborút” (Jesájá 2, 4). A térd csat tiszta, kimehet vele szombaton. A lépést korlátozó lánc tisztátalan. Nem mehet ki benne szombaton.[4]

 

Sábát 6/5

A nő kimegy szalagokkal a hajában, akár az övé, akár a barátnőé, akár az állaté, valamint hajpánttal és fülbevalókkal, ha fel vannak varrva [erősítve a sapkához]. A ruha alatt viselt hajviselettel és parókával kimehet az udvarra. [Kimehet] vattával a fülében, vattával a szandáljában és vattával, melyet a menstruációhoz használ. Egy szem sóval vagy borssal, vagy bármivel, a szájában,[5] feltéve ha nem szombaton vette a szájába. Ha kiejti, nem veheti fel. Műfoggal vagy aranyfoggal. Rabbi[6] megengedi, de a bölcsek megtiltják.

 

Sábát 6/6

A nő kimehet szelával[7] a lábán, kislányok kimehetnek szalagokkal és színes pálcikákkal a fülükben. Arab nők kimehetnek a fátylaikban, a méd nők kabátban. Így tehet bárki, a bölcsek hozzáteszik a kiegészítésiket.

 

Sábát 6/7

A nő a kabátjához erősíthet követ, diót vagy érmét, feltéve, hogy nem szombaton teszi.

 

Sábát 6/8

Féllábú nyomorék kimehet a falábával, Rabbi Meir szerint, de Rabbi Joszi megtiltja. Ha a műlábon rés van, az tisztátalan. A mankó használat közben szennyeződik, de szombaton kimehet vele, még a szentély udvarába is. A nyomorék sámlija és mankói tisztátalanok mert a földön állnak. Nem mehet ki velük szombaton, és nem mehet be a Szentély udvarába se. Az álarcok[8] tiszták, de nem mehet ki velük.

 

Sábát 6/9

A kisfiúk kimehetnek madzaggal[9] a lábukon, és a nemes gyermekei aranycsengővel. Így tehet mindenki, de a bölcsek az ő idejükben dívó szokás szerint jártak el.

 

Sábát 6/10

Kimehet sáskatojással és rókafoggal, és a megfeszített fájáról[10] való szeggel, ezek „gyógyászati” eszközök, Rabbi Meir szerint. A bölcsek szerint még hétköznap se mehet ki ezekkel, mivel ezek az emori népség babonái.

 

 

[1] Merülés (nem szombaton): a rituális fürdőben (héb. mikve).

[2] Héb. resut hárábim – közterület. Pl. utca, tér. A fejezet misnái a resut hárábim-ra való kimenetelről szólnak.

[3] Tfilin: imaszíj (karon és fejen).

[4] Lépést korlátozó: a magyarázatok szerint régi jeruzsálemi szokás volt betegek számára, hogy a lépésük méretét korlátozzák lánccal, kötéssel.

[5] Rossz szájíz ellen.

[6] Rabbi (név nélkül) a híres Jehuda ha-Naszi, a Misna szerkesztője.

[7] Szela: itt érem, melynek a hátán gyógyító hatású ábra szerepel.

[8] Álarc: pl. gyerekek ijesztgetésére.

[9] Madzag: (héb. ksárim). A magyarázat szerint az „apás” kisfiúk lábát az apjuk magához köti a cipőmadzaggal

[10] Megfeszített: a talmudi időkben a római kivégzési mód volt szokásban: a keresztre szegezés. Itt még célzás sincs a krisztusi törénetre.