Misna magyarul – Sabat 22.
Aki gödörben lévő álló vízben, vagy a Genezáret tó vizében fürdik és utána tíz törölközővel szárítja magát, nem csavarhatja ki egyiket se, de ha tíz ember egy szál törölközővel szárítják a kezüket, az arcukat és a lábukat, haza vihetik a törölközőt.
Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִשְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan(tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.
A Misna első rendje (Z’raim) magyar fordításának közlését befejeztük. Most a második rend, a Moed magyar fordítását közöljük. A Sabat traktátus 1. része itt, második része itt, harmadik része itt, a negyedik-ötödik rész itt, a hatodik rész itt, a hetedik rész itt, a nyolcadik rész itt, a kilencedik rész itt, a tizenegyedik rész itt, a tizenharmadik rész itt, a tizennegyedik rész itt, a tizenötödik rész itt, a tizenhatodik rész itt, a tizenhetedik rész itt, a tizenkilencedik rész itt, a huszadik rész itt, a huszinegyedik rész itt olvasható.
Misna Sábát (22)
22/1
Ha egy hordó [bor vagy más étel] szombaton (kiömlött) vagy eltörött, megmenthet belőle három étkezésre valót, és másokat is felszólít: „gyertek, vegyetek belőle” – nehogy ő maga felitassa a bort. Nem szabad kipréselni a gyümölcsöt, hogy ital készüljön belőle, és ha magától kicsepeg a gyümölcsből, fogyasztása tilos. Rabbi Jehuda azt mondja: ha a gyümölcs evésre való, a belőle kicsorgó gyümölcslé fogyasztható, ha a gyümölcs ital készítésre való, a kicsorgó leve nem fogyasztható. Lépesméz, melyet szombat előtt préselt és szombaton kifolyt belőle méz, tilos, de Rabbi Eliezer megengedi.
22/2
Bármilyen étel, amit szombat előtt vízben főztek, szombaton is felmelegíthető forró vízben, amit pedig nem főztek szombat előtt, leöblíthető meleg vízben szombaton, kivéve az állott sós ételt, a kis sózott halat, vagy a spanyol kolist,[1] mert ezek áztatása meleg vízben főzésnek számít.
22/3
Feltörheti a hordó fedelét, hogy vegyen onnan szárított fügét, de úgy, hogy ne készítsen azon „kényelmes” nyílást. Nem lukaszthatja ki a hordó fedelét, ezek Rabbi Jehuda szavai. A Bölcsek azonban megengedik. Nem lyukaszthatja ki az oldalát. Ha lyukas volt, nem tömheti be viasszal, mert ezáltal a hordó falát kijavítja. Azt mondja Rabbi Jehuda: ezt hallottuk Rabbi Johánán ben Zákájtól, Árávban:[2] „azt hiszem, vétekáldozattal tartozik”.[3]
22/4
A főtt ételt a ciszternába helyezi, hogy romlatlan maradjon, a korsó friss vizet az állott vizes tartályba, hogy hideg maradjon, napra teszi a korsó hideg vizet, hogy felmelegedjen. Ha vizes lett a ruhája az úton, nem törődik vele, de a külső udvarba érkezve, kiteríti a napra, de nem az emberek előtt.
22/5
Aki gödörben lévő álló vízben, vagy a Genezáret tó vizében fürdik és utána tíz törölközővel szárítja magát, nem csavarhatja ki egyiket se, de ha tíz ember egy szál törölközővel szárítják a kezüket, az arcukat és a lábukat, haza vihetik a törölközőt.[4]
22/6
Olajjal bekenhetik és enyhén masszírozhatják a testüket, de nem gyúrhatják és nem sikálhatják, és nem mehetnek be a Kordima[5] nevű tóba, nem vehet be apiktavizint,[6] nem egyenesítheti ki a gyerek gerincét, nem teszi helyére a törött lábat. Ha kificamodott a keze, vagy a lába, ne tegye hideg vízbe, hanem a szokás szerint mossa meg. Ha rendbe jön, akkor rendben van.
[1] Kolis: halfajta
[2] Áráv: település neve.
[3] Vétekáldozatot hoz, aki viaszt kent a hordó oldalára.
[4] A tíz ember közül mindig lesz egy, aki emlékezteti a többit, hogy nem szabad a törölközőt kicsavarni.
[5] Iszapos, életveszélyes tó.
[6] apiktavizin: hánytató
