Misna magyarul – Sabat 2

Asszonyok három vétek miatt meghalnak szülés közben: ha nem ügyeltek a menstruációs szabályokra, a hálá leválasztására, a sábát lámpására.

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

A Misna első rendje (Z’raim) magyar fordításának közlését előző alkalommal fejeztük be. Most a második rend, a Moed magyar közlését kezdjuk. A Sabat traktátus 1. része itt olvasható.

 

Misna Sábát 2/ 1

Mivel gyújthatunk sábát lámpást és mivel nem?[1] Nem lehet mohafélével, se szodomai alma magjával, se nyers selyemmel, se a fűz szárával, se a sivatagi fűvel, se a víz tetejéről való algával. Ugyancsak nem gyújthatunk[2] kátránnyal, se viasszal, se ricinusolajjal, se égetéshez való olajjal, se az állatok farkával járó zsiradékkal, se zsírral. Náhum Hámádi azt mondja: felfőzött zsiradékkal gyújthat, a bölcsek azt mondják: nem gyújthat a tiltott zsiradékkal, akár felfőzte, akár nem.

 

Misna Sábát 2/ 2

Nem gyújtanak ünnepnapon használt égetéshez való olajjal. Rabbi Jismáel azt mondja: a szombatra való tiszteletből nem gyújtanak kátránnyal. A bölcsek mindenféle olajat megengednek: szézámmag olajat, dióolajat, tormaolajat, halolajat, tökmagolajat, kátrányt, petróleumot. Rabbi Tarfon azt mondja: Csak olíva olajjal gyújtanak, semmi mással.

 

Misna Sábát 2/ 3

A fa (héberül: ec) termékei közül csak a lennel gyújtanak. A fa termékei közül egyedül a len kap „sátor-tisztátalanságot”, [ha sátrat formálnak belőle és ez holttestet takar].[3] Az összehajtott ruhadarab, mely még nem pörkölődött meg, Rabbi Eliezer szerint tisztátalanságot hordoz, és nem gyújthatnak vele mécsest. Rabbi Ákiva szerint a ruhadarab tiszta, és gyújthatnak vele.

 

Misna Sábát 2/ 4

Nem lehet kilyukasztott tojáshéjat feltölteni olajjal és a lámpás fölé helyezni, hogy azt cseppenként olajjal táplálja, akkor se, ha [tojáshéj helyett] cserepet használnak. Rabbi Jehuda megengedi. Ha a fazekas a [tartályt] eredetileg a lámpással együtt készíti, szabad, mert az így egy darab szerszám. Nem szabad feltölteni egy lábast olajjal s azt a lámpához illeszteni, és kanócot helyezni bele, hogy az felszívja az olajat. Rabbi Jehuda megengedi.

 

Misna Sábát 2/ 5

Ha [szombaton] eloltja a lámpást, mert fél az idegenektől, útonállóktól vagy a gonosz szellemektől, vagy a beteg miatt, akit a fény zavar, nem vétkes. Ha a szándéka a lámpával, az olajjal vagy a kanóccal takarékoskodni, vétkes. Rabbi Joszi szerint ezekben az esetekben nem vétkes, kivéve a kanócot, mert [az eloltástól] megszenesedik.

 

Misna Sábát 2/ 6

Asszonyok három vétek miatt meghalnak szülés közben: ha nem ügyeltek a menstruációs szabályokra, a hálá leválasztására, a sábát lámpására.[4]

 

Misna Sábát 2/ 7

Három dolgot kell mondjon (ill. kérdezzen magától) az ember a házában péntek este előtt, sötétedéskor: vajon a tizedet megadtátok, az eruvról gondoskodtatok? Gyújtsatok mécsest![5] Már majdnem sötét van, vagy jócskán sötétedni kezd, nem teheti félre a bizonyos tizedet,[6] nem márthatja be az edényeket a mikvébe, nem gyújthatnak mécsest.[7] A demájról azonban leválaszthatja a tizedet, az eruvról pedig gondoskodhat, és melegen[8] tartja a szombati ételt.

 

 

[1] Itt a „mivel” a kanócra vonatkozik. Abban az időben elsősorban olajmécsest használtak világításra, ehhez kellett a kanóc.

[2] A következő példák a lámpás anyagára (nem a kanócra) vonatkoznak.

[3] A tisztátalanság legsúlyosabb formája: tumáát hámet, – halott tisztátalanság, mely a halottal való érintkezéskor jön létre. Ezzel kapcs. a misnában említett tumáát ohálim – sátor- tisztátalanság.

[4] Hálá, tészta, melyből sütés közben le kell választani, ez valaha a papokat illette.

[5] Eruv: A szombat bejövetele előtt a közvetlen szomszédság területeit egybe kell vonni, úgy, hogy ételt helyeznek el pl. az utcasarkon, vagy két ház közti átjáróban.

[6] Bizonyos tized: héb. vádáj, termés, amelyből nem vontak le tizedet.

[7] Bemártani az edényt (héb. matbil) rituális tisztaság szempontjából.

[8] A szombati ételt a kemencében betakarják, hogy megőrizze a meleget, ezért is haminnak nevezik.